RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. április 1., szerdaelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4092. szám
Az RMDSZ április 6-án nyújtja be a Magyar Összefogás Listáját
– Az RMDSZ számos fontos eseményt szervez ezen a hétvégén, pénteken például először ül össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanács – tájékoztatta a sajtó képviselőit szerdán, Bukarestben, Markó Béla szövetségi elnök. Mint mondta, a tanácskozáson résztvesz majd a két szervezet elnöke, illetve hat-hat képviselője. Az első találkozó célja olyan elvek, alapvető célkitűzések meghatározása, amelyek a romániai magyarság számára fontosak, például a különböző autonómiaformák kérdése. – Egy olyan fórumról van szó, amelynek célja közös nevezőre jutni különböző kérdésekben, ugyanis csak ilymódon lehet hatékony a romániai magyarok érdekeinek képviselete – jelentette ki a szövetségi elnök.
Szombaton, Marosvásárhelyen ülésezik az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, amelynek napirendjén a kongresszusra előterjesztendő alapszabályzat- és programmódosító javaslatok elfogadása, valamint az európai parlamenti lista megszavazása szerepel.
Ez utóbbihoz kapcsolódó esemény a Magyar Összefogás listájának április 6-ra tervezett leadása. A szövetségi elnök bejelentette, a hétvégén kerül sor az jelöltlistákat támogató aláírások ellenőrzésére, amelyeket hétfőn tervezi benyújtani a Szövetség az Országos Választási Irodához. Mint ismeretes, a Magyar Összefogás listáján 75 százalékban a Szövetség, 25 százalékban pedig az EMNT képviselői szerepelnek.
A sajtóértekezleten Markó Béla megismételte a NATO-csatlakozás 5. évfordulója alkalmával tett kijelentéseit, kiemelve a román-magyar viszony, illetve az RMDSZ és a román pártok közötti együttműködés fontosságát a nemzetközi katonai szervezethez való csatlakozás folyamatában. „Amikor 1996-ban az a precedens nélküli döntés született, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállaljon, az egyik alapvető szempont a NATO-csatlakozás elősegítése volt – emlékeztetett a szövetségi elnök. Mint ismeretes, az ezt megelőző években külföldön is konfliktusosnak ítélték a román-magyar viszonyt, ami negatív hatással volt Románia és Magyarország kapcsolatára is. Ma már mindkét ország tagja mind az észak-atlanti szövetségnek, mind Európai Uniónak. „Ilyen ünnepélyes alkalmakkor ez is eszünkbe kell jusson, méltányolni kellene mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a feszültségek párbeszéd útján való felodásához vezettek, nem lenne szabad elfelejeteni a történelmet’” fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök, aki nehezményezte, hogy a keddi parlamenti felszólalások során, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátoron kívül senki sem tett említést erről a rendkívül fontos hozzájárulásról.
A sajtóértekezleten jelenlévő Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi eljárási törvényköny módosításáról fejtette ki a Szövetség álláspontját. A képviselő indokolatlannak tartja a kezdeményezők siettségét, amivel a törvénykönyveket kívánják elfogadtatni. Ugyanakkor néhány olyan cikkelyt emelt ki a tervezetből, amelyek sértik az alapvető emberi jogokat. Ilyenek a bizonyítékokra vonatkozó cikkelyek, ezek értelmében ugyanis a törvénytelenül, illetve fizikai erőszakkal szerzett bizonyítékokat is fel lehet használni egy per során.
A képviselő bírálta az a személyek adatainak kiszolgáltatásásra vonatkozó rendelkezést is: a kivizsgálók kérésére bármely telefon- és internetszolgáltató társaságnak ki kell szolgáltatnia valamennyi előfizetőjének adatait. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a határidők is kitolódtak, így akár egy évig is eltarthat valakinek a követése.
Visszaélésnek minősítette a levéltitok megszegésére vonatkozó cikkelyt, a kezdeményezés ugyanis lehetővé teszi, hogy a gyanusított és ügyvédje levelezését vizsgálhassák.
Márton Árpád képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a gyanusított vagy a vádlott önazonossági adatai mellett kérni fogják a nemzetiségére vonatkozó nyilatkozatát is. „Miért fontos a gyanusított vagy a vádlott nemzetisége egy bizonyos bűncselekmény elkövetésében, miért fontos tudni azt, hogy hány román, roma vagy más nemzetiségű állampolgár követett el bűncselekményt?” – tette fel a kérdést a képviselő, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között rövid időn belül Romániában is az olaszországihoz hasonló rendelkezések lépnek majd érvénybe.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az RMDSZ támogatja-e a liberálisok által kilátásba helyezett bizalmatlansági indítványt, Markó Béla szövetségi elnök elmondta, amennyiben a bizottsági tárgyalások a Szövetség szempontjából helytelen irányba haladnak, illetve, ha a kormány felelősségvállalással akarja elfogadtatni a törvénykönyveket, elképzelhető, hogy a Szövetség is támogatni fog egy olyan bizalmatlansági indítványt, amelyben saját módosító javaslataik szerepelni fognak.