RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. január 8., csütörtökelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4034. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** A madéfalvi veszedelem hőseinek hagyatékát tovább kell örökítenünk
– KELEMEN HUNOR ügyvezető elnök a madéfalvi megemlékezésen
***Kelemen Hunor és Gyerkó László közleménye
*** Durva beavatkozás a helyi közösségek autonómiájába
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Markó Béla szövetségi elnök január 9-én, pénteken 13 órától, sajtótájékoztatót tart Marosvásárhelyen, a Bernády Házban (Horea u. 4. sz.). Ezt megelőzően 11 órától ülésezik az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésére 14 órakor kerül sor a Bernády Házban.
A madéfalvi veszedelem hőseinek hagyatékát tovább kell örökítenünk
– KELEMEN HUNOR ügyvezető elnök a madéfalvi megemlékezésen
*** „A 245 évvel ezelőtt hősi halált halt madéfalviak emléke azokat az értékeket helyezi elébünk ma – a kitartást, hűséget és szabadságszeretetet –, amelyek azóta is a székelység életét vezérlik, és amelyet a következő nemzedékekre is át kell örökítenünk” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Madéfalván, ahol január 7-én a madéfalvi veszedelem áldozataira emlékeztek.
Kelemen Hunor a székelység és a magyarság gyakran vesztes küzdelmekről és harcokról szóló történelméről beszélt, és arra emlékeztetett, hogy az évszázadok során a tatárok, törökök, osztrákok, oroszok, németek és románok által elkövetett pusztítás, bár jelentős veszteségeket okozott a székelységnek, mégsem sikerült legyűrnie a nemzetet. „A történelem 1000 év alatt nem kényeztetett bennünket székelyeket, magyarokat. Több csatát is elveszítettünk. De vannak még a világon csodák, és ezek közé tartozik a székelység fennmaradása, az a tény, hogy a számtalan veszteség ellenére is sikerült megmaradnunk itt, a Kárpát-medencében, megőriztük kultúránkat, anyanyelvünket és istenbe vetett hitünket” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök a madéfalvi ünnepségen, továbbá hozzátette, a világtörténelmet a nyertesek írják, a székelység történelemét pedig maguk a székelyek. „Rajtunk áll, hogy a további csatáinknak nyertesei leszünk-e” – mutatott végezetül Kelemen Hunor, aki szerint a közösség feladata az, hogy a madéfalvi hősök kitartásról, hűségről és szabadságszeretetről szóló 245 évvel ezelőtti üzenetét tovább vigyék, átörökítsék az ifjabb nemzedékekre.
Közlemény
Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Madéfalván 2008. január 7-én, a Siculicidium emléknapján 14 és 15 óra között a rendőrök arra szólították fel a lakókat, hogy a házukra kitűzött magyar nemzeti lobogót távolítsák el.
A rendőrség képviselői azzal indokolták a székelység megemlékezését súlyosan sértő eljárásukat, hogy ők csupán „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre.
A székelyek érdekeit képviselő parlamenti tisztségviselőkként kérjük az eset azonnali kivizsgálását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar zászló eltávolítását követelő rendőrök hivatali túlkapást követtek el, kérjük mielőbbi felelősségre vonásukat.
Hivatalos magyarázatért fordulunk továbbá Gabriel Oprea belügyminiszterhez valamint Constantin Strujánhoz, Hargita megye prefektusához, és Radu Sandu Moldovánhoz, Hargita Megye rendőrparancsnokához.
A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a ’90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet. Kötelességünknek tartjuk, hogy az ünnephez való jogunkat megvédjük. Ragaszkodunk ahhoz, hogy nemzeti szimbólumainkat, azok szabad használatát tisztelet illesse. Fontosnak tartjuk, hogy a törvényességet a törvény emberei betartsák, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti kisebbségek jogait, a jogállamiság elveit és értékeit.
Gyerkó László Kelemen Hunor
szenátor képviselő
Durva beavatkozás a helyi közösségek autonómiájába
A decentralizáció jegyében nyúltak bele a kasszába?
*** Csütörtöki sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak az év utolsó napjaiban elfogadott kormányhatározat következményeiről beszélt, amely a 2008 utolsó negyedévében átutalt és el nem költött pénzösszegek államkasszába történő visszautalásáról rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy Kovászna megyéből összesen 63 milliárd régi lejt, a megyei tanácsnak 23 miliárdot, a településeknek 40 miliárdot kell visszautalnia Bukarestbe.
„Több uniós pályázatunkat veszélyezteti ez az egyébként alkotmányos aggályokat is felvető kormányhatározat, amelyet ugyebár a decentralizáció jegyében hozott meg a Boc-kabinet. Például januárban kell leadnunk két megyei út javítására vonatkozó pályázatot a Regionális Operatív Programhoz, ehhez önrész szükséges, de ugyanígy a SMURD Kovászna megyei hálózatának kialakítása is egyik fontos programunk, amelyhez az első negyedévben 35 milliárd régi lejt kell kifizetnünk ugyancsak önrészként” –– mutatott rá Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a pénzvisszavevés a települési önkormányzatokat is súlyosan érinti, kiemelve Dálnok esetét, ahol az újonnan megalakult községben a polgármesteri hivatal épületének megvásárlására tettek félre 5,6 milliárd régi lejt.
A települések fejlesztésre megspórolt pénzét akarják elvenni
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egyenesen rablásnak nevezte a kormányhatározat előírását. „Bennem azt erősíti meg ez a határozat, hogy amikor hatalmat kapnak a politikai pártok, brutálisan megsértik a helyi autonómia alapelveit. Hiszen tulajdonképpen a települések megspórolt pénzét akarják elvenni. A pénzügyi és területi autonómia felé kell elmozdulni, hiszen mi itt hosszú távra tervezünk, erre jön Bukarest és elveszi a pénzünket” – jelentette ki Antal Árpád.