2009. január 12., hétfő VII. évfolyam, 4036. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro 2009. január 12., hétfőelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4036. szám

Tartalom:

*** Szerkesztőségek figyelmébe!

*** Megemlékeztek az Alsó-Fehér vármegyei magyarellenes vérengzésekről

Sógor Csaba: nekünk hősi túlélőknek kell lennünk

*** Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők

Szerkesztőségek figyelmébe!

*** Markó Béla szövetségi elnök január 13-án, kedden, 13 órától sajtótájékoztatót tart Bukarestben, a Szövetség Silvestru utca 4. szám alatti székházában.

Megemlékeztek az Alsó-Fehér vármegyei magyarellenes vérengzésekről

Sógor Csaba: nekünk hősi túlélőknek kell lennünk

*** A Fehér megyei RMDSZ szervezésében három napos rendezvénnyel emlékeztek megaz elmúlt hét végén az 1849 januárjában elkövetett magyarellenes vérengzések 160. évfordulójáról. A rendkívül gazdag program keretében bemutatták Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című, a témát feldolgozó könyvét. Ezt követően a Dr. Szász Pál Közösségi Házban tartott előadássorozaton elevenítették fel az 1848-as forradalom és szabadságharc dél-erdélyi vonatkozásait, különös tekintettel az Alsó-Fehér vármegyében történt magyarellenes vérengzésekre. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke elmondta: a megemlékezés azt szolgálja, hogy a magyar lakosságban tudatosuljanak a 160 évvel ezelőtt történtek, és ilyen soha többé ne fordulhasson elő.

Másnap a felenyedi református templomban ökumenikus istentiszteletre került sor, amelynek ahol Barabás János, Magyarország kolozsvári konzulja és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. „1849. január 8. Fehér megye magyarságának a Holokausztja, hiszen ekkor vesztette életét többek között Nagyenyed, Magyarigen, Boroskrakkó, Sárd magyar lakosságának nagy része” – fejtette ki Sógor Csaba. Az RMDSZ-es EP-képviselő feltette a kérdést, hogy miért nincs jelen a román nép képviseletében senki, hiszen amíg nem tudunk együtt szembenézni a múltunkkal, addig nincs közös jövőnk sem.

„Az örmények, zsidók nagyobb tragédiák után talpra álltak, úgyszintén a világháborúk vesztesei: japánok, törökök, németek. Meg kell tanulnunk összefogni, a múlt hibáiból tanulni, hogy szellemiekben, lelkiekben, anyagiakban és számszerűen gyarapodhassunk. Ma a forradalom nem karddal zajlik, a gazdasági verseny, az európai uniós buktatók és lehetőségek között kell hősi túlélőknek lennünk” – tette hozzá Sógor Csaba EP-képviselő.

Az ünnepi istentisztelet után az egybegyűltek kopjafát helyeztek el Nagyenyeden, majd elzarándokoltak az egykori Alsó-Fehér vármegyei magyar vesztőhelyekre.

1849. január 8-án este 11 órakor Axente Sever Csombordnál, a befagyott Maros jegén feleskette embereit, hogy kő kövön nem marad Nagyenyeden. A város magyarságának nagy része, kb. 800-an estek áldozatul a vérengzésnek, amely tovább folytatódott a Fehér megyei magyarlakta településein.

Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők

***Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghívására a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok és városok vezetői ezen a hétvégén Ojtozban egyeztettek. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere január 10-én és 11-én tárgyalt a közös gondok megoldásáról.

A két megye önkormányzati vezetői eldöntötték, hogy Székelyföldet hálózati rendszerben fejlesztik. Ugyanakkor elemezték az új kormány megalakulása utáni helyzetet és összeállították azt a tevékenység- és eseménylistát, amelyet az elkövetkező időszakban közösen kívánnak megvalósítani. Ennek megfelelően a következőkről döntöttek:

➢ A területi autonómia megvalósítása érdekében háttéranyagokat és felméréseket készítenek, amelyek az első konkrét feladatokat is azonosítják, ezeket Memorandum formájában összefoglalják.

➢ Fejlesztési Ügynökség kihelyezett aligazgatóságának létrehozása Székelyföldön.

➢ Közös pénzügyi alap létrehozása „Székelyföldi Tanulmányi Alap” néven.

➢ Közös fellépés az energetikai ellátás és a közbeszerzések terén.

➢ Székely monográfia kiadása, hogy ez alapján elkészíthető legyen a Székelyföldi honismereti tankönyv, amely nemcsak történelmi és néprajzi szempontból mutatja be a térséget, hanem a jelenkori társadalmi berendezkedést is ismerteti.

➢ A települési bejáratok jelzésére kiírt pályázat elbírálására februárban kerül sor.

➢ Székelyföldet ismertető kiadványok megjelentetése, úgy térségen belüli, mint azon kívüli szórásra. Szorgalmazzák egy olyan kiadvány létrehozását, amely rendszeresen és ingyenesen eljut minden székelyföldi háztartásba, amely pozitív példák, értékek felmutatásával a közösségi identitás-erősítését szolgálja.

➢ Székelyföldi gyűjtő-honlap létrehozása, ahol egyetlen helyről elérhetőek a települések weboldalai, valamint a térség aktuális hírei. Ennek segítésére a Székelyföld hírügynökség megalapítását javasolják, amely naponta összegyűjti a híreket és továbbítja angol és német nyelven is.

➢ Párbeszéd a székelyföldi véleményformálókkal annak érdekében, hogy a legfontosabb székelyföldi fejlesztési kérdésekről széleskörű konzultáció induljon el.

➢ Egységesíteni és ésszerűsíteni a mezőgazdaság és vidékfejlesztési terveket, például a termények értékesítésére közös „Székelyföldi agráripari parkot” működtetni (a háromszéki kezdeményezéshez társulna Hargita megye).

➢ A székelyföldi termékek közös népszerűsítése – szekelytermek.ro. Székelyföldi értékek megjelenítése, ennek érdekében díjazási rendszer kialakítása.

➢ A székely szimbólumok használatának felkarolása. Egyeztetések a székely zászló használatáról.

➢ Események közös szervezése: székelyföldi kerékpáros körverseny, székelyföldi fogathajtó díj.

➢ Intézményi együttműködés: rendszeres tapasztalatcsere, a magyar- és kétnyelvű formanyomtatványok használatának elterjesztése a hivatalokban.

➢ Közös lista a gyenge, illetve esetenként hiányos munkálatokat elvégző, önkormányzati megrendeléseken dolgozó cégekről, amelyek ez alapján későbbiekben elkerülhetőek.

A hét önkormányzati vezető szeretné az egyeztetések körét bővíteni, ennek megfelelően további székelyföldi városok képviselői kapnak majd meghívást, elsőként Szováta, Maros megyéből. A székelyföldi elöljárók meglátogatták a háborúban elesett katonák közös sírját Sósmezőn.