2009

2009. február 22., vasárnap VII. évfolyam, 4067. szám

be

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                                 2009. február 22., vasárnapelhivbuk@rmdsz.ro                                                                         VII. évfolyam, 4067. szám

Tartalom:

***Magyar összefogással az autonómiáért

Aláírták az RMDSZ és az EMNT közötti megállapodást

***Az RMDSZ elutasítja a költségvetést

***Csíkszeredába látogatott a kormány három minisztere

Magyar összefogással az autonómiáért

Aláírták az RMDSZ és az EMNT közötti megállapodást

– Az RMDSZ és az EMNT közötti megállapodás elfogadása egy fontos és ünnepi pillanat mindannyiunk számára: meggyőződésünk, hogy csakis összefogással, szolidaritással és együttműködéssel tudjuk igazán hatékonyan képviselni a romániai magyarság célkitűzéseit, az autonómiát – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök vasárnap, Marosvásárhelyen, azt követően, hogy Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével együtt aláírták a két szervezet között létrejövő, az Európai Parlamenti választásokon való együttműködésről és a közösségi autonómia-formák közös képviseletéről, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló megállapodásokat. A Kultúrpalota patinás Tükörtermében tartott ünnepi eseményen jelen volt a két szervezet számos vezető tisztségviselője, valamint a magyar történelmi egyházak több képviselője is.

Mint ismeretes, a megállapodás értelmében, az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon, „A magyar összefogás listájának”  első helyét az RMDSZ Tőkés Lászlónak ajánlotta fel. A 2. és 3. helyre az RMDSZ, 4. helyre az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét. A lista jogilag az RMDSZ listája lesz, a jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át pedig az EMNT adja. A két dokumentumot előzőleg, a vasárnap délelőtt ülésező Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) is elfogadta.

Beszédében az RMDSZ elnöke felelevenítette a két szervezet között az elmúlt években lefolytatott tárgyalásokat, de beszélt az 1989 óta eltelt közel húsz év politikai küzdelmeiről, törekvéseiről. Mint mondta, sok éven át együtt dolgoztak Tőkés Lászlóval, sok vitával és konfliktussal, ám visszatekintve az elmúlt két évtizedre, megállapítható, hogy a romániai magyarság helyzetének távlatos és megnyugtató rendezését illetően céljaik alapvetően egybeestek: egyformán vélekedtek az anyanyelvű oktatás, az anyanyelvhasználat és az autonómia különböző formáit illetően, de közös cél volt az ország Európai Uniós csatlakozása és a magyar közösség közelítése Magyarországhoz. Úgy vélte, viták ezentúl is lesznek, ezek a véleménykülönbségek azonban – ahogyan eddig is – nem a célokra, hanem az eszközökre vonatkoznak.

Az RMDSZ elnöke leszögezte, a megegyezés nem konjunkturális okokból jött létre, hanem azon meggyőződés alapján, hogy a magyar közösség olyan céljait, mint az autonómia, csupán közösen lehet eredményesen képviselni. Ezt szolgálja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozása is, e testület ugyanis arra hivatott, hogy egyeztessék az álláspontokat, és minden fontos pillanatban próbáljanak egyetértésre jutni. Közölte, a megállapodás szerint az egyeztető fórumot még áprilisban létre kell hozni, és ennek  – a két létrehozó szervezet vezetője által betöltött két társelnöki tisztség mellett – szintén paritásos alapon, hat-hat tagja lesz.

– Az együttműködés nem csak a következő hónapokra, hanem remélhetőleg a következő évekre szól. Az egyezséget tartósnak vélem, amely esélyt ad arra, hogy egyre szorosabbá tegyük ezt az együttműködést – mondta Markó Béla.

Tőkés László úgy fogalmazott, az együttműködés nemzeti érdek, amelyért félre kell tenni minden személyes szempontot. Szerinte a megállapodás megkötése azt bizonyítja, hogy beértek a több mint két éve zajló tárgyalások gyümölcsei, beért az a felismerés, hogy a magyarság sajátos céljait, az autonómiát külön-külön nem, csupán együtt lehet kellőképpen képviselni itthon és Európában egyaránt. – Az erdélyi magyarság ügye elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi kérdés: ezért érdemes összefogni – mutatott rá Tőkés László.

Az alábbiakban közöljük a két szervezet által aláírt dokumentumokat.

Belső koalíciós

                                                        MEGÁLLAPODÁS

                   a közösségi autonómia-formák közös képviselete

            és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében

a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között

Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete,

Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében,

Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét,

Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet,

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben:

I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében:

1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg.
2. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el.
3. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében.
4. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében.
5. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai ésnemzetközi fórumokon.
6. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon.
7. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit.
8. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben.

II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében:

1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás” név alatt.
2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját” az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg.
3. „A magyar összefogás listáján” szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről.
4. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat.
5. „A magyar összefogás listáját” Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti.
6. „A magyar összefogás listájának” 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét.
7. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával.
8. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt.
9. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják.
10. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol.
11. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás” felirata.
12. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából.
13. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás” – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint:
a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete;
b. Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében;
c. a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reform-folyamatában;

A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak.

14. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik.
15. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben.
16. „A Magyar összefogás listáját” 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT.

az RMDSZ nevében​az EMNT nevében

Markó Béla​    Tőkés László

   elnök​elnök

Marosvásárhely, 2009. február 22.

MEGÁLLAPODÁS

az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról

Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (továbbiakban EMEF) létrehozásában.

1. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapjai:
• a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása,
• a választói akarat és a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása,
• a munkamegosztás és esetenként az egységes fellépés a közösségi érdekérvényesítésben,
• a konszenzusalapú döntéshozatal.
2. Az EMEF paritásos alapon jön létre. Tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét az EMNT elnöke jelöli. Az EMEF, a két szervezet elnökén kívül, akik egyben a társelnöki tisztséget is betöltik, további 12 tagból áll.
3. Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje:
• országos vezetői szinten – szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik,
• szakértői szinten – szükség szerint.
4. Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban:
o a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a hazai és külföldi fórumokon,
o választási együttműködés részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP-választásokon,
• a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése,
• munkacsoportok kialakítása döntés-előkészítés céljából.
5. Az EMEF a megalakulását követő hónapokban a következő területeken hoz létre munkacsoportokat:
• a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, és egységes jogi kodifikációja,
• a választási törvények módosítása, diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási rendszer kialakítása céljából,
• alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása,
• felsőoktatási és közoktatási stratégia kidolgozása, beleértve a felekezeti oktatást,
• a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is,
• a fiatalok szülőföldön való boldogulásának programja,
• a politika, az egyházak, illetve a szakmai és rétegszervezetek együttműködésének összehangolása
• a támogatási rendszer újragondolása annak érdekében, hogy hatékonyabbá és átfogóbbá tegyük azt.
6. Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza meg, határozatai formálisan ajánlás jellegűek.
7. Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, közvetlenül megalakulása után.

    Markó Béla, ​          Tőkés László,

az RMDSZ elnöke​                             az EMNT elnöke

Marosvásárhely, 2009. február 22.

Az RMDSZ elutasítja a költségvetést

– A kormányzó pártok véleménye szerint a 2009. évi társadalombiztosítási költségvetés a válság költségvetése. Az RMDSZ meglátásában azonban ez egy pánik-költségvetés és a be nem tartott ígéretek költségvetése – jelentette ki Kerekes Károly képviselő parlamenti felszólalásában,pénteken, a költségvetés vitájának zárónapján. A plénum elfogadta azt az  RMDSZ-javaslatot, mely szerint a temetkezési segély 1702 lejre nő, ám elutasította a Szövetség azon javaslatait, hogya nyugdíjpont értéke az átlagbér 45%-a vagyis 761,85 lej legyen, a társadalombiztosítási járulék pedig 28% legyen a normális munkafeltételeknél, 33% a különleges munkafeltételeknél és 38% a speciális munkafeltételeknél.

Kerekes Károly felszólalásában rámutatott: a kormányzó pártok következetlenek, ugyanisa novemberi választási kampányban ígéretet tettek arra, hogy a nyugdíjpontszám emelése révén emelik a nyugdíjakat. Azt is elmondta, a  kormányprogram révén ezek a pártok ígéretet tettek az üzleti szféra pénzügyi terheinek és a munkaerő adóterheinek csökkentésére is. A költségvetés által viszont a társadalombiztosítási hozzájárulás 3,3 százalékponttal emelkedik, ami többlet-terhet jelent a munkáltatók számára, és megkönnyíti az adócsalást. -Figyelembe véve a fenti indokokat, az RMDSZ képviselőházi és szenátusi parlamenti frakciói nem szavazzák meg a 2009-es évi állami társadalombiztosítási törvény-tervezetet –szögezte le az RMDSZ-es politikus.

Csíkszeredába látogatott a kormány három minisztere

Csíkszeredába látogatott február 20-án Vasile Blaga regionális fejlesztési- és lakásügyi miniszter, Monica Iacob-Ridzi ifjúsági- és sportminiszter és Radu Berceanu, szállításügyi miniszter.

A három elöljáró a Megyeházán találkozott Hargita- és Kovászna megye tanácselnökével, a két megye parlamenti képviselőivel és szenátoraival, valamint a két megye városainak polgármestereivel.

A megbeszélést követően Korodi Attila parlamenti képviselő leszögezte: örvendetes, hogy az új kormány foglalkozik a székelységgel, ez azonban ez csak akkor bizonyul reális odafigyelésnek, ha új programokat és beruházásokat indítanak el a két megyében, és nem csak befejezik a NLP-RMDSZ kormány által elfogadott és beindított programokat.

„Székelyföldet tudatosan húzták vissza több évtizeden keresztül. A két megyében az elmúlt négy évben, amikor az RMDSZ is kormányon volt, elkezdődött egy fejlődési folyamat. „Három köbméter” projekttel érkeztünk, az a dolgunk, hogy folytassuk ezt a folyamatot, ésújraépítsük Székelyföldet” – mondta el Tamás Sándor, aki szóváltásba keveredett Radu Berceanu miniszterrel. Kovászna Megye Tanácsának elnöke rámutatott arra, a szállításügyi miniszter által elmondottakkal ellentétben, Kovászna és Hargita megyében a legtöbb fejlesztés az RMDSZ támogatásának köszönhető.