RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 27., hétfőelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4108. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Winkler Gyula: ott kell lennünk Brüsszelben
*** Beindult Kovács Péter választási honlapja
*** Itt lehet a decentralizáció vége…
Cseke Attila szenátor politikai nyilatkozata
*** Antal István képviselő falugondnoki találkozón
*** RMDSZ-kongresszus: Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt beszéde
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Markó Béla szövetségi elnök április 28-án, kedden, 13 órától sajtótájékoztatót tart Bukarestben, a Szövetség Silvestru utca 4. szám alatti székházában.
Winkler Gyula: ott kell lennünk Brüsszelben
*** Vasárnap, április 26-án Winkler Gyula Bepillantás az Európai Parlamentbe címmel tartott előadást Erdőszentgyörgyön. A képviselő ismertette az Európai Parlament és az Európai Unió intézményeinek működését, majd kitért a következő törvényhozási ciklus fontosságára.
„A következő európai parlamenti törvényhozási ciklus nemcsak az erdélyi magyarok, de az egész ország számára fontos, mert két olyan területen várható reform, amelyek sorsdöntőek lesznek. 2013-ig dől el az Európai Unió közös agrárpolitikájának reformja, és ugyanebben az időszakban alakul ki az EU új regionális és kohéziós politikája. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy közösségünk erős brüsszeli képviselettel rendelkezzen, hogy érdekeinknek megfelelően alakuljanak az uniós politikák reformjai” – magyarázta Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője elmondta, az uniós költségvetésből Románia számára 31,5 milliárd eurót különítenek el, ennek az összegnek a két harmada a fentebb említett területeken kerül kifizetésére.
Winkler Gyula az Europe Direct iroda meghívására érkezett Erdőszentgyörgyre, a vasárnapi esemény része volt az Erdőszentgyörgyön XVII. alkalommal megszervezett Szent György-napok rendezvénysorozatnak. A Europe Direct információs központ működését az Európa Bizottság társfinanszírozza. Romániában 31, míg Európában 499 hasonló szervezet működik.
Ezt megelőzően a politikus találkozott a helyi RMDSZ tisztségviselőivel, akiket a kongresszusi munkálatokról tájékoztatott, ugyanakkor beszélt a magyar összefogás szükségességéről is. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton este Besztercén vett részt a Magyar Bálon, ahová a magyar összefogás üzenetét is elvitte.
Beindult Kovács Péter választási honlapja
*** Hétfőtől látogatható Kovács Péter, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének honlapja.
A www.kovacspeter.eu számos olyan anyagot tartalmaz, amelyek alapján minden érdeklődő alaposabban megismerheti a Magyar Összefogás listájának legfiatalabb kiemelt jelöltjét. Az idelátogatók megtudhatják, hogy miért is indul Kovács Péter a júniusi európai parlamenti választáson, ugyanakkor kiderül, hogy hogyan készül el a fiatal jelölt programja. Természetesen részletes önéletrajzot olvashatnak és gazdag fotóalbumot láthatnak a honlap látogatói, de megtudják azt is, hogy mivel foglalkozik szabadidejében, mit szeret igazán Kovács Péter.
Itt lehet a decentralizáció vége…
Cseke Attila szenátor politikai nyilatkozata
*** A decentralizált intézmények Boc-kormány általi átpolitizálása végzetesen elgáncsolhatja a közigazgatás decentralizacióját – ezt a címet viseli Cseke Attila szenátor politikai nyilatkozata, amely hétfőn hangzott el a Felsőház plénumában. A dokumentumban az RMDSZ szenátora emlékeztet: ezzel az intézkedéssel „nagyjából véget is ér a sokat hangoztatott decentralizáció még mielőtt elkezdődött volna.” A szenátor kifejtette: a (2009./264. Hivatalos Közlönyben megjelent) 2009/37. sürgősségi kormányrendelet eddig soha nem látott „mészárlást” fog erdményezni a közigazgatásban. A jogszabály melléklete 11 minisztériumnak alárendelt nem kevesebb mint 40 dekoncentrált intézményt tartalmaz, amelyekben megszüntetik a vezető tisztségeket.
– A rendelet nagyon súlyos következményekkel járó intézkedéseket rejt. Tulajonképpen a jogszabály nem másról szól, mint az összes dekoncentrált intézmény politikai alárendeléséről. Hogy ez a procedúra erkölcstelen, az nem vitás, de ugyanakkor ellentmond az Alkotmány szellemének és a romániai jogi intézmények demokratikus működésének is. Úgy gondolom, a teljes politikai osztály egyetért abban, hogy a közigazgatás korszerűsítése és központosításának megszüntetése nem csak kósza vágyálom, hiszen a román társadalomnak égető szüksége van rá és ezért nem maradhat csupán politikai programpont vagy kampányígéret. A köztisztviselők jogállását szabályozó 1999/188. törvény megjelenése óta felépítettünk egy köztisztviselői rendszert, amelynek megtartásához mindig megvolt a politikai összhang. Ehhez képest, a mostani kormány a decentralizációról vizet prédikál és bort iszik-mutatott rá. Cseke Attila emlékeztetett az államfőnek az RMDSZ hétvégi kongresszusán tett nyilatkozatára, amelyben az elnök a 2009./37. rendeletről is szólt.
– Az utóbbi időben gyakoriak voltak a politikai életben az olyan helyzetek, amkor mi, RMDSZ-esek, nem értettünk egyet Traian Băsescu államelnökkel. Véleményünk néha összebékíthetetlennek tűnt. Most azonban, figyelem: Románia elnökének álláspontja egyezik azzal, amit az RMDSZ évek óta mond. Sőt, túlmenően azon, hogy „a kormánypártok elgondolkodjanak” a rendeleten, ahogyan Traian Băsescu elnök fogalmazott, sürgősen szükség van ezen intézmények decentralizációjára, önkormányzati hatáskörbe való utalására.
Az RMDSZ továbbra is határozottan kiáll a közigazgatás valós decentralizációjáért, amely nyomán meghatározzák a helyi önkormányzatok feladatkörét és, ezzel egyidőben, kötelezően hozzárendelik a szükséges pénzügyi forrásokat is. „Ez az egyetlen lehetséges és kötelező módja, hogy megpróbáljuk európai színvonalúvá tenni a közigazgatást, hogy annak legfőbb törekvése a lakosság gondjainak megoldása legyen. Nyomatékosan kérjük a kormánykoalíciós pártokat, sürgősen hozzák meg azokat a decentralizációs intézkedéseket, amelyek kiindulási pontot jelenthetnek a közigazgatás reformjához, korszerűsítéséhez, illetve találják meg az azonnali jogi eszközöket, hogy leállítsák a rendelet hatását, még mielőtt az eddig sosem látott mészárláshoz vezet a hazai közigazgatásban” – zárja nyilatkozatát Cseke Attila szenátor.
Antal István képviselő falugondnoki találkozón
*** A Romániai Falugondnokságok Szövetsége szervezésében április 23-án falugondnoki találkozóra került sor Homoródkarácsonyfalván. Az eseményen résztvett Antal István parlamenti képviselő is, aki előadásában méltatta a falugondnokok tevékenységét, és felajánlotta segítségét abban, hogy ez a kezdeményezés támogatást nyerjen a továbbiakban. Felkérte a szakembereket arra, hogy az idevágó törvények tanulmányozásával tegyenek javaslatokat módosító indítványok benyújtása céljából.
RMDSZ-kongresszus: Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt beszéde
Tisztelt hallgatóság!
Egy családi találkozón kérdezte meg az egyik fiam: „Édesapám, hogy van az, hogy minden velem egykorú román gyermeknek a városban (Csíkszeredában élünk) vagy rendőr vagy katonatiszt az apja?”
Nagyon sajnálom, hogy felszólalásomat nem hallhatja az államfő,- mivel ő csak sietős vendégként volt jelen-, mert akkor talán ő hozzátehetné, hogy akinek nem katonatiszt vagy rendőr, annak csendőr vagy belügyes a szülője. Gyermekem észrevétele világosan érzékelteti azt, amit talán az államfő is észrevehetne: valami nincs rendben a román-magyar viszonnyal a Székelyföldön.
Ezért is kell nekünk Brüsszelben jelen lennünk. Nemcsak azért, mert ma már az életünk fontos döntéseinek majdnem nyolcvan százalékát Brüsszelben hozzák meg, hanem azért is, mert egy székely népmese tanulságával élve, egyfajta macskánk nekünk Brüsszel.
Itt arra szeretnék utalni, hogy az egyszeri székely ember is tudta, hogy nem lehet az asszonyt veréssel jobb belátásra bírni, ezért nem is az asszonyt verte, hanem a macskát az asszony hátán. Brüsszel egy ilyen macskánk nekünk és az elmúlt másfél évben sokszor sikerült úgymond „megnyávogtatnunk” nemcsak a macskát, de képletesen szólva Bukarestet is, amit ezúttal az asszony szerepében képzeljenek el.
Komolyra fordítva a szót, első naptól kezdve tudtam, hogy az a dolgom, hogy az erdélyi magyarságot, a Székelyföldet úgy kell képviselnem, mint egy erős, gyarapodásra képes, politikailag stabil régiót.
Ezért szerveztem székelyföldi pityóka bemutatót, borvíz bemutatót, táncház bemutatót, és ezért vállaltam el a munkaügyi bizottságban , egy soknyelvűségi jelentés beterjesztését. Ha már nem lehetett emberjogi síkon tárgyalni, akkor munkaügyi kérdéssé tettük azt, hogy egy európai uniós polgárnak, mégha román anyanyelvű is, gazdasági érdeke legyen megtanulnia nemcsak oroszul vagy kínaiul, hanem igenis bolgárul, németül, netalán magyarul is. Mi ezt a Székelyföldön már régen értjük: ha nem hagyják bal kézzel megvakarnunk a bal fülünket, akkor megvakarjuk jobb kézzel. Bukarestben is sokszor kellett kényszermegoldásokat keresnünk, és Brüsszelben is rá vagyunk szorítva. Néha sajnos csak Tibet és Koszovó példáján keresztül tudjuk megértetni az európai képviselettel, hogy mi is a mi problémánk Erdélyben, miért is van szükségünk autonómiára.
Egyszer azt mondta az államfő, legyünk büszkék arra, hogy román állampolgárok lehetünk. Én ma is büszke vagyok arra, hogy 430 éves az iskolám itt Kolozsváron, büszke vagyok arra hogy megbíztak bennem és hogy újra felkértek arra, hogy továbbra is az erdélyi magyarságot szolgáljam. Mindent meg fogok tenni azért hogy a magyar-magyar összefogás valós tartalmat kapjon. Meggyőződésem továbbá, hogy lobbi-irodákat kellene nyitnunk Bukarestben és azokban a megyékben is, ahol nem vagyunk jelen számottevően, hiszen onnan is kerülhetnek képviselőink a román, vagy éppenséggel az európai parlamentbe.
Üzenem az államfőnek, hogy mi nem magyar anyanyelvű románok, hanem román állampolgárságú magyarok vagyunk. Szeretném ha azt is megértené, hogy jó néven vennénk ha a kormánytagok és az államfő nem csak vendégként látogatna a Székelyföldre. Mi lenne ha mi is úgy viselkednénk, ahogy a román szervek viselkedtek március tizenötödikén a magyar államfővel? Ha lenne autonómiánk mi is megtehetnénk, hogy valahol Aranyosszék határában végigvizsgáltassuk az elnöki konvojt, nincs-e bomba a gépkocsikban, vagy rendben vannak-e az útlevelek, de mi szerencsére nem ilyenek vagyunk. Jogos elvárás azonban a többségi nemzettel szemben, hogy ne csak a saját érzékenységükről beszéljenek, hanem vegyék figyelembe a mi érzékenységünket is. Ha ezt sikerül elérni, lesz közös jövőnk Bukarestben is, Brüsszelben is, ahogyan itthon is.
Mi sokszor mondunk nemet. Nemet mondunk június 4-dikére, nemet mondunk december 5-ére. Most egy nagy lehetőség előtt állunk, hogy igent mondjunk június 7-én, az erdélyi magyarságra, mindarra amit képviselünk, szellemi, gazdasági és kulturális értékeinkre.
A haza ma nem vér- és fegyveráldozatot követel, hanem azt kéri tőlünk, hogy legyünk polgárai az Uniónak és Romániának, hogy a parlamenti demokrácia eszközeivel méltóképpen képviselhessük erdélyi magyar népünket, Romániát és Európát egyaránt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.