RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. december 21., vasárnapelhivbuk@rmdsz.ro VI. évfolyam, 4030. szám, második kiadás
Az RMDSZ etnikai paktumot szorgalmaz a felelős román politikai erőkkel
– Az RMDSZ etnikai paktumot ajánl minden felelős román politikai erőnek az etnikumközi dialógus folytatása, az etnikumközi problémák megoldása érdekében: egy olyan participatív elvű együttműködést, amely alapetően hozzájárulhat a magyarkérdés hosszútávú rendezéséhez – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök vasárnap, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. A testület igazolta az új SZKT-tagok mandátumát, megvitatta az RMDSZ elnökének politikai tájékoztatóját és kiértékelte a parlamenti választások eredményeit.
Beszédében Markó Béla kifejtette: az RMDSZ megnyerte a novemberi parlamenti választásokat, megszerezte a romániai magyarság, az egyházak, a civil társadalom, az értelmiségiek teljes támogatását és megőrizte súlyát a román parlamentben. Ennek ellenére most újabb választás előtt áll a szövetség, választás előtt áll a magyar közösség: az RMDSZ ellenzékbe kerülése ugyanis új helyzetet teremtett, és most, az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján arról kell dönteni, milyen irányba megy tovább a közösség, milyen irányba megy az egységes magyar érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet. Úgy értékelte, a választások eredményei azt mutatják, hogy a magyarság továbbra is az egységet támogatja: azt akarta, hogy a szövetségnek erős parlamenti csoportja legyen, és arra is szavazott, hogy az RMDSZ folytassa a kormányzati munkát, ám ennek feltételeit nem sikerült megteremteni. Az egységes szavazás ugyanakkor bizonyítja, hogy ma a romániai magyarságnak nem kell több párt, hanem egyetlen, gondolkodásmódjában érdekképviseleti, érdekvédelmi szemléletű szövetségre van szüksége. Az RMDSZ elnöke élesen bírálta Tőkés László református püspököt, aki – mint mondta – „palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt, (…) a román politikusokat is inkább agyba-főbe dicséri, józansággal, felelősségérzettel ruházva fel egytől-egyig őket, csak nehogy valaki is el merje hinni, hogy az RMDSZ nélkül esetleg rossz irányba csúszhat, magyarellenessé válhat a kormányzás.” Az elnök szerint a püspök szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni tőle az emberek, amiben igaza van.
A szövetségi elnök úgy értékelte, egy újfajta román-magyar együttműködésre, partnerségre van szükség az erdély magyarság jogainak szavatolása érdekében: egy olyan participatív jellegű együttműködésre, amely biztosítaná a magyarság hosszútávú jövőjét, azt, hogy a nemzeti identitáshoz kapcsolódó területeken– kisebbségi jogok, oktatás, kultúra, közigazgatás, régiófejlesztés – attól függetlenül, hogy éppen kormányon van-e az RMDSZ vagy sem, már eleve részvételi arányt biztosítana meg a magyarság számára az állami intézményrendszer minden szintjén. Hangsúlyozta, az RMDSZ etnikai paktumot ajánl minden felelős román politikai erőnek az etnikumközi dialógus folytatása, az etnikumközi problémák megoldása érdekében: a Szövetség nem politikai, hanem etnikai alapon kíván együttműködni a román pártokkal, és e tekintetben nem politikai ideológiájuk alapján kell különbséget tennie közöttük, hanem abból kiindulva, hogy melyik hogyan közelíti meg a magyarság problémáit, melyik mit gondol az etnikumközi viszonyok rendezéséről, másrészt pedig melyik milyen eszközöket kínál ezen problémákmegoldására. Úgy értékelte, az „igazán bölcs” román pártoknak úgy kellene eljárniuk, hogy ezek a feltételek mindig teljesüljenek, ez esetben pedig az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást, hiszen a kisebbségi problémák megoldásához a kormánytöbbségnek vannak megfelelő eszközei.
Markó Béla szerint ebben az új helyzetben az RMDSZ-nek meg kell védenie, amit eddig megszerezett, és nem kell engednie, hogy kiszorítsák a magyar embereket az állami intézményekből. „Lehet, hogy Erdély-szerte számos magyar szakember politikai egyezség nyomán került fontos tisztségbe, de még így is nagyon messze vagyunk attól, hogy arányos képviseletről beszélhessünk. Hiába próbálják majd a politikai váltógazdálkodással indokolni magyar emberek leváltását, mert ennek egyértelműen etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, mindenütt. (…) Ez egy többnemzetiségű régió, Erdély ma még íratlan – és előbb-utóbb írott – törvénye kellene hogy legyen. Az RMDSZ-nek a nem kívánt ellenzéki szerepben meg kell keresnie az eszközöket arra, hogy az eddigi törvényes keretek meg ne csonkuljanak, anyanyelvű oktatási intézményeink tovább működjenek, és hogy etnikai alapon egyetlen magyar embert se tegyenek ki az állásából. Mint ahogy arra is vigyáznunk kell, hogy Erdély magyarlakta régiói, magyar többségű önkormányzataink ne kerüljenek ismét hátrányos helyzetbe” – szögezte le a szövetség elnöke, aki szerint a román politikumnak felelőssége, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezetével közösen olyan sajátos megoldásokat alakítson ki, amelyek szavatolhatják a másfélmilliós magyarság számára a tartós jövőt, a döntéshozatalban és a végrehajtásban való jelenlétet. „Akinek kell – kellett! – ez a másfélmillió magyar, az legyen hajlandó végiggondolni az ezzel járó felelősséget is, az legyen hajlandó velünk együtt megkeresni a sajátos megoldásokat. Le lehet tagadni ezt a másfélmillió magyart, lehet azt hazudni, hogy Romániában ma már etnikai probléma nincsen (…), de attól még más a nyelvünk, kultúránk, hagyományunk, és sem nyelvünkben, sem kultúránkban, sem hagyományainkban ma még nem vagyunk egyenlőek– hangsúlyozta Markó Béla.
A következő időszak feladatairól szólva kifejtette: meg kell erősíteni szövetség érdekképviseleti és érdekvédelmi jellegét, meg kell tartani, amit eddig megszereztünk, tovább kell építeni helyi közösségeinket, küzdeni új jogokért, és dolgozni egy másfajta román–magyar partnerségért. Álláspontja szerint a választások ismét bebizonyították, hogy az erdélyi magyarok továbbra is egymásra vannak utalva: ezt mutatja az is, hogy az átlagosnál alacsonyabb háromszéki választási részvétel miatt több szórványmegyében ma már nincs magyar képviselet. „A székelységnek felelősséget kell éreznie a szórvány iránt, és fordítva. Szolidaritásra, egymás iránti felelősségre van szükségünk. Székelyeknek a szórvánnyal, önkormányzatoknak a parlamenti képviselettel, érdekvédelmi szövetségnek a civil társadalommal és az egyházakkal az eddigieknél is jobban együtt kell lenniük, és akkor sikerrel fogunk szembenézni az elkövetkező időszakkal, és viszonylag nehezebb körülmények között is gyarapodni, erősödni fogunk, magyar közösségeink közelednek Európához, közelednek Magyarországhoz” – szögezte le.
Az ülésen felszólalók egyaránt fontosnak ítélték egy etnikai paktum kialakítását, a megszerzett jogok, az elért eredmények megőrzését, és ezzel egyidőben a belső szolidaritás erősítését, a szervezetépítést, a megerősödést. Borbély László ügyvezető alelnök szerint egy olyan új helyzet van, amelyben a szövetségnek meg kell találnia az érdekérvényesítés eszközeit. Ehhez járulna hozzá az etnikai paktum, amely egyben annak többségi elfogadását is jelentené, hogy az RMDSZ egy jelentős számú nemzeti kisebbséget képvisel a román politikában. Erre az együttműködésre annál is inkább szükség van, mivel alig pár nappal a választások után a román pártok már alig beszélnek a kisebbségekről: az ígéretek ellenére, a kormányprogram is csak egy fél mondatban érinti a kisebbségi jogok kérdését.
A 2008-as parlamenti választásokon elértük célunk: van képviseletünk a parlamentben. Ha az új választási rendszert tekintjük, arra a következtetésre jutunk, hogy egy jó kampánnyal, jó jelöltekkel és társadalmi szolidaritással, összefogással, az RMDSZ-nek ugyanolyan erős parlamenti frakciója lett, mint amilyen a 2000-2004-es törvényhozási időszakban volt. Erős érdekvédelmi szervezetként – helyi és megyei szervezeteinkkel együtt – arra kell felkészülnünk a következő időszakban, a következő négy évben, hogy ellenzékben leszünk – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: az erdélyi magyarok egyharmadát kitevő szórványközösségek a legnagyobb empátiával viszonyulnak egy másfajta etnikai alapú román-magyar partnerség gondolatához. Ezt álláspontja szerint Európa is támogatja, hiszen az uniós politikusok is egyértelműen állást foglaltak a másfélmilliós magyarság kormányzati részvétele mellett.
Király András szerint a választásoknak két másik nagy tanulásga is van: az egyik, hogy a magyar közösségen belül az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a másik nagy tanulság, hogy a közösség csupán önmagára számíthat Romániában.
Az ülésen Biró Rozália, az SZKT elnöke bejelentette: az RMDSZ Maros megyei szervezetének kezdeményezésére kizárják a szövetségből Benedek Imrét, az RMDSZ egyik Maros megyei képviselőjelöltjét. A politikus nem kapott mandátumot, emiatt bukaresti bírósághoz fordult, amely még nem jogerősen, de érvénytelenítette Kötő József képviselői mandátumát. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: Kötő József mandátuma jelen pillanatban érvényes. – Képviselőnk letette az esküt, a parlament érvényesítette a mandátumát, és nem biztos, hogy ebben az esetben a Törvényszék érvénytelenítheti a mandátumot, bár sokan ezt sem tartják kizártnak. Ha mégis, akkor felebezni fogunk. Ebben a Szövetségben mindenkinek helye van. De annak, aki úgy gondolkodik, hogy „dögöljön meg a szomszéd kecskéje”, annak talán a szervezeten kívül tágasabb. Minden elveszített mandátumért kár, minden olyan emberért kár, aki nem jutott be újból a parlamentbe. Azonban jó akarattal, munkabírással a szervezeten belül mindenki megtalálja a helyét – szögezte le a politikus.