RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. március 5., csütörtök elhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4073. szám
Tartalom:
*** Kolozsváron ülésezik a TEKT
*** Folytatni kell a Székelyföld modernizációját
Árkoson tartottak kihelyezett ülést az RMDSZ parlamenti frakciói
*** Konferencia a hőszigetelésről
*** Borbély László bukaresti sajtótájékoztatója
Kolozsváron ülésezik a TEKT
*** Markó Béla szövetségi elnök 2009. március 6-án, pénteken, délután 15 órára, Kolozsvárra, az Ügyvezető Elnökség (Republicii utca 60.) székházába összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT).
Az ülés napirendjén az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos teendők megbeszélése szerepel.
Folytatni kell a Székelyföld modernizációját
Árkoson tartottak kihelyezett ülést az RMDSZ parlamenti frakciói
*** Az RMDSZ továbbra is fokozott figyelmet fordít Kovászna megye és az egész Székelyföld fejlesztésére: ennek érdekében a Szövetség nemrég Traian Basescu államfővel is tárgyalt, akivel megállapodott abban, hogy a szervezet, ellenzéki helyzete ellenére, együttműködik az illetékes minisztériumokkal annak érdekében, hogy a gazdasági válság közepette is folytatódjon a magyarlakta régiók támogatása, Székelyföld további fejlesztése, modernizációja – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön, a Kovászna megyei Árkoson, az RMDSZ parlamenti frakcióinak kihelyezett ülésén. A tanácskozásra meghívást kaptak a megyei állami intézmények, illetve a megyei önkormányzat magyar vezetői is, akik a megye sajátos gondjairól, a válság okozta gazdasági és szociális problémákról, de oktatási, művelődési és egészségügyi kérdésekről is beszámoltak. A két napos Kovászna megyei látogatás keretében az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak tagjai szerdán, Bodokon közel háromszáz magyar helyi önkormányzati képviselővel találkoztak, a csütörtöki délelőtti frakcióülést követően pedig Sepsiszentgyörgyön tartottak fogadóórát.
A kihelyezett frakcióülésen a szövetségi elnök elmondta, az elmúlt időszakban nagy figyelem irányult a Székelyföldre, ám ez főként Traian Basescu autonómia-ellenes nyilatkozatainak tulajdonítható, de annak is, hogy az államfő hangsúlyosabban jelen kíván lenni a régióban. Leszögezte: az RMDSZ Székelyföld kapcsán számos kérdésben súlyosan nem ért egyet a román politikusokkal, különösen a területi autonómia kérdésében, ám alapvetően jónak tartja a román politikum megnövekedett figyelmét a térség iránt, amennyiben ez igyekezet őszintének bizonyul.
Bejelentette, az RMDSZ több vezető politikusa a napokban tárgyalt az államfővel, ezen a megbeszélésen is leszögezték, az RMDSZ nem ért egyet a székelyföldi területi autonómiaigény jogosságát megkérdőjelező államfői kijelentésekkel, de egyetértés volt a decentralizáció szükségességét illetően. Közölte, hangsúlyosan szó volt az RMDSZ által az elmúlt négy évben beindított, Székelyföld erőteljes fejlesztésének további lehetőségeiről is. Markó Béla elmondta, az elmúlt négy évben az RMDSZ-nek sikerült kiugróan magas költségvetési támogatást szereznie a székelyföldi fejlesztési programok finanszírozására, és fontosnak tartja, hogy e tekintetben sikerült egyezségre jutni az államelnökkel: a megállapodás szerint az RMDSZ – az ellenzéki minősége dacára – együttműködést alakít ki a minisztériumokkal a térség fokozott ütemű fejlesztése érdekében. Mint mondta, beszéltek a magyar intézményvezetők megtartásáról is: e tekintetben is kaptak bizonyos garanciákat, ám – mint fogalmazott – a puding próbája az evés, majd elválik, hogy a kormánypártok hajlandóak-e a kompromisszumra. Leszögezte: ezen a téren is a hosszú távú, tartós megoldás a decentralizáció kiteljesítése lenne, addig is azonban tiszteletben kell tartani az etnikai arányokat az érintett térségekben. A decentralizáció pedig nem kerülheti el a prefektus intézményét sem: a szövetségi elnök álláspontja szerint el kell jutni oda, hogy a prefektus kizárólag a törvényesség betartását felügyelje, a jelenleg igazgatása alatt álló intézményeket pedig egyszerűen az önkormányzatok hatáskörébe kellene utalni. – Nem fogadhatjuk el, hogy a prefektusok egyfajta megyefőnökök legyenek, és egyszemélyben vezessék a megyéket: el kell jutnunk oda, hogy gyakorlatilag mindegy legyen, hogy ki is a prefektus egy adott megyében – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, az RMDSZ álláspontja szerint a magyarságnak a közigazgatás mellett a prefektusi intézményekben is arányos módon jelen kell lennie.
Az elnök emellett kifejtette: ahogyan a magyar tisztségviselőktől elvárják, hogy beszéljék az állam nyelvét, úgy a székelyföldi román tisztségviselőktől is elvárható, hogy ismerjék, használják a magyar nyelvet a közhivatalokban.
Kelemen Hunor ügyvezető elnök ennek kapcsán maga is rámutatott, bár az 1990-es állapotokhoz képest jelentősen javult a magyarok aránya a közigazgatásban, ez azonban ma sem tükrözi a közösség valós arányát. Emellett megállapítható az is, hogy az állam bizalmatlan a magyar közösséggel szemben, ugyanis a katonaságnál, a belügyi szerveknél ma is alig akad magyar nemzetiségű személy. Ez azt mutatja, hogy ma is másodrangú állampolgároknak tekintenek – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.
A román nyelv székelyföldi oktatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a szövetségi elnök leszögezte: módosítani kell az oktatási törvényt olymódon, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok ne csak az elemi osztályokban, hanem a tizenkettedik osztályig külön tanterv és tankönyvek alapján tanulják a román nyelvet. Markó Béla hozzátette, a jelenlegi jogszabály is kínál még kiaknázatlan lehetőségeket, hiszen ez lehetővé teszi, hogy 5-8 osztályokban is alternatív tankönyvek alapján oktassanak. Mint mondta, felkérte az oktatási minisztériumban dolgozó magyar tisztségviselőket, hogy tekintsék át a tantervek és tankönyvek helyzetét, és – a magyar tanfelügyelőkkel és szakmai szervezetekkel együttműködve – mihamarabb találjanak megoldást jobb tantervek és tankönyvek kidolgozására.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője közölte, a jövő héten a Parlament vitanapot tart a gazdasági válság hatásairól, a kihelyezett frakcióülés pedig szerves része annak a konzultáció-sorozatnak, amely az RMDSZ ezirányú álláspontjának kialakítására irányul.
A megbeszélésen többször is felmerültek a fizetések és nyugdíjak halmozását tiltó, illetve az állami ágazatban lévő munkahelyek befagyasztását célzó kormányrendeletek káros következményei is, több résztvevő politikus és intézményvezető szerint a kormány ezáltal súlyos helyzetbe hozta az amúgy is nagy szakemberhiánnyal küszködő oktatási, egészségügyi és igazságügyi rendszert.
A tanácskozáson elhangzott, az RMDSZ frakciók ezentúl havonta tartanak hasonló kihelyezett üléseket, és minden olyan megyében jelen lesznek, ahol jelentősebb magyar közösség él.
Konferencia a hőszigetelésről
*** Borbély László, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke március 4-én részt vett a „Fenntarthatóság az építészetben – holland és román ötletek az energiatakarékosság és az építésbiztonság területén” című konferencián, amelyet a Holland Nagykövetség rendezett Bukarestben.
A képviselő felszólalásában kitért az építkezések során használt energiamegtakarító megoldásokra és a már meglévő épületek energiatakarékossá tételének problemáira. Borbély László hangsúlyozta a tömbházak hőszigetelésének fontosságát, és értékelte a kormány azon intézkedését, miszerint az elkövetkező időszakra jelentős összeget különített el a régi tömbházlakások hőszigetelésére. Felhívta a nemkormányzati szervek, a kutatóintézetek, építészek, szakintézetek figyelmét arra, hogy dolgozzanak ki a közköltségeket mérséklő programokat,vegyék igénybe az új tehnológiákat, és használják ki a „Zöld Ház” program által nyújtott előnyöket.
Borbély László bukaresti sajtótájékoztatója
*** Borbély László, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke március 4-én sajtótájékoztatót tartott Bukarestben a következő témákkal: a Külügyi Bizottságok elnökeinek találkozója az Európai Unió tagállamainak, az Európai Parlamentnek és a csatlakozó országoknak a részvételével, amelyre Prágában kerül sor március 9-10-én, a Közép- Európai Kezdeményezés parlamenti közgyűlésének elnöksége, a Külügyi bizottság 2009- re megállapított prioritásai.
Borbély László hangsúlyozta, a Külügyi Bizottság aktívabban kell részt vegyen a román Parlament életében, hiszen fontos vitafórum színhelye és világos prioritásokat fogalmaz meg Románia külpolitikájával kapcsolatosan. A politikus az elkövetkező időszakban részt vesz a Külügyi Bizottságok Elnöki találkozóján, amelyen minden uniós tagállam képviselteti magát, csakúgy, mint az Európai Parlament, és a csatlakozó országok képviselői. A találkozóra Prágában kerül sor március 9-10-én.
A képviselő beszámolt arról is, Bukarestben rendezik meg júniusban azt a csúcstalálkozót, amelyen Románia átveszi a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés parlamenti közgyűlésének elnöki tisztségét. Borbély László hangsúlyozta, ki kell használni ezen alkalmat és Románia Fekete-tengeri programjait előtérbe kell helyezni.
A régiók közti együttműködés javítása érdekében született a Közép-Európai Kezdeményezés, amelynek elnöki tisztjét Borbély László látja el. A 9 uniós tagállamból és 9 nem uniós tagállamból álló szervezet két fontos akciót szervez az év folyamán. Május 9-én kerül megrendezésre a Közép- Európai Kezdeményezés Parlamenti Bizottságának Talákozója a képviselőház szervezésében, majd novemberben a KEK Parlamenti Gyűlésre a szenátus szervezésében – mondta el Borbély.