RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. november 23., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 4010. szám, 2. kiadás
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Az év koncertje Marosvásárhelyen Koncz Zsuzsával és Bródy Jánossal!
*** Az erdélyi magyarság legfőként önmagára számíthat az autonómia-küzdelemben
*** A magyarság képes jövőt építeni, ha összefog
Nyárádszeredában gyülekezeti házat, Búzaházán templomot és utat avatott Markó Béla szövetségi elnök
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Markó Béla szövetségi elnök november 24-én, hétfőn 12 órától sajtóértekezletet tart Marosvásárhelyen a Bernády Házban (Horea u. 4.sz.).
Az év koncertje Marosvásárhelyen Koncz Zsuzsával és Bródy Jánossal!
***Az RMDSZ országos kampányrendezvényt tart november 25-én, 19 órától Marosvásárhelyen, a Sportcsarnokban. Az esemény meghívottja Koncz Zsuzsa, valamint Bródy János.
Legyünk újra együtt az összefogás ünnepén!
Az RMDSZ mindenkit vár a szuperkoncertre!
A belépés díjtalan.
Az erdélyi magyarság legfőként önmagára számíthat az autonómia-küzdelemben
*** – Az erdélyi magyarság csupán „mérsékelten és visszafogottan hatékony” támogatásra számíthat autonómia-ügyben Magyarországtól és a nemzetközi politikától, ezért saját erejére kell támaszkodnia autonómia-céljainak megvalósítása érdekében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a hétvégén, Makkfalván tartott lakossági fórumon.
Az RMDSZ elnöke a helyi értelmiségiek előtt tartott előadásában részletesen beszélt a sajátos székelyföldi autonómia megvalósításának lehetőségeiről, eszközeiről, ennek belpolitikai és nemzetközi vonatkozásairól, valamint az RMDSZ erre vonatkozó politikájának „alternatívát” kínálókról, azokról, akik megfogalmazása szerint „sokat beszélnek és keveset tesznek” a székely önállóság megteremtéséért.
Úgy vélte, ma sokan próbálják azt a látszatot kelteni, hogy az autonómiát az elmúlt 18 évben ki lehetett volna vívni, de valamiképpen nem akarta az RMDSZ: ám arra a kérdésre, hogy ki adta volna meg ezt a magyaroknak, „csupán homályos válaszok érkeznek”, miszerint keményebben kellett volna követelni az autonómiát Európában, Bukarestben és Budapesten, azt sejtetve, valakik készen állnak arra, hogy egyik napról a másikra megadják azt az autonómiát. Az elnöke szerint ezekkel a „sejtetésekkel” éles ellentétben, az erdélyi magyarság ma is csak „mérsékelten és visszafogottan hatékony” támogatásra számíthat nemzetközi porondon.
Az Amerikai Egyesült Államok eddigi kisebbségeket érintő politikáját értékelve azt mondta, a 90-es évek demokrata kormányzatai bizonyos mértékig hajlandóak voltak odafigyelni az emberi jogi és kisebbségjogi kérdésekre, ám az ezeket követő Bush-kormányzat már egyáltalán nem bizonyult segítőkésznek. Most, hogy újból demokrata adminisztráció lesz, remélhető, hogy lesz e tekintetben valamilyen változás, de ez még kérdéses – tette hozzá az elnök, aki szerint viszont Európa a 90-es években és most sem foglalkozik kellő súllyal az autonómia-kérdéssel és egyáltalán a közösségi jogokkal, ami főként Franciaország és más európai országok autonómia-ellenességére vezethető vissza. Magyarország esetleges támogatása kapcsán pedig annyit mondott, a politikai megosztottság miatt az anyaország teljesen befele fordult, és emellett sokat veszített abból az európai tekintélyéből is, amellyel rendelkezett a 90-es években. „Magyarország befolyása ma nem elég nagy ahhoz, hogy valamit is befolyásolni tudjon. Fölléptek a szlovákiai ügyben, de a szlovák miniszter ott helyben olyasmiket mondott, miszerint mindenért Magyarország a hibás, és tulajdonképpen nem Szlovákiában van szélsőségesség és nacionalizmus, hanem Magyarországon.
– Európában nincs egyetértés az autonómia ügyében, nem tudunk európai támogatásra számítani – mutatott rá Markó Béla, aki továbblépve, vázolta elképzelését az autonómia felé vezető út gyakorlati lépéseiről. Álláspontja szerint a magyarságnak lépésről lépésre el kell jutnia egy olyan új típusú közigazgatási berendezkedéshez, egy olyan sajátos székely entitás megteremtéséhez, amelynek tényleges és erős hatáskörei lesznek, és amely lehetővé teszi, hogy a Székelyföld maga rendelkezzen számos kapitális kérdésben. Hogy mikor ér oda a székelység, ez jelentős mértékben attól is függ, hogy ez a régió gazdaságilag meg tud-e erősödni. A gazdasági fejlődés ugyanakkor nem előzménye kell legyen az autonómiának, ennek a két folyamatnak ugyanis egyidőben kell végbemennie: a gazdasági megerősödéssel párhuzamosan ki kell kényszeríteni az erőt, a hatásköröket, a költségvetést, azt a decentralizációt, amelynek át kell fordulnia, és egy adott pillanatban át is fog fordulni sajátos autonómiává – mutatott rá Markó Béla.
A szövetségi elnök hozzátette: egyesek szerint az autonómia felé vezető út túl lassú, az RMDSZ ezen a téren pedig túl mérsékelt, „túl puha”. Ezt cáfolva leszögezte: az RMDSZ az autonómia-kérdés szempontjából valóban fontos, döntő pillanatokban, amilyen a Koszovó-ügy volt, határozottan, egyértelműen cselekedett. „ Ezek a fontos döntések az autonómia ügyében: amikor a román politika úgy döntött, hogy nem fogadja el Koszovót, mint önálló államot, akkor mi a sarkunkra álltunk – és ilyen helyzetekben kell a sarkunkra állni -, amikor az egész román politika egységfrontot alakít egy, az egész Európát, az egész térséget érintő kérdésben. Akkor egyértelműen azt mondtuk, hogy ezt a határozatot nem szavazhatjuk meg, és az RMDSZ ellene szavazott. Mert ott nehéz valamit csinálni, nem itt (a Székelyföldön). Nagyon sok RMDSZ-el szemben álló ember tétovázott, az MPP és az EMNT is hallgatott abban az egy napban, amikor igen robbanékony volt a világ és feszült volt Európa, és nem lehetett tudni, hogy mi lesz. Egyedül mi mondtuk azt, hogy Koszovót el kell ismerni önálló államként. Én ezt tartom mérvadónak” – szögezte le.
Markó Béla kifejtette: bár meggyőződése, hogy az autonómiát eképpen, fokozatosan, politikai eszközökkel lehet megvalósítani, a dilemma mégis létezik: ez esetben azonban elvárható, hogy az RMDSZ politikáját ellenzők ezzel szemben egy valós alternatívát mutassanak fel. Az RMDSZ elnöke arra is figyelmeztetett, óriási felelőssége van annak, aki az autonómiáért küzd, hiszen a kudarcos XX. századi magyar politikát semmiképp sem szabad folytatni, nem szabad újabb kudarcba sodorni az erdélyi magyarságot. „A XX. század magyar politikája a kudarcok sorozata volt – beleértve december 5-ét is – , amelynek a magyarság megitta a levét. Megittuk Trianonkor: mert beszélhetünk arról, hogy a nagyhatalmak mit műveltek velünk, de ezt Magyarország is művelte magával és velünk. (…)Beszéljünk erről és nézzük meg, hogy mi magunk hogyan csinálnánk, hogy még egyszer ne menjünk neki a falnak, és ennek a népnek ne termeljünk ki még egy kudarcot, hanem lehetőleg eredményt és sikert. Én hiszek abban, hogy van esély a sikerre – mondta.
Markó Béla végezetül az autonómia-kérdés egy másik problémás vetületére is felhívta a figyelmet: a jelenlegi román közigazgatási rendszer gyökeres átalakítása, a teljes decentralizáció véghezvitele nélkül a székelyföldi autonómia „gyors” megvalósítása a Székelyföldön kívül élő egymilliónyi magyar „leszakadását”, „elpusztulását” eredményezné. – Románia közigazgatási rendszerét fel kell lazítani, hogy létrejöhessenek helyi autonómiák, másrészt létre kell hozni egy sajátos autonómiát úgy, hogy ez a kettő nem legyen szembeállítható. Egész Romániát úgy kell majd átszervezni, hogy ez megoldható legyen – zárta előadását az RMDSZ elnöke.
A magyarság képes jövőt építeni, ha összefog
Nyárádszeredában gyülekezeti házat, Búzaházán templomot és utat avatott Markó Béla szövetségi elnök
*** Az elmúlt évek eredményei nyomán most valós esély van arra, hogy felemeljük a magyarságot, a magyar településeket, és ebben a munkában a magyar történelmi egyházakra is nagy szükség van – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Nyárádszeredában, az andrásfalvi református Gyülekezeti Ház felavatásán.
A közel 3 milliárd lejből létesült korszerű ingatlan jelentős kormányzati hozzájárulással épült, a tervek szerint az intézmény közösségi házként is működik majd. Az ünnepi istentiszteleten a szövetségi elnöke mellett jelen volt Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese is.
Beszédében Markó Béla azt mondta, 1989 előtt Erdély nagyon sok települését halálra ítélték, lassú, fájdalommentes halálra, ám ez ma már a múlté. Ma azok a közösségek, amelyeket a diktatúra pusztulásra ítélt, élnek és fejlődnek. Most arra van lehetőség hogy valóban átforduljon a történelem, és összefogással ezeket a településeket valóban a fejlődés, a gyarapodás útjára állítsák. A szövetségi elnök szerint az egyházaknak jelentős szerepük van a közösség megmaradásában, hiszen a templom a nemzeti, szellemi értékek ápolását, a hit erejét, az erkölcsöt jelenti ma is. – A történelmi magyar egyházaink a legsötétebb időkben is hitet, reményt, kitartást adtak az embereknek, miközben éppen az egyházak voltak azok, amelyek a legjobban megszenvedték a kommunizmus évtizedeit – mutatott rá. A szövetségi elnök utalt arra, hogy több székelyföldi kis településen a közösségek fogyatkozása, sorvadása megállt, sőt, itt-ott növekedésnek indult. Ezt igazolja az is, hogy ma már a Nyárádszereda melletti Andrásfalván gyülekezeti házat avathatott a helyi református közösség. Az alig 10-20 kilométerre levő Búzaházán pedig a helyi katolikus közösség a templom felújítását ünnepelhette. A munkálatokat szintén kormányzati alapokból fedezték, az egyházi elöljárók itt is köszönetet mondtak az RMDSZ-nek a hathatós támogatásért.
– Összefogással a magyarság végleg véget vethet az elmúlt évtizedekben elszenvedett rombolásnak, a rontó történelemnek, és valóban jövőt építhet magának a szülőföldön: iskolát, óvodát, templomot, mindent, amire a közösségünknek, gyermekeinknek szükségük van – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Az ünnepi eseményen jelen volt Kerekes Károly képviselőjelölt, valamint Lokodi Edit, a Maros megyei Tanács elnöke is. A szentmisét Csintalan László főesperes, Rózsa Gáspár, Adorjáni Imre, Becze Lóránd és Sófalvi János plébánosok celebrálták. A templomszentelést követően az RMDSZ politikusai ünnepi keretek között felavatták a frissen leaszfaltozott búzaházi bekötőutat is. Ezáltal az egykoron pusztulásra ítélt búzaházi közösség bebizonyította, hogy képes újból talpra állni, képes kitörni a több évtizedes elszigeteltségből – mondta Balogh István, Csíkfalva község polgármestere, aki megköszönte az RMDSZ vezetőinek és kormányzati tisztségviselőinek az út feljavításához folyósított kormánytámogatást.