RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 2., csütörtökelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4093. szám
Tartalom:
*** Az erdélyi magyarok 84 százaléka az RMDSZ-re számít
*** Pénteken ülésezik az EMEF
*** A hét témája: DN 19
Cseke Attila kérdése a szakminiszterhez
*** Székelyek a Sándor-palotában
*** Gazdasági krízis-szeminárium Marosvásárhelyen
Az erdélyi magyarok 84 százaléka az RMDSZ-re számít
*** Az erdélyi magyarok közel 84 százaléka az RMDSZ támogatására számít, csak ezt követően, mintegy 74,3 százaléka az Európai Unióéra, 48,9 százaléka a magyar kormányéra, 40,2 százaléka a magyarországi pártokéra, 34,1 százaléka pedig a Románia elnökére – derül ki abból a felmérésből, amely 2009. február-március közötti időszakban készült az erdélyi magyarság körében. Ennek eredményeit ismertette csütörtöki, kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor ügyvezető elnök és Kiss Tamás szociológus, a felmérést végző Kvantum Research kft. módszertani felelőse.
.A közvéleménykutatás számos olyan kérdésre keres választ, amelyek, különösen most, az európai parlamenti választások előtt kiemelten foglalkoztatnak bennünket: milyen a megítélésünk, mennyire támogatnak bennünket, ugyanakkor fogódzót nyújtanak az erdélyi magyarság elvárásainak alaposabb megismerésében – fogalmazott Markó Béla, aki szerint a felmérés ismételten megerősíti azt, hogy a Szövetség jó irányba halad, a magyarság elvárásai szerint határozza meg prioritásait, célkitűzéseit. A közvéleménykutatásból kiderül, hogy az erdélyi magyarság szerint az RMDSZ legfontosabb feladata a magyar nyelvű oktatás és a magyar nyelv hivatalos használatának bővítése kell hogy legyen, de hangsúlyt kell fektetnie az elkövetkezőkben is a magyar-román viszony javítására is. Markó a felmérés lényeges elemeként értékelte, hogy az erdélyi magyarok közel 65 százalékának meggyőződése, hogy a magyarságot csupán egyetlen politikai szervezetnek kell képviselnie. „Ez rendkívül fontos, jelzésértékű eredmény számunkra” – értékelt az RMDSZ elnöke. Az erdélyi magyarság számára lényeges a Szövetség kormányzati szerepvállalása is: a megkérdezettek több mint 85 százaléka vélekedik úgy, hogy ha új kormány alakulna Romániában, annak az RMDSZ is tagja kellene hogy legyen. A felmérés egyébként rámutat arra is, hogy nőtt a Szövetség támogatottsága: ha 2008 áprilisában az erdélyi magyarság 75 százaléka bízott a magyar érdekképviseleti szervezetben, ma ez az arány eléri a 80 százalékot, ha jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az urnákhoz járuló magyarok közel 85 százaléka támogatná szavazatával a Szövetséget. „Annak ellenére, hogy az RMDSZ jelen pillanatban még nem foglalkozott a saját államelnök-jelölt állításának kérdésével, a magyar közösséget foglalkoztatja ez a kérdés: a megkérdezettek 75 százaléka gondolja úgy, hogy saját jelöltek kellene indítanunk az ősszel esedékes államelnök-választáson. Bármilyen, ezzel a kérdéssel kapcsolatos döntést, csakis a júniusi EP-választások után fogunk meghozni” – tájékoztatott Markó Béla. A felmérés rávilágít arra is, hogy az Európai Parlamenti választásokon a magyarok elsöprő többsége, közel 75 százalék az RMDSZ listájára szavaz.
Mintegy 270.000-en támogatták eddig aláírásukkal a Magyar Összefogás listáját – tájékoztatott a mai kolozsvári sajtóértekezleten Kelemen Hunor ügyvezető elnök, a Szövetség EP kampányfőnöke, aki meggyőződését fejezte ki, hogy az aláírások leadásának pillanatáig ez a szám meghaladja majd a 300.000-et. Kelemen elmondta, hogy a támogató aláírások leadásának határideje április 8, de a Szövetség hétfőn, április 6-án, 12 órakor, kiemelt jelöltjei jelenlétében nyújtja be a Magyar Összefogás listáját támogató aláírásokat a Központi Választási Irodánál. „Az aláírásgyűjtés kiváló alkalom volt arra, hogy választóinkhoz eljussunk, párbeszédet folytassunk velük, elmondjuk, hogy miért fontos a magyar összefogás: ez kampányunk első lépése, és úgy gondoljuk, hogy ez sikeres volt” – értékelt az ügyvezető elnök. Kelemen hangsúlyozta: a cél három képviselő bejuttatása az Európai Parlamentbe, ehhez a magyar összefogás listájának a szavazatok 9 százalékát kell megszereznie. „Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, a magyarságnak jelentős arányban kell az urnákhoz járulnia, ezért kampányunk egyik legfontosabb eleme az összefogás elemének eljuttatása és a mozgósítás lesz ” – összegezett Kelemen Hunor.
Pénteken ülésezik az EMEF
*** Felhívjuk a figyelmüket, hogy pénteken, április 3-án, Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában (Republicii 60 sz.), ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF).
A hét témája: DN 19
Cseke Attila kérdése a szakminiszterhez
*** Csütörtök reggel letette az első, bihari országutakra vonatkozó kérdését Cseke Attila. A Bihar megyei szenátor legutóbbi nagyváradi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy hetente egy kérdéssel fordul Radu Berceanu szállításért és infrastruktúráért felelős miniszterhez, hogy megtudja, milyen tervei vannak a szaktárcának „az országút névre méltatlan” utak felújítására. A most benyújtott dokumentumban a szenátor a DN 19 jelzésű országút sürgősen szükséges felújítására vonatkozó intézkedésekről kérdez. Ezek a munkálatok egyre sürgősebbek, „hogy Bihar és Szatmár megye ne váljon az ország többi részétől elszigeteltté és ezáltal Romániát Európától elszigetelővé” – áll a dokumentumban.
„Programjában a jelenlegi kormány vállalta, hogy 5000 km országutat épít újjá, európai minőségűvé. A 19-es út az ország két nyugati megyéje között biztosít kapcsolatot, két megyeközpontot köt össze: Nagyváradot és Szatmárnémetit. 24-ből 24 órán át, állandó intenzív forgalmat bonyolító közlekedési folyosó, miközben csak idézőjelbe téve lehet „országútnak” nevezni, mert ahhoz már egyáltalán nem hasonlít. És a helyzetet csak súlyosbítja, ha belegondolunk, hogy a nyugati határnál lévő megyékről van szó, és ezáltal is – pozitív vagy negatív – képet nyújtunk az országról” – hangsúlyozza beadványában a szenátor. A dokumentumban Cseke Attila felhívja a miniszter (és ezáltal az egész kabinet) figyelmét, hogy az infrastruktúra felújítása nem csupán szükséges, de kötelező is, és épp ezért mindenkor elsőbbséget kell élveznie.
Székelyek a Sándor-palotában
*** Az elmúlt 20 évben ez az első alkalom, hogy székelyföldi önkormányzati vezetőket látott vendégül magyar államfő. Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével április másodikán, Budapesten, a Sándor-palotában találkozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere, Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere és Péter Ferenc, Szováta polgármestere.
„Mandátumunk átvétele óta azon dolgozunk, hogy a Székelyföldet egységesen jelenítsük meg, ezért hoztuk létre azt az informális testületet is, amelynek keretén belül a székely megyék önkormányzati vezetői rendszeresen egyeztetik közös gondjaikat. Természetesen a hosszú távú célunk az, hogy megfelelő hátteret biztosítsunk a területi autonómia megvalósításához. Ki kell alakítanunk egy olyan, egyszerre hagyományokat tisztelő és modern Székelyföldet, amely versenyképes lesz európai szinten is. A szimbolikus kérdések mellett a fejlesztésekről is szó esett, amelyek nagyon fontosak, ha valóban el akarjuk érni céljainkat ” – nyilatkozta a találkozót követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki megtisztelőnek nevezte Sólyom László meghívását.
„Az elmúlt fél évben többször találkoztunk a román és a magyar államfővel, ami azt jelzi, hogy Székelyföld kiemelt figyelmet kap, ugyanakkor ez részünkről is tudatos lépéseket jelent, mert igyekszünk Székelyföldet bevinni a nemzetközi, a magyarországi és a romániai köztudatba. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke őszinte hozzáállásával és érdeklődésével tanúbizonyságot tett, hogy segíteni tudja és segíteni akarja célkitűzéseinket” – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Fél órával többet tartott az eredetileg 45 percesre tervezett találkozó – számoltak be az önkormányzati vezetők, akik átadtak egy háttéranyagot Sólyom Lászlónak Székelyföld jelenlegi helyzetéről.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy a találkozón kitértek a magyar nemzetiségű vezetők leváltásának problémájára is, beszámoltak arról, hogy az egyházak segítségével Székelyföldi Szeretetszolgálatot hoznak létre, beszéltek a román-magyar kapcsolatokról. „Nekünk székelyföldi önkormányzati vezetőknek az a célunk, hogy a térségben mindenki jól éljen és ehhez arra is szükség van, hogy a románok és a magyarok között egyetértés legyen” – hangsúlyozta Antal Árpád András.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, abban kértek segítséget, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szakmai hátteret nyújtson a Székelyföld-monográfia elkészítésében, valamint közös szellemi műhelyt alakítsanak ki a székelyföldi kutatókkal.
–Az RMDSZ–nek sikerült az elmúlt években úgy alakítani az erdélyi magyar képviseletet, hogy külföldön és belföldön is kiemelt figyelmet fordítanak Székelyföldre – értékelték az önkormányzati vezetők a mai látogatás fontosságát.
Gazdasági krízis-szeminárium Marosvásárhelyen
*** Gazdasági válság-szemináriumot szervez Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és az Erdély FM Marosvásárhelyen, a Concordia szállóban, április 3-án, pénteken délelőtt 10 órától.
Winkler Gyula ismerteti az Európai Unió Gazdasági Fellendítési tervét, majd Csutak István regionális fejlesztési szakértő uniós pályázati lehetőségeket mutat be, majd Farkas Levente marketing tanácsadó költséghatékony rádió-kommunikációs technikákról, Balázsi – Pál Ágnes, a Transindex portfolió igazgatója az on-line marketingről tart előadást. A szeminárium nyitott a nagyközönség számára.