RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. október 22., szerda ehivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3981. szám
Tartalom:
*** A magyar nyelv kötelező oktatása a két közösség békés együttélését szolgálná
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** Közös kötelességünk emlékezni az 1956-os forradalomra – Sznagovon koszorúzott az RMDSZ elnöke
*** Online kávézás Kelemen Hunorral
*** Határokon átívelő elsősegélynyújtás
A magyar nyelv kötelező oktatása a két közösség békés együttélését szolgálná
Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
*** Magától értetődőnek tartom, hogy az Erdély egyes vidékein együttélő román és magyar közösség kölcsönösen megtanulná a másik közösség nyelvét- jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, bukaresti sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a központi román sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az elmúlt napokban az RMDSZ elnökének múlt hétvégén tett kijelentésével.
Markó Béla rámutatott, egyes vélekedésekkel ellentétben a felvetés nem az RMDSZ kampányának része, ellenkezőleg, a Szövetség nem szándékszik táptalajat biztosítani az ultranacionalista kijelentéseknek, sem segítő kezet nyújtani a Nagy-Románia Párt kampányához. „A két közösség békés együttélését érintő őszinte és realista gondolkodásról van szó, amely kölcsönösséget feltételez”, szögezte le. Vélekedése szerint az RMDSZ javaslatának gyakorlatba ültetése nem jelentene hátrányt, mint ahogy az angol vagy más idegen nyelvek tanulása ellen sem tiltakozik senki. „Örömmel fogadjuk, hogy a gyerekeink idegen nyelveket tanulnak az iskolában. Ugyanilyen természetesnek, magától értetődőnek tartom, hogy a jelentős magyar népességgel rendelkező vidékeken a román gyerekek megtanulják a magyar nyelvet, mint teszik azt ugyanúgy a magyar gyerekek a román nyelvvel, amelyet nagyon hasznosnak tartunk.”- tette hozzá. Közölte, a kisebbségek nyelvének a többség általi elsajátítását más országokban is be lehetne vezetni, például Magyarországon is.
A szövetségi elnök az RMDSZ álláspontját saját gyerekkorának tapasztalataival is alátámasztotta, amikor a brassóiak és a temesváriak nagyrésze három nyelven, a románul, magyarul és németül is tudott kommunikálni, amely megkönnyítette az együttélést.
Markó Béla kifejtette, a javaslat gyakorlatba ültetéséhez nincs szükség törvénymódosításra, ugyanis egy új tantárgy beillesztése az iskolai tantervbe nem feltételezi magának a törvénynek a megváltoztatását, tehát ez minden nehézség nélkül megvalósítható lenne.
Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta, a Szövetség a választások után a gazdasági fejlesztési régiók újrafelosztását célzó, illetve a kisebbségi törvénytervezetet akarja a Parlament elé terjeszteni.
Markó Béla szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette, az RMDSZ október 27-én, hétfőn, 18 órától, Kolozsváron mutatja be jelöltjeit, a Diákművelődési Házban, ahová mind a 452 jelöltet várják úgy az országból, mint a külföldi választókerületekből. Az RMDSZ jelöltjei jól felkészült, ütőképes csapatot alkotnak, amelyben tapasztalt politikusok és rátermett fiatalok találhatók: több mint 100 jelöltet közvetlenül a MIÉRT javasolt. A külföldi egyéni választókerületekben Károlyi Béla tornászedző és Dancs Annamari popénekesnő indulását említette.
Tájékoztatott arról is, hogy az RMDSZ a kampányidőszak alatt nem folytat negatív kampányt, de az őt érő támadásokra válaszolni fog. Véleménye szerint a negatív kampányhoz azok folyamodnak, akik nem tudtak az elmúlt időszakból értékelhető tevékenységet felmutatni, és mások támadásával gyűjtenének maguknak politikai tőkét. Közölte, az RMDSZ mellett szól eddigi tevékenysége, és a jövőre néző tervei is: a Szövetség üzenete nemcsak a magyarokhoz, az ország egészéhez kíván szólni, és tartalmazni fog úgy szociális, mind oktatásügyi, és infrastrukturális kérdéseket is.
A Szenátus elnöki funkciója kapcsán az RMDSZ elnöke közölte, a kérdés még nem eldöntött, meg fogják vizsgálni a pártok jelöltjeinek támogatottságát, de ha a saját jelölt mellett dönt a Szövetség, akkor Frunda György szenátort javasolja.
Markó Béla a hétfői közös román-magyar kormányülés eredményeire is kitért. Értékelte, hogy döntések születtek a közös érdekű kérdésekben (mint például az energetikai hálózatok összekapcsolása, a Duna menti országokat érintő fejlesztési projekt, kulturális, és egészségügyi együttűködés stb.), hogy immár hagyománnyá, megszokássá váltak az együttes ülések, amelyek a stratégiai partnerség alapját képezik. Rámutatott, további együttműködésre van szükség főként az energetikai stratégia terén, és úgy vélte, a Szegeden megszületett döntéseknek nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus jelentőségük is figyelemreméltó.
A csatolmányban közöljük az RMDSZ szenátor– és képviselőjelöltjeinek névsorát.
Közös kötelességünk emlékezni az 1956-os forradalomra – Sznagovon koszorúzott az RMDSZ elnöke
*** Szerdán délután, Sznagovon, a Nagy Imre volt magyar miniszterelnök emlékére állított obeliszknél rótta le kegyeletét Markó Béla szövetségi elnök, Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, illetve több RMDSZ-es tisztségviselő.
A koszorúzást megelőző beszédében a szövetségi elnök rámutatott: Sznagov ugyan látszólag messze van Magyarországtól, Budapesttől, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei zajlottak, de a tanulságot újból és újból meg kell fogalmazni. „Sem a forradalomnak, sem a diktatúrának nincs sem nemzeti hovatartozása, és nem oszlik meg határok szerint. Ezt jól bizonyítja 1956 példája, hiszen Romániában is fellobbant akkor a lelkekben és a szívekben a forradalom lángja, utána pedig a megtorlás itt is sokakra lesúlytott: értelmiségiekre, egyetemi hallgatókra, papokra, munkásokra, románokra és magyarokra egyaránt. Sokan szenvedtek hosszú börtönbüntetést, sokan pedig életüket is veszítették. Mint ahogyan a diktatúra is cinkosan összekacsintott akkor, hiszen Sznagovon tartották fogva a forradalom vezetőit. Éppen ezért azt gondolom, hogy közös kötelességünk emlékezni az 1956-os forradalomra és közös kötelességünk tovább vinni a forradalom és a szabadság gondolatát is” – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök a sznagovi műemlék előtt.
Füzes Oszkár magyar nagykövet pedig úgy vélte: „Fontos megemlékezni mind a magyarokra, mind a románokra, akik vállalták az 1956-os eseményekkel járó megpróbáltatásokat. Tisztelegjünk Nagy Imre volt miniszterelnök tiszteletére állított műemlék előtt, reménykedve egy olyan jövőben, amikor nem kell több mártírnak szobrot állítani.”
A RMDSZ országos vezetősége, a magyar nagykövetség mellett, koszorút helyezett el még az RMDSZ bukaresti szervezete, a Bukaresti Ifjúsági Egyeztető Tanács és a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum közössége.
Online kávézás Kelemen Hunorral
***„Online kávézásnak” nevezett internetes sajtótájékoztatón mutatta be szerdén új honlapját Kelemen Hunor. Közel egy tucat újságírót hívott meg Yahoo Messsenger-en a rendhagyó sajtóbeszélgetésre az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A kampánytól a jelöltállításon át a Kispál és a Borz együttes ötletként felmerült erdélyi kampány-fellépésig és Tarkovszkij Stalker című filmjéig minden belefért a sajtótájékoztatóba. A kérdésekre, hozzáfűzésekre, kritikus megállapításokra Kelemen Hunor kolozsvári, ügyvezető elnöki irodája számítógépénél ülve válaszolt, az újságírók pedig a szerkesztőségből kérdezgették különböző témákról.
A konferencia-beszélgetés az újdonsághoz való „idomulás” zökkenőivel indult: kérdés után gyakran újabb kérdés következett, s így a válasz olykor messzire került „kérdésétől”. A műfaj népszerűségének és bejáratottságának tulajdoníthatóan azonban a virtuálisan együtt „kávézó” csapat tagjai jól megértették egymást.
A beszélgetés végén az is kiderült, az újságírók igénylik ezt a fajta kommunikációt, Kelemen Hunor pedig megígérte, lesz még alkalom ilyen jellegű sajtós-politikus csettelésre.
Határokon átívelő elsősegélynyújtás
*** A 112-es egységes sürgősségi hívószámról írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatot kedden, a román-magyar kormányülésen. Az eseményen Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter is részt vett.
Borbély Károly miniszter és Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára látta el kézjegyével azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amely a román-magyar határ mentén lehetővé teszi a 112-es egységes sürgősségi hívószámhoz befutó segélykérések összehangolását.
Olyan közös rendszer kidolgozásáról született megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy a határmenti vidékeken, egy-egy balesethez a szomszédos államból érkezzenek mentők vagy tűzoltók, ha földrajzilag közelebb vannak a segélykérőhöz. A szándéknyilatkozat aláírását követően Románia és Magyarország meg kell hogy teremtse az együttműködés keretét is és ki kell dolgoznia a technikai megoldásokat is.
Mindkét fél fontosnak ítélte ezt az együttműködést, amely a balesetek áldozatainak számát csökkentheti, ugyanakkor megerősíti a két ország diplomáciai kapcsolatait is. Mint ismeretes, az Európai Uniós kötelezi a tagországokat, így Romániát és Magyarországot is, hogy hatékony egységes sürgősségi hívószámot működtessenek, amely gyors segélynyújtást biztosít.
A keddi román-magyar kormányülésen további együttműködési lehetőségekről is tárgyaltak. Többek között a Távközlési és Informatikai Minisztérium, az Informatikai Kutatóintézet, a magyar és a román kulturális szaktárcák, valamint a nemzeti könyvtárak indítanák közös projektet. A román-magyar kormányülésen szó esett a digitális tartalmak fejlesztéséről, amelyek az Európai Digitális Könyvtár részét képeznék.
Ismertették az Információs Társadalom munkacsoport legutóbbi ülésének eredményeit: közös projektet készítenek a határ menti közlekedés felügyeletére, összehangolnák a Tudásalapú Gazdaság programot a magyarországi WIFI falvak programmal és új, közös projekt indulna hat határ menti (3 magyarországi, 3 romániai) megyében a kommunikációs szempontból hátrányos helyzetben levő településeken.