RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. január 21., szerdaelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4044. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Közlemény
*** Vissza az „államosított” pénzekkel:
Készek perelni az önkormányzatok
*** Indokolatlan az elnöki rendszer és a kismamák juttatásának korlátozása is
RMDSZ-sajótájékoztató Nagyváradon
*** Közös fellépés hozhat eredményt a visszaszolgáltatások terén
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Felhívjuk a figyelmüket, hogy Markó Béla szövetségi elnök január 22-én, csütörtökön 11 órától sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Pallas Páholyban (Alkotmány u. 15. sz.).
KÖZLEMÉNY
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elfogadhatatlannak tartja a Benedek Imre által folytatott sajtóhadjáratot. A volt marosvásárhelyi képviselőjelölt legutóbbi közleményében azt állítja, hogy a bukaresti Táblabíróság helyt adott óvásának, és a Kötő Józsefnek kiosztott képviselői mandátumot a Maros megyei RMDSZ-nek ítélte oda.
Ezzel kapcsolatban a következő pontosításokat tartjuk szükségesnek:
Kelemen Hunor
az RMDSZ ügyvezető elnöke
Kolozsvár, 2009. január 21.
Vissza az „államosított” pénzekkel:
Készek perelni az önkormányzatok
*** – Az RMDSZ-vezette önkormányzatok készek megtámadni a közigazgatási bíróságon a kormány 2008/223-as sürgősségi rendeletét, ha nem változtatják meg azt – jelentette ki Cseke Attila szenátor szerdán Nagyváradon, szerdán. Az említett jogszabályt 2008 utolsó napjaiban fogadta el az új kormány. A rendelet értelmében az önkormányzatok vissza kellett hogy adják az állami költségvetésbe azokat a pénzösszegeket, amelyeket ugyan céltámogatásként kaptak különböző munkálatokra, de év végéig nem költötték el maradéktalanul.
– Bihar megyében 33 polgármesteri hivatal (közöttük 16 RMDSZ-es polgármester) és a megyei tanács van ebben a helyzetben, összesen 157,81 milliárd régi lejt vettek el tőlünk – mondta a Szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. – Első lépésként a polgármesterek és a megyei tanácselnökök (nem csak Biharból, hanem, korábbi döntésünknek megfelelően az ország többi megyéjéből is) ezen a héten előzetes panaszt nyújtanak be a kormányhoz, amelyben kérik a rendelet módosítását. Az RMDSZ szakértői kidolgozták azt a jogi érvelést, amellyel a panaszt alátámasztjuk. Az eljárásra azért is szükség van, mert a megkezdett munkálatok befejezését akadályozza. Ha nem járunk eredménnyel, vagyis továbbra sem kapják vissza az önkormányzatok a jogtalanul elvett pénzüket, akkor mi készen állunk a közigazgatási bíróságon megtámadni a rendeletet, amely leosztott, helyi vagy megyei költségvetésbe utalt pénz visszafizetésére kötelez, és ez súlyosan sérti a helyi autonómiát és a decentralizáció elvét – mondta Cseke Attila.
Indokolatlan az elnöki rendszer és a kismamák juttatásának korlátozása is
RMDSZ-sajótájékoztató Nagyváradon
*** Közös sajtótájékoztatót tartott szerdán Nagyváradon a megyei RMDSZ székházában Cseke Attila szenátor és Derzsi Ákos képviselő. A témák: az alkotmánymódosítás és a kormány szociális intézkedései is.
– Szükségesnek tartjuk az alkotmány módosítását, de nem tudunk mindenben egyetérteni az elnöki bizottság javaslataival – jelentette ki Cseke Attila. A szenátor érvelésében elmondta: indokoltnak tartja, hogy szűkítsék azokat a témaköröket, amelyekben nem lehet módosítani az alkotmányt, de ezek kizárólag az alkotmányos demokráciát, a köztársasági kormányzási formát és a politikai pluralizmust érintő kérdéskörre kell leszűkíteni. – Szerintünk fontos, hogy lehessen, mert kell módosítani a nemzetállami és a hivatalos nyelvre vonatkozó kitételeket, de nem értünk egyet az elnöki vagy a félelnöki rendszer bevezetésével – mondta a szenátor. – Romániában a politikai elit még nem nőtt fel, nem érett meg ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne: nem fog visszaélni a bővített elnöki hatáskörökkel, például a parlament feloszlatásának jogával. Egyébként ez a javaslat mutatja legjobban, hogy a bemutatott anyag nem az általánosan elfogadott elvek átvételéről és hazai alkalmazásáról szól, hanem a készítők minden alkotmányból kiemeltek egy-egy szerintük „érdekes” elvet, mint az említettet Ausztria alaptörvényéből.
A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta: az ország közigazgatási átszervezését az RMDSZ csak a helyi közösségek megkérdezésével tartja elfogadhatónak, és megerősítette azt is, hogy szeretné, ha megmaradna a kétkamarás parlament, például abban a formában, hogy a Szenátus a régiók képviselőiből álljon és kapja meg a jogot a régiókra vonatkozó törvények meghozatalához – mondta Cseke Attila.
Derzsi Ákos munkaügyi és szociális témákról beszélt. Kijelentette: megalapozatlan, indokolatlan szociális intézkedések jellemzik a kormány eddigi munkáját. Példának azt a döntést hozta fel, hogy a munkaerőpiacra beengednének tízezer munkavállalót az Európai Unión kívüli országokból.
– Az előző kormány is hozott hasonló intézkedést – mondta a volt munkaügyi államtitkár –, de az akkori húszezer munkavállaló azokat pótolta, akik elmentek Romániából máshová dolgozni. Most viszont, amikor az országos munkaerő-foglalkoztatási nyilvántartásban csak 5787 szabad munkahelyet tartanak nyilván és a nehéz gazdasági helyzet miatt az elbocsátás folyamatosan fenyegeti a dolgozókat, tízezer vendégmunkás behozatala értelmetlen.
A képviselő a munkahelyi balesetbiztosítási rendszert is bírálta, mivel szerinte az nem buzdítja arra a munkaadókat, hogy befektessenek a munkahelyi biztonság kialakításába, a munkahelyi balesetek elkerülésébe. Végül a képviselő azt is kifejtette: nem tartja indokoltnak azt sem, hogy megszabták a gyermeknevelési juttatás legnagyobb összegét, hiszen mindeddig az érintettek 4%-a kérte, hogy a fizetése függvényében kapja a támogatást. – Ez a százalék még biztosan emelkedni fog, de a 10%-ot nem fogja meghaladni. Túl kevesen vannak azok a nők, akik rengeteget keresnek – mondta Derzsi Ákos.
Közös fellépés hozhat eredményt a visszaszolgáltatások terén
*** Közös levélben forduljanak a bukaresti hatóságokhoz a háromszéki polgármesterek – ez a javaslat született kedden a felsőháromszéki polgármesterek bálványosi találkozóján. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke támogatja az ötletet, hiszen mindenütt ugyanazokat a gondokat jelzik a föld- és erdővisszaszolgáltatások esetében és a megoldás nem a helyi önkormányzatokon múlik.
Nincs politikai akarat a Vrancea megyéhez csatolt erdők visszaszolgáltatására – hangzott el a találkozón: a Kovászna megyeiek telekkönyvekkel tudják igazolni, hogy több mint 10 ezer hektárra jogosultak, ezt azonban a szomszédos megyei földosztó bizottság nem hajlandó elismerni. Az állami erdészet képviselője arra kérte a polgármestereket, hogy igyekezzenek úgy összeállítani a dossziéket, hogy ne legyen formai hiba benne, mert a legtöbb esetben hiányos vagy rosszul kitöltött papírokat adnak be. A megbeszélésen abban is megegyeztek, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az erdőgazdálkodásra, erre az unióból is lehet finanszírozást kérni. Ennek kapcsán Klárik László megyemenedzser tájékoztatta a polgármestereket, hogy a megyei tanács pályázatíró irodája segíteni tud a dokumentáció összeállításában.