RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 5., vasárnapelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4096. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Az erdélyi magyarság elsöprő többségű támogatása azt mutatja, hogy az RMDSZ megtalálta útját, helyét és szerepét az ellenzéki helyzetben
*** Gazdasági krízis-szeminárium Marosvásárhelyen
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Felhívjuk a figyelmüket, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hétfőn, április 6-án, 12 órakor, nyújtja be a Központi Választási Irodához az európai parlamenti jelöltek listáját, valamint az azt támogató aláírásokat.
Az erdélyi magyarság elsöprő többségű támogatása azt mutatja, hogy az RMDSZ megtalálta útját, helyét és szerepét az ellenzéki helyzetben
*** – Egy nemrég készült közvéleménykutatás értelmében az RMDSZ támogatottsága egy év alatt nyolc százalékkal, 74.5%-ról, 83,3%-ra nőtt a romániai magyarság körében, ami azt mutatja, hogy az RMDSZ jól válaszolt az elmúlt év kihívásaira, a helyhatósági és parlamenti választásokra, ez ugyanakkor bizonyítja azt is, hogy szimbolikusan lezárult a kormányzásból ellenzékbe vezető átmeneti időszak – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén.
Politikai beszámolójában Markó Béla úgy fogalmazott, a magyar közösség elsöprő többségének támogatása a Szövetség számára nagy elégtétel, de főként nagy felelősség, hiszen ez egyértelműen mutatja, hogy a magyarság mindenekelőtt az RMDSZ támogatására számít, a Szövetségtől várja a válaszokat a közösség jelenkori problémáira. Úgy értékelte, az RMDSZ megtalálta helyét és szerepét az új ellenzéki helyzetben, kialakította és felmutatta a maga útját. Álláspontja szerint ezt bizonyítja az is, hogy az RMDSZ helyi és megyei szervezetei „kiállták a próbát” és jól, hatékonyan dolgoztak az európai parlamenti választásokon való indulást célzó aláírásgyűjtésben is. Az elnök ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, a közvéleménykutatás adatai azt is jelzik, hogy az RMDSZ-nek egyformán nagy hangsúlyt kell fektetnie a magyar közösséget érintő szociális és a nemzeti identitás továbbvitelét érintő kérdésekre. Ez utóbbi kapcsán úgy látja, a küzdelemnek nincs vége, hiszen míg az egyéni jogok terén többé-kevésbé lezárult egy út, a kollektív jogok terén az út csak most nyílt meg, csak most kezdődik a munka.
Az RMDSZ ellenzéki léte egyik legfontosabb döntésének nevezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való együttműködést és a Magyar Összefogás listájának kialakítását. Mint mondta, ennek eredménye az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozása, amely meglátása szerint nem egy formális testület, hanem egy fontos munkaeszköz arra, hogy összefogják a magyarságot, hogy szolidaritást teremtsenek azok körében is, akik a Szövetségen kívül vannak. A fórum ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy tisztázzák az alapelveket, azonosítsák a dilemmákat és ellentmondásokat olyan alapkérdésekben mint az autonómia. Ez azért rendkívül fontos, mert ilymódon fel lehet gyorsítani azt a munkát, amellyel remélhetőleg közös koncepciókat, autonómia-tervezeteket tudnak kialakítani a közeljövőben – mutatott rá.
Az RMDSZ helyéről, szerepéről szólva Markó Béla leszögezte: a magyar államfő erdélyi látogatása körüli huzavona és az ennek nyomán kialakuló magyar szolidaritás arra ad határozott választ, hogy az RMDSZ-t nem lehet megkerülni sem a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban, sem a román-magyar viszony alakításában. – A Szövetség továbbra is döntő tényező a román-magyar kapcsolatokban, nem lehet nélkülünk, a fejünk fölött a két ország között kapcsolatokat építeni, és nem is kell, mert az RMDSZ minél szorosabb kapcsolatokat akar. Aki minket vissza akar lökni oda, ahol, szintén ellenzékben, a 90-es években voltunk, az óriásit téved, ezt az RMDSZ nem fogadja el – szögezte le Markó Béla, aki szerint ma is sokan vannak olyanok, akik a 90-es évek állapotait akarják visszahozni, ezt jelzik többek között a Maros megyei prefektus magyarellenes nyilatkozatai, a szintén Maros megyei magyar beiskolázási számok körüli viták vagy a nyárádszeredai törvénytelen ortodox templomépítési kísérlet is. – Jönnek elő az árnyak, jönnek elő a pincebogarak, ma is vannak olyanok, akik azt próbálják bizonyítani, hogy a történelem visszafordítható, mi pedig azt fogjuk bebizonyítani, hogy a történelem visszafordíthatatlan, de csak akkor, ha nem hagyjuk, hogy visszafordíthatóvá váljék, akár a kétnyelvűségről, akár a magyar iskolák kérdéséről legyen szó. Ez az időszak ennek fontos próbája volt mindannyiunk számára – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök.
Borbély László ügyvezető alelnök szerint a következő évek legnagyobb feladata a belső építkezés és a magyar önkormányzatok erősítése. Úgy vélte, a szövetségnek fokozottan oda kell figyelnie a célzottan magyarellenes törekvésekre, amelyek legutóbb Maros megyében törtek a felszínre, és nem szabad szó nélkül hagynia ezeket. Az RMDSZ-nek ez az időszak arra is jó lesz, hogy megvizsgálja a román pártokkal való viszonyát is.
A felszólalásokat követően Kelemen Hunor ügyvezető elnök ismertette a Magyar Összefogás listáját. Elmondta, a közös EP-lista kialakításában figyelembe vették a 75-25%-os arányt, a személyek kiválasztásában nem támasztottak igényt vétójogra, ám folyamatosan egyeztettek. A beszámolót követően a testület 1 ellenszavazattal és egy tartózkodással, egységesen megszavazta a Magyar Összefogás listáját.
– Örülök annak, hogy idén az összefogás zászlaja alatt indulunk az európai parlamenti választásokon – nyilatkozta Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése után, a jóváhagyott európai parlamenti választási lista kapcsán. A képviselő elmondta, folytatni szeretné a megkezdett munkát, mely az erdélyi magyarság érdekeinek a képviseletét jelenti, ezen belül a kisebbségi jogok bővítését, illetve Európa szerte a kisebbségi jogok sokkal szélesebb körű elismertetését.
– Az összefogás lehetőséget ad arra, hogy idén még jobb eredményt érjünk el. Nagy szükség van ugyanis az érdekképviselet mellett az erdélyi értékeknek és termékeknek az Európában való hangsúlyozottabb népszerűsítésére is. A lobbi szerves része az európai parlamenti munkának – mondta Sógor Csaba.
Winkler Gyula EP-képviselő úgy értékelte az elmúlt hónapok kulcsszava itthon, de Európában is a szolidaritás. Álláspontja szerint jelzésértékű e tekintetben, hogy a tagországok, ha nehezen is, de végül közös álláspontot alakítottak ki a gazdasági válságot érintő uniós politika tekintetében. Ebből a közös szemléletből azonban épp a román kormány „lóg ki”, ugyanis az európai intézkedésekkel ellentétes gazdasági döntéseket hoz: míg máshol csökkentik az adókat és a társadalombiztosítást, a román kabinet a kis és közepes vállalkozásokat terhelő megszorításokat helyezett kilátásba.
A napirendnek megfelelően, a testület megvitatta, majd elfogadta a kongresszusi alapszabályzat-módosító-, illetve a kongresszusi dokumentum-tervezeteket, és megerősítette tisztségében Porcsalmi Bálintot az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnökét.
Gazdasági krízis-szeminárium Marosvásárhelyen
*** A gazdaság mozgatóereje a kis- és középvállalkozók, hiszen gyorsan tudnak a piac változásaira válaszolni, ráadásul az elmúlt években az EU-ban az új munkahelyek 80 százalékát a kis- és közepes vállalatok hozták létre, az Európai Néppárt ezért is támogatja kiemelten ezt a szférát – jelentette ki pénteken Winkler Gyula, EP-képviselő Marosvásárhelyen, az Erdély FM-mel közösen szervezett gazdasági-krízis szemináriumon.
A szeminárium tulajdonképpen egy állomása annak a turnénak, amelynek során az Európai Unió Gazdasági Fellendítési Tervét mutatja be az EP-képviselő. Winkler röviden ismertette milyen gazdasági válságkezelő intézkedéseket ajánl tagországainak az EU, majd kitért néhány konkrét és aktuális gazdasági kérdésre.
Az Unióban a kereslet beindítása a cél, hiszen enélkül a gazdasági folyamatok gyengülnek, Romániában viszont nem ez az elsődleges probléma – emelte ki Winkler Gyula. Az európai intézmények az adóterhek megfontolt enyhítését, a szociális biztonsági járulékok csökkentésé, bizonyos típusú vállalkozások, illetve a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeinek közvetlen támogatását szorgalmazzák. Romániában viszont eltolták a kampányban megígért Adótörvénykönyv módosításának időpontját, és a társadalombiztosítási járulékok szintjét is megemelték már 3,3 százalékkal – mutatott rá Winkler. Ugyanakkor Románia egyedüli az unióban, ahol a közszférában dolgozók átlagbére nagyobb, mint a reálgazdaságban és ez hosszútávon nagymértékben torzítja a gazdasági egyensúlyt – figyelmeztetett az EP-képviselő.
„Sajnos itthon megfigyelhető, hogy sokan felelőtlen kijelentéseket tesznek, valóságos médiakormányzás zajlik az országban, de érdembeli jogszabályok nem születnek. Romániában rosszul működik a társadalmi párbeszéd intézménye, amely a kormányzat, a szakszervezetek és a munkaadók közötti egyeztetést jelenti, ebben a hármasban a munkaadók jelenítik meg legkevésbé érdekeiket. Éppen ezért arra kérem a vállalkozókat, hogy hangsúlyosabban, szervezettebben képviseljék érdekeiket” – fordult a vállalkozókhoz Winkler Gyula.
A G20-as csúcs eredményeiről is beszámolt a politikus, elmondta, hogy világszinten 1100 milliárd dollárt fordítanak a gazdasági válság hatásainak kivédésére, megháromszorozták a Valutaalap tőkéjét, ezzel jelentősen megnövelve a pénzintézet mozgáslehetőségét. „A célkitűzés az, hogy 2010-ben 4 százalékkal növekedjen a világgazdaság. Ez az optimista forgatókönyv, egy biztos, és ez Romániára is érvényes, magától nem indul be a növekedés, ehhez többek között a kormánynak is felelős intézkedéseket kell meghozni” – jelentette ki Winkler Gyula.
Csutak István regionális fejlesztési szakértő uniós pályázati lehetőségeket mutatott be a vállalkozóknak, majd Farkas Levente marketing tanácsadó költséghatékony rádió-kommunikációs technikákról, Balázsi – Pál Ágnes, a Transindex portfolió igazgatója az on-line marketingről tartott előadást. A szemináriumot Csép Andrea, az Erdély FM marketingigazgatója moderálta.