RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. november 19., szerda
ehivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 4007. szám
Tartalom:
*** Székelyföld jövője: a modernizáció és az autonómia
Szakmai konferencia Árkoson
*** Szavazni menő, Kelemen Hunorral
*** Borbély Károly közvetítésével tárgyalnak a lapkiadók és a Román Posta képviselői
*** A kormánynak támogatnia kell a kastélyok felújítását
*** Hargita nemzetközi gyorsvonat indul a Brassó-Budapest vonalon
*** Iskolába tiszta lábbal
Egy járda a gyerekekért Érbogyoszlón
*** Márton Árpád és Albert Álmos a tejbegyűjtőnél
Székelyföld jövője: a modernizáció és az autonómia
Szakmai konferencia Árkoson
*** A sajátos székelyföldi autonómia megteremtésének elengedhetetlen feltétele, hogy felgyorsítsuk a régió fellendülését célzó modernizációs folyamatokat, de szorosabbra kell fűzni és intézményesíteni kell a székelyföldi megyék közötti közigazgatási együttműködést– jelentette ki Markó Béla szövetségi elnöki szerdán, Árkoson, a Székelyföld másképp elnevezésű szakmai konferencián. A találkozón a politikusok mellett önkormányzati szakemberek, értelmiségiek tanácskoztak a Székelyföld közös fejlesztési politikáinak alapelveiről, a közös célokról, az egységes székelyföldi jövőkép kérdéseiről.
Az RMDSZ szenátorjelöltje köszöntő beszédében arra mutatott rá, az egységes székelyföldi fejlesztési stratégiában kiemelt figyelmet kell szentelni Maros megye székelyföldi részének, a Nyárád-, Küküllő és Marosmentének is: mint mondta, történelme, hagyományai, jellegzetességei révén ez a vidék szervesen kötődik a Székelyföldhöz, és ezt az összetartozást a továbbiakban is erősíteni kell.
Úgy vélte, a júniusi önkormányzati választások után láthatóan egy új korszak kezdődött a székelyföldi megyék együttműködésében, értékelése szerint az e téren elért eddigi eredmények rácáfolnak arra a vélekedésre, miszerint a Székelyföld csupán eszmei, történelmi szempontból létezik, a valóságban viszont nem.
– A cél Székelyföld sajátos autonómiája, ennek megvalósítását azonban meg kell előznie a megyék közötti intézményesített együttműködésnek, közös fejlesztési stratégiák kialakításának – szögezte le Markó Béla, aki szerint megengedhetetlen lenne, ha a székely megyék külön-külön keresnék a megoldásokat Székelyföld problémáira, ahelyett, hogy egymás mellé tennék eszközeiket, lehetőségeiket.
A szenátorjelölt arra hívta fel a figyelmet: óriási hibát követ el az, aki szembehelyezni próbálja a magyarság két legfontosabb célját, a modernizációt és az autonómiát, hiszen – mint fogalmazott – egymást kiegészítő célokról van szó: a modernizáció nem helyettesítheti az autonómiát, és az autonómia okán pedig nem szabad elhanyagolni a modernizációs kérdést.
Borboly Csaba, a Hargita megyei Tanács elnöke úgy fogalmazott: míg az elmúlt évtizedekben a megmaradás volt az elsődleges, a cél ma már Székelyföld újjászületése. Úgy vélte, ennek alapja elsősorban a két székely megye, Hargita és Kovászna önkormányzatai között már kialakult együttműködés lehet: az egységes fellépés eredményeként ma már jelentős, több tízmillió eurós nagyságrendű közös fejlesztések indulnak a régióban. Az együttműködés konkrét területei között Borboly Csaba elsősorban a regionális- és infrastrukturális fejlesztést, a humánerőforrás-képzést, a fenntartható turizmus kiépítését, a székely öntudat erősítését, valamint az egységes székelyföldi arculat kialakítását említette.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy vélte, a közös székelyföldi stratégia kialakítása elsősorban nem a politikum feladata, hanem az önkormányzati, közigazgatási szakembereké, az értelmiségé: a politika csak eszköz lehet az így kialakított szakpolitikák érvényesítésében.
Szavazni menő, Kelemen Hunorral
*** Gyergyóremete és Ditró után Gyergyócsomafalvára érkezett kedden kora délután az RMDSZ Szavazni Menő elnevezésű ifjúsági karavánja. A karavánozókat a polgármesteri hivatal előtt Kelemen Hunor képviselőjelölt, valamint Márton László Szilárd polgármester és Jánosi-Borsos Attila alpolgármester várta és buszozott is egyet velük a községben.
A vidám színekkel tarkított, tulipános karavánbusz végigjárta a 2-es számú képviselői választókerület két gyergyószéki községet, Gyergyócsomafalvát és Gyergyóújfalut, ahová Kelemen Hunor is elkísérte a főleg kortársaik választási részvételét ösztönző fiatalok csapatát.
A településeken gólyalábas zenészpáros – szaxofonos és dobos – kísérte végig a csoportot. A vidám hangzavarra az emberek kijöttek kapuik elé és köszöntötték a november 30-i választások hírnökeit. A gyermekek szórakoztak a legjobban a fura, gólyalábas jövevényeken, akik a gyergyókilyénfalvi székely kapuk magasságában hirdették, hogy a parlamenti választáson „szavazni menő”.
„Az idők változhatnak, a szavazáshoz való jog nem” – tolmácsolták az önkéntes fiatalok szóban és szórólapon, és remélik, hogy mindenütt, amerre járnak az országban, a fiatal és az idősebb választók is meghallják üzenetüket: két hét múlva élnek állampolgári jogukkal, részt vesznek a voksoláson.
Borbély Károly közvetítésével tárgyalnak a lapkiadók és a Román Posta képviselői
*** Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter közvetítői szerepet vállalt a Román Posta valamint a központi és helyi lapkiadók képviselőinek tárgyalásán. Mint ismeretes, a két fél az újságok kihordásának díjszabásáról nem tudott megegyezni. Kedden, november 18-án Mihaela Heksch, a Román Posta kereskedelmi igazgatója, Marius Stoianovici, a Helyi Lapkiadók Egyesületének elnöke, Dan Manea, a Curierul Naţional igazgatója és a Dan Saroş a Ringier Lapkiadó képviselője valamint a Román Sajtóklub néhány tagja ült tárgyalóasztalhoz Borbély Károly miniszter kezdeményezésére.
Mindkét fél ismertette javaslatát azzal kapcsolatosan, hogyan lehetne a jelenlegi patthelyzetet feloldani, ezeket elemzik, majd jövő héten újabb tárgyalási forduló következik – számolt be Borbély Károly. A miniszter elmondta, reméli, hogy a második találkozón már születik megegyezés az újságkihordás díjszabását illetően.
A kormánynak támogatnia kell a kastélyok felújítását
*** Első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz kedden Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Tükörtermében a Maros megyei kastélytulajdonosok, az önkormányzatok valamint a kormány képviselői, hogy a műemlék-épületek sorsáról, restaurálási lehetőségekről tanácskozzanak. A fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium Regionális Operatív Programja keretében 230 millió euró pályázható meg turizmusfejlesztésre, ebből 84 millió lej áll a Maros megyét is magába foglaló központi régió rendelkezésére. Amennyiben a kastélytulajdonosok és az önkormányzatok koncessziós szerződést kötnek, uniós támogatásra pályázhatnak a műemléképület rendbetételére.
Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi képviselőjelöltje hangsúlyozta: a turizmusfejlesztésre megpályázható összegekre eddig 21 pályázatot nyújtottak be, ezek közül azonban mindössze egy célozza a kastély-felújítást. „Felbecsülhetetlen értékű kastélyaink vannak, amelyeknek állaga folyamatosan romlik, mivel a tulajdonosoknak nincsen anyagi lehetőségük a restaurálásukra. Nem hagyhatjuk, hogy ezek az épületek tönkremenjenek, az államnak is felelőssége van abban, hogy visszakerüljenek a turisztikai látványosságok közé” – jelentette ki Borbély László. Hozzátette: törvénymódosításra van szükség, hogy a kormány és a helyi önkormányzatok is biztosítsanak pénzt a kastélyok fenntartására. Frunda György szenátorjelölt Franciaország és Ausztria törvénykezését hozta fel példaként arra, hogy az állam is szerepet vállal a műemléképületek fenntartásában. Frunda szerint, tekintetbe véve, hogy a kommunista diktatúra évei alatt jutottak a kastélyok romos állapotba, és így szolgáltatták vissza a volt tulajdonosoknak, az államnak mindenképpen kötelessége anyagi támogatást nyújtani helyreállításukra, “hiszen a kastélyok nemcsak Románia, hanem a világörökség részét képezik”.
Romániából Maros megyében található a legtöbb kastély: szám szerint 26. A fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium idén 10 millió lejt fordított a műemléképületek sürgős javítási munkálataira, konszolidálására.
Hargita nemzetközi gyorsvonat indul a Brassó-Budapest vonalon
*** -December 14-től a Hargita nevet viselő új nemzetközi gyorsvonat közlekedik Brassó és Budapest között – tájékoztatott Tánczos Barna. A szállításügyi államtitkár elmondta: már tavaly kezdeményezte egy nappal is közlekedő, Budapestet Erdéllyel és Székelyfölddel összekötő nemzetközi vonat indítását. „A 2007-es tárgyalások még nem vezettek eredményhez a Román Államvasutak és a Magyar Államvasutak között, de az idén már sikerült lehetővé tenni a Hargita elindítását december közepén” – fejtette ki az államtitkár.
Tánczos elmondta: számos kérés érkezett mind a Székelyföldről, mind Erdély egyéb területeiről, hogy igény volna egy, a Korona nemzetközi gyorsvonaton kívüli, nappal közlekedő nemzetközi gyorsvonatra. „A menetrendet az utazóközönség igényeinek megfelelően alakítottuk ki, úgy, hogy az indulási és érkezési időpontok az egyetemistáknak, középiskolásoknak, ingázóknak, de még a tájban gyönyörködni kívánó turistáknak, zarándokoknak is megfelelőek legyenek” – fejtette ki Tánczos. A Hargita gyorsvonat várhatóan 3.15-kor indul Brassóból és 16.17-re éri el Budapestet. A szerelvény Budapestről 8.43-kor indul, 16.54-kor érkezik Kolozsvárra, 22.28-kor éri el Csíkszeredát, 22.37-kor pedig Sepsiszentgyörgyöt. „A Hargita szerelvényeit a MÁV biztosítja. A vagonok légkondicionálással, büfékocsival ellátott, minden igényt kielégítő, a kényelmes utazás minden feltételének eleget tevő szolgáltatást nyújtanak majd.” – mondta Tánczos, aki kifejtette: reméli, hogy a közel egy évtizede elindított Korona nemzetközi gyorsvonat sikerét is felülmúlja majd a Hargita.
„Az elmúlt másfél évben prioritásként kezeltük a vasúti szállítás fejlesztését, ezen belül pedig nagy hangsúlyt fektettünk a személyszállítás-fejlesztésre. Magam is gyakran utazom a Bukarest-Csíkszereda vonalon, és tudom, hogy mennyire fontos a gépkocsinál sokkal biztonságosabb, és lényegesen környezetkímélőbb vasúti szállítás” – tette hozzá a szállításügyi államtitkár.
Iskolába tiszta lábbal
Egy járda a gyerekekért Érbogyoszlón
*** Elsőként a gyerekek vették birtokukba az új járdát Érbogyoszlón, az önkormányzat ugyanis kedden délután aszfaltrajz-versenyt hirdetett a központban, Az én szülőfalum címmel. A hivatalos átvételt jelentő szalag átvágása után a gyerekeknek részvételi okleveleket nyújtott át a polgármester és Cseke Attila szenátorjelölt.
-Amire szüksége van a közösségnek, ahhoz megkapja az RMDSZ támogatását – mondta Cseke Attila szenátorjelölt – legyen az épület vagy bármilyen más befektetés. Hiszen ahhoz, hogy jól érezzük magunkat abban a közösségben, ahol élünk, infrastruktúrára is szükségünk van. Ezek a befektetések hasznosak, fontosak a közösség életében, és nem csak úgy, ahogyan mi gondoljuk. Az 1165 méter új járda a falu végétől a központig vezet, és főleg azért volt rá nagy szükség, hogy a gyerekek tiszta lábbal elérjenek az iskoláig – mondta Gáspár Gyula polgármester.
Márton Árpád és Albert Álmos a tejbegyűjtőnél
*** A tejcsarnok előtt találkozott a választókkal Márton Árpád képviselőjelölt és Albert Álmos szenátorjelölt Erdőfülén, Bardocon, Székelyszáldoboson és Olaszteleken az elmúlt napokban kora reggel.
A beszélgetések során kiderült, a faluban a legnagyobb gondok közé azt sorolják, hogy a kisgazdaságokat fenntartók nehezen tudják jövedelmezővé tenni gazdaságaikat, az egy-két tehenet tartó gazdák nem kapnak semmiféle támogatást. Az elszaporodott vadak bejárnak a faluba, és nemcsak a terményekben tesznek kárt, hanem a medvék a méhcsaládokat is tönkreteszik.
Márton Árpád a vadászati törvény módosításairól tájékoztatta az embereket, amely lehetővé teszi a kárpótlás hatvan napon belül történő kifizetését. A jelöltek a választás fontosságáról is beszéltek. –Fontos, hogy minél többen elmenjünk, és minél több szavazatot kapjon az RMDSZ. Egy független jelölt ha bejut is, egyedül lehetetlen helyzetben van, nem tud megvalósítani semmit – hangsúlyozták.