RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. február 15., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4061. szám
Az RMDSZ-nek egy éles, de konstruktív ellenzéki szerepet kell vállalnia
Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT
***– Az RMDSZ-nek egy kemény, világos, de konstruktív ellenzéki szerepet kell vállalnia, és határozottan szót kell emelnie minden, a magyarság érdekeit sértő intézkedés ellen – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. Az időszerű politikai kérdések megvitatása mellett, a Szövetségi Képviselők Tanácsa meghallgatta az Ügyvezető Elnökség féléves beszámolóját, és arról határozott, hogy az RMDSZ-kongresszus helyszínére pályázatot írnak ki. Az RMDSZ 9. időközi – azaz nem tisztújító – kongresszusára április 25-én kerül sor, és Kovács Péter lesz a kongresszusi biztos, döntött az SZKT. A testület ugyanakkor egyhangúlag elfogadta a Szövetségi Állandó Tanács előterjesztését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) kötött együttműködési megállapodásról. A SZÁT egy másik Határozata értelmében, a döntéshozó testület Kelemen Hunort nevezi ki RMDSZ országos kampányfőnökévé.
Politikai beszámolójában az RMDSZ elnöke részletesen szólt az országos társadalmi-gazdasági kérdésekről, a Szövetség helyéről, szerepéről és célkitűzéseiről az új, ellenzéki helyzetben. Az elnök ennek jegyében élesen bírálta a kormányt a válságellenes reformintézkedések elmaradásáért, de kemény szavakkal bírálta Traian Basescu államfőt is, a székelyföldi területi autonómia jogosságát tagadó nyilatkozatai miatt. Ez utóbbi kapcsán ismételten leszögezte, az RMDSZ elutasítja az államelnök RMDSZ- és magyarellenes kijelentéseit. „Mindenkinek meg kell értenie, az államfőnek is, hogy az RMDSZ nem hagyja szó nélkül az olyen kijelentéseket, amelyekkel nem ért egyet. A területi autonómia kérdésében tudtuk, hogy a román politikusoknak más a véleménye, de olyan megfogalmazással, hogy soha nem lesz területi autonómia, nem tudunk egyetérteni. Mi úgy gondoljuk, hogy a területi autonómia lehetséges, és a területi autonómia lesz is – szögezte le Markó Béla, aki hozzátette, az RMDSZ ezzel egyidőben határozottan elutasítja azokat a nyilatkozatokat is, amelyek szerint nem a jelenlegi kormánytöbbség, hanem éppenséggel az RMDSZ él az etnikai tisztogatás eszközeivel a székelyföldi állami intézményekben. Megjegyezte, bár nem kívánja durva szavakkal illetni azokat, akik ilyen kijelentést tesznek, ezt a hozzáállást „bizarrnak és egyben veszedelmesnek” nevezte, ugyanis, mint fogalmazott, ez „felhívás lehet a keringőre” a magyarság és az RMDSZ ellen irányuló további politikai támadások tekintetében.
A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a székelyföldi megyék állami intézményeiben dolgozó vezető magyar tisztségviselők, szakemberek számát illetően tartsák tiszteletben az etnikai arányokat. Úgy értékelte, jogos a Kovászna és Hargita megyeiek aggodalma a magyar tisztségviselők eltávolítása kapcsán, hiszen vannak már erre utaló egyértelmű jelek. Mint mondta, az RMDSZ próbál megodást találni a magyar tisztségviselők helyzetére, ám leszögezte azt is, a Szövetség nem szűkítheti le küzdelmét csupán erre a kérdésre. A tisztségek fontosak, de csupán eszközt jelentenek a magyar közösség érdekeinek érvényesítésében, csupán elemei az egyenjogúság megteremtésének – mutatott rá. –Az arányoknak spontán módon kell beállniuk – hangoztatta a szónok, aki szerint ehhez az autonómia irányába mutató lépéseket kell tenni, az erőteljes decentralizációnak is ezt a célt kell szolgálnia.
Markó Béla ugyanakkor beszámolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal között elvi megállapodás tartalmáról, arra kérve a döntéshozó testületet, hogy véglegesítse az egyezséget (ez a beszámolót követően meg is történt). Mint mondta, a megállapodás értelmében az RMDSZ és az EMNT közös listán, a magyar összefogás listáján indul az Európai Parlamenti választásokon, a lista első helyét Tőkés László foglalja el. A lista második és harmadik helyén az RMDSZ jelöltjei lesznek, a negyedik hely pedig szintén az EMNT-t illeti meg. A lista, amelyben a helyeket 75-25 arányban osztják le a két szervezet között, jogilag az RMDSZ listája lesz, az EMNT logója ugyanakkor megjelenik majd a választási plakátokon és a különböző választási anyagokon is.
Mint rámutatott, mindkét szervezet külön kampánystábokat alakít majd, de lesz egy egyeztető testület, amely koordinálja a közös kampányt. Emellett az RMDSZ és az EMNT közös választási keret-programot és arculatot dolgoz ki, ugyanakkor mindkét szervezet sajátos üzeneteket is megfogalmazhat majd. Felhívta a figyelmet arra, április 3-án létrehozzák az Erdélyi Egyeztető Fórumot is.
A szövetségi elnök úgy értékelte, a megállapodás melletti legfőbb érv tagadhatatlanul az, hogy nem szabad kockáztatni a magyarság európai parlamenti jelenlétét, különösen most, amikor az RMDSZ nem rendelkezik kormányzati eszközökkel, ha pedig megállapodásra van szükség, akkor elsősorban az erősebbnek kell engednie. Ezért üzenetértékű az, hogy az RMDSZ átengedte a lista első és negyedik helyét az EMNT-nek, ez a kompromisszum pedig éppen erőt, nem pedig gyengeséget sugall – hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint az együttműködésre hosszú távon is szükség van, hiszen, tette hozzá, ha vannak közös érdekek, akkor, főként a közösséget érintő kapitális, stratégiai kérdésekben valamilyen módon együtt kell működni.
– Az RMDSZ megőrzi arcát, programját és politikai tartását, de egyben esélyt adunk másoknak is, és főként esélyt adunk a közösségünk számára, hogy erős képviseletet teremtsen az Európai Parlamentben – mondta a szövetség elnöke.
Az elnök bírálta a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkotta koalíciót. Úgy vélekedett, hogy a kormány működésének eddig eltelt rövid időszakát inkább a belső ellentétek határozták meg. Ezt tükrözi Markó szerint a kormánynak a parlament elé terjesztett költségvetési terve is, amely szerinte csak látszat-intézkedéseket tartalmaz. A tervezetben szereplő egyes költségcsökkentési intézkedések is csak látszólagosak, valójában tovább folyik az állami apparátus felduzzasztása, máris több államtitkár, igazgatóság, ügynökség működik, mint az előző kormány idején, mindez a két koalíciós erő tisztségekért folyó versenyének az eredménye – mondta Markó, aki szerint például a decentralizáció radikálisabb megvalósításával el lehetne kerülni a költségnövelő párhuzamosságokat.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának február 14-i marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor ügyvezető elnök beszámolt féléves tevékenységéről, ismertette az RMDSZ időközi kongresszusáról szóló döntéseket, ugyanakkor reflektált az államfő arra vonatkozó kijelentésére, hogy a székely megyékben „etnikai tisztogatás” történik, illetve véleményezte a kormány eddigi tevékenységét.
„Etnikai tisztogatásról és nemzetállamról beszél az államfő. A kettő együtt azért nem működik, mert ha van nemzetállam, akkor nincs etnikai tisztogatás, mert a nemzet „tiszta”, nincsenek kisebbségek. Ki kit tisztogathatna? Ha meg etnikai tisztogatás zajlik, akkor nincs nemzetállam, mert az ország területén nemzeti közösségek is élnek” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint a kisebbség eleve nem „tisztogathatja” a többséget. „Ezt az államelnök sem gondolta komolyan, inkább szavazatokra számít, és kikacsint szélsőjobbra”- tette hozzá az RMDSZ ügyvezető elnöke.
„Másfél év alatt három választási kampányon vagyunk túl, és hozzá is látunk a negyedik, a júniusi európai parlamenti választás kampányának megszervezéséhez” – jelentette ki Marosvásárhelyen Kelemen Hunor ügyvezető elnök, aki szerint a helyi és megyei RMDSZ-szervezetek valamint az országos szervezet által az elmúlt másfél évben tett erőfeszítés többet jelentett a „kampánytól kampányig” tartó tevékenységnél.
Az RMDSZ időközi kongresszusának szervezési részleteit már az elmúlt másfél hónapban egyeztette az ügyvezető elnök a megyei szervezetek elnökeivel. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa illetve a Szövetségi Állandó Tanács február 13-i ülésén április 25-ét javasolta a kongresszus időpontjaként, az esemény ütemtervét összeállították, a szövetségi képviselők Marosvásárhelyen megkapták a dokumentumot. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kongresszusi biztosként Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnököt nevezte ki. Az ügyvezető elnök arról is tájékoztatott, hogy az esemény helyszínéről pályázat alapján döntenek, a szükséges előkészületeket pedig már a következő héten elkezdik.
A hozzászólások főként a magyar intézményvezetők helyzetét érintették. Borbély László ügyvezető alelnök javasolta, hogy az RMDSZ állítson össze egy memorandumot, amelyet eljuttat a kormánynak, a parlamentnek és az EP-nek. Winkler Gyula kifejtette: támogatja a tisztségviselők kinevezésénél az etnikai arányok tiszteletben tartását, de a szórványban pozitív diszkriminációra van szükség, egyébként nem juthatnak tisztséghez a magyarok. Korodi Attila felkérte az RMDSZ-t, vizsgálja meg, hogyan maradhatnak tisztségben az intézményvezetők.