RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. február 7., szombat
elhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4054. szám
Intézményvezetők, kollektív jogok, EP-képviselet
Kelemen Hunor ügyvezető elnök sajtótájákoztatója Csíkszeredában
Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke a magyar érdekképviselet legfontosabb helyi és országos szintű problémáiról számolt be február 6-án, pénteken, Csíkszeredában.
A Hargita megyei intézményvezetők helyzetéről
Kelemen Hunor a helyi és megyei szintű magyar képviselet megteremtésének történetét ismertette. Elmondta, már a ‘90-es években arra törekedett az RMDSZ, hogy a székely megyékben az etnikai arányok alapján legyen jelen a magyarság a dekoncentrált intézményekben – a prefektúrától a különböző igazgatóságokig –, vegyen részt a döntések előkészítésben és a döntéshozatalban is. „Ehhez mi politikai eszközöket használtunk. Így 1997 és 2000 között, hangsúlyosabban pedig 2000 és 2004 között – szakmai teljesítmények alapján – sikerült magyar embereket juttatnunk helyi és megyei kulcspozíciókba. Ragaszkodunk az etnikai elv további betartásához, mert mi is egyenrangú, adófizető állampolgárai vagyunk ennek az országnak. Megillet minket a jog, hogy részt vegyünk a döntések előkészítésben és meghozatalában” – jelentette ki Kelemen Hunor. Szerinte abban az esetben, ha elfogadjuk a tisztségviselőknek a „politikai váltógazdálkodás” alapján történő leváltását, akkor tulajdonképpen visszakerülünk oda, ahonnan elindultunk a rendszerváltás után.
„Ami még ennél is rosszabb: ha az RMDSZ a következő 16 évben nem kerül kormányra, az azt is jelentheti, hogy ebben a 16 évben nem lesznek magyar emberek intézményeinkben. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy a székely megyék – Hargita, Kovászna és Maros – esetében továbbra is érvényesüljön az etnikai kritérium” –tette hozzá az ügyvezető elnök, aki szerint Székelyföldön nem ugyanaz a helyzet, mint amikor Bákó megyében egy nemzeti liberális intézményvezető helyébe egy szociáldemokrata kerül, mert ennek nincs etnikai, csupán politikai töltete. „A székely megyékben ennek etnikai üzenete is van, és ez csak növeli a bizalmatlanságot a magyarok és románok viszonyában” – hangsúlyozta.
Kelemen arról is beszámolt, hogy a román pártok egyike sem akarja felvállalni az erről való egyeztetést, tárgyalást. Egyik román párt a másikra mutogat, a szociáldemokraták a demokrata-liberálisokra, és fordítva. „Mircea Duşa PSD-s képviselő azt mondta nekünk, hogy nem ő dönt ebben a kérdésben, hanem a párt felső vezetése, amely viszont azt állítja, hogy a megyei szervezet javaslata a döntő. Úgy tesznek, mintha minderről egy transzcendens hatalom döntene és nem ők. Annyit azonban tudunk, hogy három héttel korábban Mircea Duşa már elküldte javaslatait Bukarestbe az intézményvezetői és az alprefektusi tisztségekre is” – nehezményezte az ügyvezető elnök, aki szerint az RMDSZ hétvégén ülésező Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa is megvitatja és döntéseket is hoz majd a további teendőkről, hiszen jelenleg egyik kormánypárt részéről sincs arra vonatkozó ígéret, hogy az etnikai arányokat, kritériumot figyelembe veszik.
Az államfő és a Szenátus elnökének kijelentéséről:
Kelemen Hunort nem lepte meg Băsescu államfő budapesti kijelentése. „Băsescu azért ment Budapestre, hogy a romániai magyaroknak onnan üzenje meg, hogy rá ne számítsanak. Ezt mi eddig is tudtuk. Most azonban fölébredhetnek azok is, akiknek ezzel kapcsolatban voltak még illúzióik. Ezek szerint, az államfőnek a magyar közösség és törekvései iránti érzékenysége a pálinka és a kürtős kalács szintjét nem lépi túl” – állapította meg az ügyvezető elnök, aki szerint az önrendelkezés mellett a kisebbségek kollektív jogainak tagadása felér a közösség létjogosultságának kétségbe vonásával.
„A magyar közösség identitásához, kultúrájához, anyanyelvéhez való jogát közösségként és nem egyénenként gyakorolja, hiszen másként nem is lehetne ezeket a jogokat fenntartani, továbbadni. Ezért is mondjuk, hogy a kisebbségi közösségek kollektív jogainak elismerése létfontosságú. Aki ezeket a jogokat tagadja, az – burkoltan – a kisebbségi közösségek létjogosultságát vonja kétségbe, ez pedig veszélyes és elfogadhatatlan” – állapította meg Kelemen Hunor. Az ügyvezető elnök reagált Mircea Geoană Szenátus elnök kijelentésére is: „Geoană egy másik filmből szólt ki, mert még nem jutott el a jelenlegi Romániát megjelenítő mozgóképig” – fogalmazott az ügyvezető elnök. Hozzátette, papírforma szerint Románia nemzetállam, a valóság azonban mást mutat. „Nem lehet letagadni azt, hogy az ország területén 10 százaléknyi kisebbség él. Alkotmánymódosításkor javasolni fogjuk, hogy a valóságot az alapokmány következetesen és helytállóan tükrözze. Ennek a fogalomnak a törlése ugyanis semmilyen formában nem érinti az ország szuverenitását és oszthatatlanságát kimondó alkotmányos elvet, rendelkezést. Ezt nem szabad és nem lehet összemosni.”
Az európai parlamenti választások előkészületeiről:
Az Európai Unió tagországaiban június 4. és 7. között tartják az európai parlamenti választásokat. Románia valószínűleg június 7-én választja meg EP-képviselőit a következő öt évre. „Ahhoz, hogy ne fussunk ki az időből, már most meg kell kezdenünk az előkészületeket. Ezért is ültünk a múlt héten tárgyalóasztalhoz Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Már az első tárgyaláson az RMDSZ-lista első helyét ajánlottuk fel neki, hogy ajánlatunk egyértelmű legyen, ne jussunk ismét abba a helyzetbe, hogy hetekig tárgyalunk eredménytelenül” – tájékoztatott Kelemen Hunor, aki szerint jelen pillanatban jogilag más lehetőség nincs, mint az RMDSZ EP-listája. „Az MPP-vel koalícióra nem szándékozunk lépni, mivel azt sem tudhatjuk még, hogy ki és meddig fogja vezetni a pártot” -fűzte hozzá az ügyvezető elnök.
„Tőkés képviselő úrnak azt is felajánlottuk, hogy a 33 fős listán további helyeket foglalhatnak el az általa javasolt személyek. Jelenleg három biztos befutó hellyel számolhat a magyar közösség. Meggyőződésünk, hogy az erős képviselethez a legjobb és leghatékonyabb, ha Tőkés László és az RMDSZ együtt indul. Eközben az EP-képviselő úrnak még mindig az a dilemmája, hogy elfogadja-e vagy sem az ajánlatunkat” – mondta Kelemen Hunor, aki arról is beszámolt, az RMDSZ még választások előtt, március-április folyamán létrehozná az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amennyiben Tőkés László elfogadja a Szövetség erre irányuló javaslatát.
„Az EP-képviselő úr tegnapi közleményében van egy érdekes mondat. Arról szól, hogy akár elfogadja, akár nem fogadja el az RMDSZ javaslatát, mindkettő – akarva, akaratlanul – az RMDSZ „pozícióját erősítené”. Ebből az is kiderül, hogy mi az EP-képviselő úr tulajdonképpeni problémája: semmiképp nem akarja az RMDSZ „pozícióját erősíteni”. Én meg azt mondom, hogy nem az RMDSZ, hanem a romániai magyarság „pozícióját” kellene „erősíteni”. Ez a fontos. Mert itt már nem az RMDSZ-ről és nem Tőkés Lászlóról van szó” – állapította meg Kelemen Hunor, aki megismételte, a Szövetség továbbra is fenntartja ajánlatát. „Jövő héten találkozunk Kolozsváron a képviselő úrral és kollégáival. Bízom abban, hogy javaslatunkat elfogadja” – mondta végezetül az ügyvezető elnök.
Hargita megyében kiállnak a magyar tisztségviselőkkel
– konzultáció a civil szervezetekkel és a történelmi magyar egyházakkal –
Civil szervezetekkel konzultáltak Csíkszeredában február 5-én a Hargita megyei képviselők, szenátorok, az RMDSZ csíki, gyergyói és udvarhelyi szervezeteinek elnökei, valamint más RMDSZ-vezetők a térségből.
A konzultáció célja az egységes társadalmi vélemény-nyilvánítás a dekoncentrált állami intézmények magyar vezetőinek, valamint a magyar alprefektusok leváltásának ügyében. Az elmúlt napokban ugyanis a román politikai pártok közölték, hogy egy sajátosan értelmezett politikai váltás jegyében lecserélik a Hargita megyei prefektusi hivatalt vezető személyeket, valamint a dekoncentrált intézmények vezető magyar tisztségviselőit. Eljárásuk figyelmen kívül hagyja a megyében levő nemzetiségi arányt, és ezt nem engedhetjük meg.
Mindenki egyetértett abban, hogy abban, hogy hatékonyan csak akkor lehet az ügy érdekében tenni, ha a politikum és a civil szféra összefog. Fontos, hogy egységesen lépjünk fel, és minden lehetséges eszközt fel kell használnunk az eddigiekben kiharcolt jogaink megtartásáért- szögezték le a tanácskozáson.
Az egyeztetésen részt vett Pál Árpád parlamenti képviselő, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gyerkó László szenátor, Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Korodi Attila parlamenti képviselő, Hajdu Gábor, az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetének elnöke, megyei tanácsos, Bors Béla ügyvezető alelnök, Szabó Szabolcs alelnök, Ferencz Salamon Alpár alelnök, Petres Sándor, Gyergyó Területi RMDSZ elnöke, a Hargita Megyei Tanács alelnöke és Antal István parlamenti képviselő.
A civil szervezetek közül képviseltette magát az RMPSZ, a Polgártárs Alapítvány, a Zöld Székelyföld Egyesület, a CSTIT, a Caritas, a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége, a József Attila Alapítvány, a Sapientia Tudományegyetem KAM központja, valamint a Taplocáért Egyesület.
Február 6-án a történelmi magyar egyházak Hargita megyei képviselőivel folytatódott az egyeztetés. – Politikai eszközeink már nincsenek arra, hogy megtartsuk az eddig kialakakult szokásrendet, a magyar igazgatókat, alprefektusokat. Az etnikai érvet kell használni. Ha csak a politikai érvet használjuk, elfogadjuk, hogy van politikai váltógazdálkodás – hangzott el a konzultáción.
A történelmi egyházak képviselői felsorakoznak az RMDSZ kezdeményezései, illetve a civil szervezetek mögött a magyar igazgatók és alprefektusok megtartásáért folytatott harcban – fogalmazták meg a tanácskozáson résztvevő egyházi elöljárók.
Emellett a egyházi vezetők vállalták, hogy a hétvégi szentmiséken, illetve istentiszteleteken egy ima elmondásával fejezik ki szolidarizálásukat a háromszékiekkel.