RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. február 8., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4055. szám
Az RMDSZ Hargita megyei Egyeztető Tanácsának
Felhívása
Románia Kormánya figyelmébe
Emil Boc kormányfő, a Demokrata Liberális párt elnökének figyelmébe
Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnökének figyelmébe
Tisztelt kormányfő,
Tisztelt elnök úr,
Magyar nemzeti közösségünk aggodalommal és érthetetlenül figyeli a jelenlegi kormánykoalíció által elindított folyamatot, amelynek célja közösségünk tisztségviselőinek leváltása, ezáltal pedig a magyarság kiszorítása a megye és Románia közéletéből.
A román kormány megyei intézményeinek magasrangú magyar köztisztviselőit párpolitikai és magyarellenes érdekek miatt akarják kicserélni, nem veszik figyelembe sem az érvényben levő törvénykezést, sem a megye nemzeti közösségeinek számbeli arányát.
Az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan érkeztek a visszajelzések a történelmi egyházainktól, civil–, illetve szakmai szervezetektől arra vonatkozóan, hogy a kormánypártok szándékával nem értenek egyet, és soha nem is fognak egyetérteni.
Úgy értélkeljük, a kormány eddigi, valamint az ezután várható intézkedései veszélyeztetik az elmúlt közel két évtized alatt demokratikus eszközökkel kivívott kissebbségi jogainkat. Azokat a jogokat, amelyek a romániai magyar nemzeti közösség szülöföldön való megmaradásának és fejlődésének alapját képezik.
Az elmúlt közel két évtizedben sikerült évről évre növelni a közösségünkhöz tartozó közintézmenyvezetők számát. Ennek elérését a folyamatos közösségi érdekérvényesítés, valamint az egyre nyitottabb romániai politika tette lehetővé.
A közintézmények által nyújtott szolgáltatások az utóbbi években érezhetően javultak. Sikerült elérni azt, hogy ezek az intézmények a bírálás helyett segítséget nyújtsanak a helyi közösség számára, ez pedig annak köszönhető, hogy a dekoncentrált intézmények vezetői ismerik ezt a közösséget, és könnyen rá tudnak hangolódni.
Közösségünk tagjai ma olyan fontos kérdésekkel foglalkozó intézményeket vezetnek, mint az oktatás, a mezőgazdaság, a munkaügy, a nyugdíjasok, az egészségügy, a gazdaság és egyéb más fontos területek.
Nem lehet ma, 2009-ben, az európai uniós Romániában elvonatkoztatni attól, hogy Hargita megye lakosságának 85%-a magyar nemzetiségű, közösségi értékei sajátosak, és ezek szerves részét képezik úgy az ország, mint Európa értékeinek.
Az RMDSZ Hargita megyei Egyeztető Tanácsa az alábbi sürgős döntéseket kéri kormánykoaliciótól:
Kérjük, hogy vegyék figyelembe úgy az ország törvényeit, mint a megyében élő nemzeti közösségek számbeli arányát, és tartsák meg a dekoncentrált intézmények jelenlegi vezetőit.
Kérjük, hogy Románia Kormánya jövőben sem térjen le arról az útról, amely a dekoncentrált intézmények vezetését összekapcsolja a sajátos helyi közösségek érdekeivel.
Kérjük, hogy a kormánykoalíció használja ki a parlamentben levő túlnyomó politikai többségét, és állítson fel egy egyértelmű ütemtervet a tényleges decentralizáció megvalósítására. Akkor tudjuk elkerülni négyévente előforduló törvénytelenségeket, a helyi közösségek érdekei ellen irányuló cselekedetek, ha a decentralizációs folyamat befejeződik.
Kérjük Románia Kormányát és a benne résztvevő pártokat, hogy hozzák nyilvánosságra Hargita megyére vonatkozó szándékukat.
Úgy értékeljük, hogy a román politikum nem folytatott érdemi párbeszéden alapuló egyeztetést térségünk és nemzeti közösségünk szándékairól, így céljainkat más, törvényes úton kell megvalósítsuk.
Akkor tudunk egy európai Romániát megteremteni ha a subszidiaritás, a közösségi önrendelkezés, a helyi értékek figyelembevétele, a közösségi kultúrák értékei országunk alappillérei lesznek.
Szolidaritásra hívjuk nemzeti közösségünk minden tagját, a civil- és szakmai szervezeteinket, történelmi egyházainkat, a demokratikus román erőket, az Európai Unió intézményeit, annak érdekében, hogy megakadályozzuk a jelenlegi kormánynak a közösségünket súlytó intézkedés-sorozatát.
Felhívásunkat eljuttatjuk az Európa Parlamenthez, valamint az Európai Unió tagállamainak romániai képviseletéhez is.
Bunta LeventeBorboly CsabaPetres Sándor
Székelyudvarhely, 2009. Február 7.
Legyen közös pályázati lehetőség a székelyföldi és szórványban működő civil szervezeteknek
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője és Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere szorgalmazza, hogy a pályázati rendszerekben jelenjen meg olyan kiírás is, amelyre a székelyföldi és szórványban működő civil szervezetek és oktatási intézmények közösen pályázhatnak. Winkler Gyula és Antal Árpád január végén jelentették be, hogy szeretnék elindítani a Szórvány-Székelyföld Partnerséget, amelynek során szorosabbra lehetne fűzni a többségben és az internetnikus környezetben élő magyarok kapcsolatait.
Antal Árpád és Winkler Gyula szombaton találkozott Kocsis Attilával, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatójával, akivel arról egyeztettek, hogy a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközponttal közösen testvériskolai programot indítanak.
„A Téglás Gábor Iskolaközpontban jelenleg 650-en tanulnak magyar nyelven. A mi közösségünknek régi vágya volt, hogy legyen olyan iskola, ahol gyerekeink óvodától érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak. Most pedig lehetőség van arra, hogy testvérkapcsolatot alakítsunk ki a sepsiszentgyörgyiekkel, ami azért fontos, hogy gyerekeink már fiatalon megismerkedhetnek Székelyfölddel. Mindkét oldalon meg kell tanulnunk és el kell fogadnunk, hogy nem vagyunk egyformák” – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke.
„El kell ismerni, hogy a székelyföldi alacsony részvétel nem a székelyföldi mandátumokat, hanem a szórványmagyarság politikai képviseletét csorbította, ezzel az odafigyeléssel szeretnénk megelőzni, hogy hasonló történjen az elkövetkezőkben, hiszen mi, erdélyi magyarok felelősek vagyunk egymásért” – magyarázta Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, a Hunyad megyeiekkel arról is beszéltek, hogy jó lenne kulturális vonalon is együttműködni. „A szórványban és az interetnikus környezetben élőknek is fontos, hogy minőségi magyar kultúrával találkozzanak. Arra gondoltunk, hogy először a Háromszék Táncegyüttes előadásait hoznánk el Hunyad megyébe, majd később színházi produkciókkal is lehetne rendszeres időközönként turnézni, ugyanakkor ez a térség a magyar történelem nagyon fontos helyszíne, éppen ezért meg kell ismernünk nekünk, székelyföldieknek is” – hangsúlyozta Antal Árpád.
A vajdahunyadi civil szervezetek örömmel fogadták a kezdeményezést és szívesen részt vesznek a programokban – mondta Winkler Gyula, aki pénteken részt vett a Vajdahunyadi Civil Fórumon és beszámolt a Szórvány-Székelyföld Partnerségről. Vajdahunyadon 11 civil szervezet működik, a fórumon többek között az idei programokat egyeztették és a Magyar Ház működtetését beszélték meg. Az EP-képviselő szombat délután a Krassó Szörény megyei RMDSZ választmányi tagjainak ismerteti a Szórvány-Székelyföld Partnerséget.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő
az aranyosgerendi népfőiskola vendége volt
Az aranyosgerendi iskola kicsinek bizonyult az évente megrendezett hagyományos népfőiskola utolsó napján, szombaton, amelynek előadói Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti és Pálffy Mózes Zoltán Kolozs megyei parlamenti képviselők voltak.
A szép számban megjelent helyi magyarsághoz harasztosi, aranyosgyéresi, sőt a Fehér megyei Székelykocsárdról érkező vendégek is csatlakoztak. „Az évente megszervezett népfőiskola célja elhozni a négyszáz fős magyar közösségünkbe olyan embereket, akik segítenek tisztábban látni, megoldást találni problémáinkra” – mondta megnyitójában Görög Júlia, az aranyosgerendi RMDSZ elnöke.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő röviden vázolta az Európai Unió történetét, hangsúlyozva, hogy annak idején a hat alapító ország azért hozta létre az EU elődjét, az Európai Szén- és Acélközösséget, hogy soha többé ne kelljen háborúval „megoldani” a problémákat. „Akkor is, most is nem győzzük hangsúlyozni a konszenzusos döntés fontosságát. Az Európai Unió olyan, mint egy jól működő család, konszenzust keresve közösen határozunk, mindenkinek megvan a maga feladata. Ugyanígy van ez az RMDSZ-ben és ugyanígy kell, hogy legyen erdélyi magyar közösségünkben is” – fejtette ki az EP-képviselő.
Brüsszeli és strassbourgi munkájáról beszélve Sógor Csaba ismertette a nemrég lezajlott sikeres „pityóka-akcióját”, amelynek az volt a célja, hogy a székelyföldi mezőgazdaságra irányítsa az EU-s döntéshozók figyelmét. „Nem lehet csak panaszkodni, azt is meg kell mutatnunk Európának, hogy mi jó nálunk, miben vagyunk versenyképesek és partnerek. Meg kell őket győznünk arról, hogy érdemes hozzánk ellátogatni, szépek a tájaink és vendégszeretettel várjuk őket” – tette hozzá az RMDSZ-es politikus.
Pálffy Mózes Zoltán RMDSZ-képviselő megköszönte az aranyosgerendiek támogatását a nemrég lezajlott választásokkor és biztosította a falubelieket, hogy értük fog dolgozni a bukaresti parlamentben.
Az előadásokat követő rendkívül élénk beszélgetés alkalmat nyújtott a résztvevőknek arra, hogy ismertessék a falu jövője szempontjából lényeges problémákat (a XIII. századi Bánffy kastély sorsa, az Aranyos folyó medrének ésszerűtlen kitermelése, a Lónától való leszakadás nehézségei voltak a főbb témák), valamint országos jelentőségű kérdésekben kikérjék a meghívottak véleményét.