RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. január 15., csütörtökelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4039. szám
Tartalom:
*** Szombaton ülésezik a Szövetségi Állandó Tanács
*** Etnikumközi egyezményre van szükség Romániában
Uniós nagykövetekkel találkozott Markó Béla szövetségi elnök
*** A palesztin nagykövetet fogadta Markó Béla szövetségi elnök
*** Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban –szerdán szavazott az Európai Parlament
Szombaton ülésezik a Szövetségi Állandó Tanács
*** Markó Béla szövetségi elnök 2009. január 17-én, szombaton 11 órára, Marosvásárhelyre, a Bernády-Házba összehívta a Szövetségi Állandó Tanácsot.
A tanácskozás napirendjén a 2009-es év prioritásainak megbeszélése szerepel.
Etnikumközi egyezményre van szükség Romániában
Uniós nagykövetekkel találkozott Markó Béla szövetségi elnök
*** Az RMDSZ elégedett a novemberi parlamenti választásokon elért eredményekkel, ugyanazt az arányt sikerült elérni, mint négy évvel ezelőtt, ami a mandátumok számában is tükröződik – fogalmazott Markó Béla szerda délután, az Európai Uniós tagállamok bukarestinagyköveteivel folytatott megbeszélésen. Az immár hagyományossá vált találkozón a szövetségi elnök a koalíciós tárgyalásokról is beszámolt a diplomatáknak, illetve arról, hogy miért nem sikerült az új parlamenti ciklusban kormányzati szerepet vállalnia az RMDSZ-nek. Mint mondotta, a Demokrata-Liberális Párttal elvben megegyeztek ugyan a koalíciós együttműködésről, de a demokraták nem tartották be ígéretüket a Szociáldemokrata Párt feltételeinek ellenében.
Markó Béla szövetségi elnök az etnikumközi párbeszéd folytatásának fontosságára utalt, amely az elmúlt időszakban számos eredmény elérését tette lehetővé a törvényhozás terén, illetve jelentősen nőtt a magyar alkalmazottak száma az állami intézményekben. Példaként említette a főként magyarok lakta megyékben kialakult arányokat: a 75%-os arányban magyarok által lakott Kovászna megyében tizenkét évvel ezelőtt csupán 15 százalékos arányban töltöttek be vezető tisztséget állami intézményekben magyarok, mára ez az arány 50 százalékra emelkedett, a 85%-os magyarsággal rendelkező Hargita megye esetében pedig a tizenkét évvel ezelőtti 20%-os arány 60%-ra emelkedett, tehát jelentős a változás, bár még mindig nem éri el a lakosságarányt. Markó Béla szerint nem politikai paktumokra, hanem etnikumközi egyezményre van szükség a magyar érdekvédelmi szervezet és a román pártok között. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormányváltással magyar embereket fosztanak meg állásuktól, csak mert nem tagjai a jelenlegi kormánykoalíciónak. Megengedhetetlennek tartja azt, hogy a prefektusi intézmények vezetőségében ne legyen egy magyar sem, illetve, hogy politikai kritériumok alapján döntsenek például a főtanfelügyelőségek összetételéről.
Az RMDSZ szigorúan monitorizálni fogja a kormány tevékenységét, szakembereink megfogalmazzák majd a kritikákat – jelentette ki Markó Béla.
Ami az alkotmánymódosítást illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ-t régóta foglalkoztatja ez a kérdés, ám ugyanakkor aggasztja az, hogy félelnöki rendszer kialakítására törekednek a kezdeményezők, egyidőben a parlament meggyengítésével. Szükség van az alkotmánymódosításra az intézmények közötti hatékony együttműködés érdekében, de nem úgy, hogy ezáltal meggyengüljön a parlament. Az RMDSZ számára rendkívül fontos a decentralizáció megvalósítása, de mindenképpen elemezni kell azt, hogy ez milyen körülmények között történik.
A találkozón jelen volt még Verestóy Attila szenátusi háznagy, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető, Korodi Attila képviselő és Borbély Károly, volt miniszter.
A palesztin nagykövetet fogadta Markó Béla szövetségi elnök
*** Dr. Ahmad Majdalani palesztin nagykövetet fogadta Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön, Bukarestben, a Szövetségi Elnöki Hivatalban. A találkozón a diplomata tájékoztattaés kifejtette álláspontját a Közel–keleti helyzetről.
Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ nagy figyelemmmel követi a nemzetek, etnikai közösségek közötti viszony alakulását a világ különböző részein, beleértve a Közel-Keletet is.
Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban –szerdán szavazott az Európai Parlament
*** Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, szerdán, Strasbourgban szavazásra került Giusto CATANIA, Egységes Európai Baloldali/Északi Zöld Baloldali (olasz) képviselő saját kezdeményezésű jelentése. A dokumentum szorgalmazza többek között a romák elkülönítésének a felszámolását, az anyanyelv használatához való jog tiszteletben tartását, illetve a hosszú távú bevándorlási politika kialakítását az EU-ban. Az EU emberi jogi helyzetét áttekintő jelentés végleges tartalma megosztotta a képviselőket, akik közül sokan hajlottak a kompromisszumra, és annak ellenére mellette voksoltak, hogy nem értettek egyet minden pontjával.
SÓGOR Csaba RMDSZ-es, néppárti EP-képviselő a LIBE (Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottság) állandó tagjaként vett részt a jelentést megelőző vitában. A képviselő a plénum szavazása nyomán üdvözölte, hogy Catania jelentése szorgalmazza a nemzeti kisebbséghez tartozás definíciójának kidolgozását, és javasolja a Közösség számára a nemzeti kisebbségek jogvédelme szempontjából egy minimális normarendszer felállítását.
A jelentés, melynek hordereje a módosítások által sokat gyengült – természetesen a tagállamok szuverenitásának és területi integritásának teljes tiszteletben tartása mellett – a megfelelő önrendelkezési megoldások alkalmazását írja elő.
– A hagyományos nemzeti kisebbségi közösségek problémáinak kezelésében a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei kell jelentsék azokat a fogódzókat, melyek mentén kidolgozásra kerülhetnek az érintett közösségek helyzetét megnyugtató módon rendező politikák – érvelt Sógor Csaba.
– A jelentés mindent egybevetve bátorítja a kulturális, területi és regionális autonómiaformák alkalmazását. Azért voksoltam a dokumentum mellett, mert tartalmának nagy részét helyeslem – indokolta szavazatát Sógor Csaba, erdélyi magyar EP-képviselő.