RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 22., szerdaelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4104. szám
Tartalom:
*** Egyéni jogok után kollektív jogokra törekszik az RMDSZ
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** Lezárult a jelöltállítási folyamat az RMDSZ 9. Kongresszusára
*** Cseke Attila: A kárpótlás ne maradjon örök álom
Politikai nyilatkozat az elkobzott ingatlanok utáni kárpótlásról
Egyéni jogok után kollektív jogokra törekszik az RMDSZ
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** – Az RMDSZ számára kulcsfontosságú pillanat a 9. Kongresszus: az elmúlt két évtizedben sikerült egy sor fontos egyéni jogot kivívnunk a kisebbségek számára, többek között az oktatás, az anyanyelvhasználat terén. Most egy új fejezetet nyithatunk: a kollektív jogokét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, bukaresti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, mindez döntési jogokat jelent a kisebbségi közösségeket érintő kérdésekben, különböző autonómiaformákat, illetve mindent, ami a kollektív jogok témaköréhez tartozik.
A szövetségi elnök több szempont alapján is egyfajta vízválasztóként értékelte a szombaton, Kolozsváron megrendezésre kerülő RMDSZ-kongresszust: befejeződött a Szövetség kormányzati részvétele, lezárult egy időszak, amelynek mélyreható elemzését a kongresszuson végzik el, felleltározva az eddigi eredményeket, majd – figyelembe véve az RMDSZ új, ellenzéki helyzetét – további terveket és irányvonalakat körvonalaznak, határoznak meg a jövőre nézve. Az RMDSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az év végén immár 20 éves lesz a Szövetség, amely véleménye szerint a legstabilabb politikai alakulat Romániában.
Markó Béla a moldovai eseményekre is kitért, melynek kapcsán a nemzet, a nemzetiség, a nemzetállam fogalmának, valamint az etnikai kérdés tisztázásának időszerűségét hangsúlyozta. Mint mondta, a politikai osztály a felvetett problémacsomag kapcsán egy roppant komoly elemzést kell végezzen a román-moldovai kapcsolatokat illetően. Véleménye szerint ezt az elemzés eddig Romániában senkit sem foglalkoztatott, az RMDSZ-t kivéve, amely, mint egy kisebbségi közösség képviselője, ismeri a kérdés összefüggéseit. Egy komoly vitára van szükség, mutatott rá, hiszen ha a válság pillanatnyilag csitulóban is van Moldovában, a probléma ugyanúgy maradni fog.
Kifejtette, nem a kettős állampolgárság oldja meg Moldova, és az ott élő állampolgárok problémáit, a kezdeményezést pedig elsietettnek, populistának minősítette. Emlékeztetett, néhány éve mekkora ellenállásba ütközött román részről az a magyar szándék, hogy esetleg kettős állampolgárságot kapjanak a határontúli magyarok. Hozzátette, nincs analógia a két eset között, az elvek szintjén azonban mégis szembetűnő a hasonlóság. „A moldovaiak problémáit ott helyben kell megoldani, nekünk pedig keresnünk kell a kérdés megoldásához hozzájáruló megoldásokat”- mutatott rá.
Markó Béla arról is beszámolt, az RMDSZ részt vesz az Európai Néppárt közelgő varsói kongresszusán, amely szintén az EP-választásokra való felkészülés égisze alatt fog zajlani.
Az RMDSZ még nem döntötte el, hogy indít-e államelnökjelöltet – válaszolta újságírói kérdésre a szövetségi elnök. Mint elmondta, egy nemrég végzett felmérés szerint a magyar közvélemény támogatja a saját jelöltállítást, az RMDSZ-ben azonban nagyon megosztottak a vélemények, a kérdésben további egyeztetésekre van szükség. Az RMDSZ nem zárja ki, hogy csatlakozik a Liberális Párt bizalmatlansági indítványához. – Előbb látnunk kell ennek a tartalmát, utána konzultál a két frakció. Nem napok, órák kérdése, de nem is halogathatjuk sokáig, azt is figyelembe kell venni, hogy ugyanazon aláíróktól csak egy bizalmatlansági indítvány nyújtható be egy parlamenti ülésszakban – mondta.
Lezárult a jelöltállítási folyamat az RMDSZ 9. Kongresszusára
*** A kongresszusi küldöttek kiválasztását szabályozó SZKT-határozat értelmében, Kovács Péter kongresszusi biztos jelentést tett a jelölési folyamat lezárásáról, melynek eredményeként az RMDSZ 9. Kongresszusára 504 küldöttet jelöltek a területi szervezetek.
Április 25-én Kolozsváron a Diákművelődés házban gyűlnek össze a kongresszusi küldöttek, ahol a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapszabályzatát és programját módosítják. Ezek a dokumentumok elérhetőek a Szövetség honlapján (www.rmdsz.ro).
Cseke Attila: A kárpótlás ne maradjon örök álom
Politikai nyilatkozat az elkobzott ingatlanok utáni kárpótlásról
*** – Még ha nyakunkon a gazdasági válság, akkor is kiemelten fontos, hogy mielőbb megtaláljuk azt a jelentős közpénzügyi forrást, amelyből helyreállíthatjuk a kommunizmus igazságtalanságait – figyelmeztet Cseke Attila szenátor kedden tett politikai nyilatkozatában. A plénumban elhagzott felszólalásában a politikus felhívja a kormány figyelmét: „kötelessége, hogy megtalálja a pénzügyi és közigazgatási eszközöket, és hogy folytassa azok kárpótlását, akiket bár nem tud már meggyógyítani, szenvedésüket a lehetőségek szerint enyhítenie kell.”
A dokumentumban az RMDSZ szenátora emlékeztet a kommunista rezsim által elkövetett borzalmakra, amelyek célja az elégedetlenkedők elhalgattatása, illetve fizikai megsemmisítése volt. A zaklatások és a „veszélyes elemek” bebörtönzése mellett bevett szokás volt a magántulajdon feldúlása, illetve államosítása, elkobzása „a nép nevében” – emlékeztet a szenátor. Ebben az időszakban tönkretettek magánházakat, templomokat, több építészeti remeket. Az 1989 utáni időszak fontos célja volt a tulajdonjog lehetőség szerinti helyreállítása, illetve a volt tulajdonosok kárpótlása.
– A jelenlegi kormány programjában azonban nincs semmilyen kitétel a kommunista állam által elkobzott ingatlanok utáni kártérítési eljárás felgyorsított megoldására, annak ellenére, hogy az emberekkel való találkozásokból kiderül, ez az egyik legfontosabb gondjuk. Ezért figyelmeztetni szeretném a jelenlegi kormányt és a Visszaszolgáltatásokért felelős Országos Hatóságot, hogy a következő időszak prioritása ez kell hogy legyen: megoldani a visszaszolgáltatási kéréseket és folytatni a felértékeléseket és a kifizetéseket a jogosultaknak. Közülük sokaknak utolsó életcélja, hogy a volt rezsim idején megszenvedett vissszaélések után megérjék a jogaikba való visszahelyezést, megkapják az elkobzott ingatlan utáni kártérítést. A politikai osztálynak erkölcsi kötelessége, hogy igazságot tegyen és enyhítse a szevedését ezeknek az embereknek, akiket keményen megviseltek a totalitarizmus viszontagságai és túlkapásai. Kérem Önöket, együtt tegyünk meg mindent – kormánypártiak és ellenzékiek –, hogy a 2001-ben kiadott 10-es törvényben kifejezett óhaj, a természetbeni vagy ellenértékben való kártérítés ne maradjon csak álom, sőt, egyre inkább csak örök álom – fogalmaz politikai nyilatkozata végén Cseke Attila.
Romániában 2001-ig kellett várni, amikor az 1945. március 6. – 1989. december 22. között elkobzott ingatlanok jogi helyzetét szabályozó 10-es törvény megteremtette a törvényi keretet ahhoz, hogy beindíthassák az adminisztratív eljárást a korábbi rendszerben államosított tulajdonok utáni jogorvoslatért. A 2007-ben kiadott, az elkobzott ingatlanok utáni kártérítési eljárás felgyorsítására vonatkozó 81. számú sürgősségi kormányrendelet 500.000 lejben határozta meg azt a legnagyobb összeget, amely kárpótlásként kifizethető, az ezt meghaladó részt automatikusan átváltják a Tulajdonalap (Fondul Proprietatea) részvényeire.