RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. szeptember 23., kedd
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3954. szám
Tartalom:
***Az RMDSZ októberben mutatja be szenátor- és képviselőjelöltjeit
*** Újabb polgármestere van az RMDSZ-nek Temes megyében
*** A fenntartható gazdasági fejlődés alapját a kis- és közepes vállalkozások képezik
*** Sógor Csaba a kisebbségek fokozott védelmét szorgalmazta az Európai Parlamentben
*** Október 4-én ismét országos lomtalanítás
Az RMDSZ októberben mutatja be szenátor- és képviselőjelöltjeit
-Az RMDSZ október folyamán mutatja be hivatalosan szenátor- képviselőjelöltjeit – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök keddi sajtóértekezletén, Bukarestben. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a Szövetségi Állandó Tanács kevés kivétellel döntött a szenátor és képviselőjelöltek kérdésében. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ-nek sikerült gyakorlatba ültetnie a fiatalításra vonatkozó célkitűzését: várhatóan nemcsak megújulnak a parlamenti frakciók, de az átlagéletkor is csökkenni fog. Hozzátette, az ismertség és felkészültség is fontos szempont volt a jelöltek kiválasztásában. Példaként Károlyi Béla tornászedzőt említette, aki az egyesült államokbeli szavazókörzetben indul az RMDSZ színeiben.
Az SZKT szombati ülésén elfogadta azt a választási programot, amely négy évre előretekintő prioritásokat fogalmaz meg, és amelynek két alappillére van: a modernizáció és az autonómia. A program egy elsősorban Erdélyre összpontosító modernizációs csomagot tartalmaz: a régió gazdasági felemelkedésére, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére, illetve az infrastruktúra-fejlesztésre kínál megoldásokat.
Mindezt olymódon, hogy a magyar közösség, illetve az erdélyiek mellett az egész romániai társadalmat is megszólíthassa.
Markó Béla elmondta, a választási program alkotmánymódosításra vonatkozó kitételeket is tartalmaz, amelyeket az RMDSZ már régóta szorgalmaz: ilyen a kormány, a parlament, illetve az államelnöki hivatal hatásköreinek rendezése. Ezügyben a szövetségi elnök a Demokrata Liberális Pártot is bírálta, egyszerű kampányfogásnak minősítve azt, hogy a párt aláírásgyűjtésbe kezdene egy olyan irányú alkotmánymódosítás érdekében, mely az egykamarás parlament létrehozását célozná. A szövetségi elnök ez a kezdeményezés bonyolult és fölösleges, szerinte az ötletelgetés helyett a politikai vitát kellene elindítani a konszenzus vagy legalább egy konszenzus-közeli álláspont kialakítása érdekében.
Az RMDSZ már régóta hangoztatja, hogy Romániában jelenleg egy ál-kétkamarás parlamenti rendszer van – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Szerinte a hiányosságok kiküszöbölésére két megoldás létezik: az egyik egy valós kétkamarás rendszer megvalósítása, amely esetében a szenátorokat és a képviselőket különböző módon választanák meg, ugyanakkor a hatásköreik sem lennének azonosak. Ez a változat tükrözhetné a román társadalom sokszínűségét, a különböző közösségek, hagyományos földrajzi régiók változatosságát. Egy másik megoldás lehetne azegykamarás parlament létrehozása, amely egyszerűbb felépítésű lenne és gyorsabb törvényhozási tevékenységet folytathatna.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, nem lepte meg, hogy ma az államelnök felfüggesztette Paul Pacuraru munkaügyi minisztert az ellene elindult bűnvádi eljárás miatt. Emlékeztetett, Traian Basescu ugyanígy tett eddig is hasonló esetekben, a döntést pedig tulajdonképpen a Szenátus hozta, amely engedélyezte a bűnvádi eljárás elindítását.
– Nagy hiba lenne visszakozni az egyéni körzetes választási rendszer kapcsán – mutatott rá a szövetségi elnök. Mint ismeretes, a Nagy-Románia Párt alkotmányos kifogásokkal próbálja megakadályozni az új választási rendszer bevezetését. “Ha tetszik, ha nem, a választásokat a kitűzött időpontban meg kell tartani” – szögezte le hozzátéve: az RMDSZ már a kezdetekben jelezte az új rendszer visszásságait, de álláspontja szerint politikai instabilitáshoz, bizonytalansághoz vezetne a már beindult folyamat megállítása. Ugyanakkor gyerekes spekulációnak nevezte azokat a véleményeket, miszerint az egyéni körzetes rendszer megszüntetésével a régi, már visszavont törvény lépne életbe.
Újabb polgármestere van az RMDSZ-nek Temes megyében
*** Szabó Csaba Zoltán, az RMDSZ polgármesterjelöltje nyerte meg a Temes megyei Óteleken megtartott időközi helyhatósági választásokat. A vasárnap, szeptember 21-én lezajlott szavazás eredményeként a polgármester munkáját öt RMDSZ-es tanácsos segíti majd.
A Temes megyei településen azt követően került sor időközi választásokra, hogy Ótelek kivált Újvár községből.
A fenntartható gazdasági fejlődés alapját a kis- és közepes vállalkozások képezik
„Az Európai Unió gazdaságának fenntartható fejlődése az elkövetkező években csak úgy valósulhat meg, ha megerősítjük az Unióban működő 23 millió kis– és közepes vállalkozás helyzetét, hiszen ezek az Unióban újonnan teremtett munkahelyek mintegy négyötödét biztosítják” – hangsúlyozta Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjefelszólalásában az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén, szeptember 22-én, Brüsszelben.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság júniusban fogadta el azt az európai kisvállalkozási intézkedéscsomagot (Small Business Act), amely elismeri a kisvállalkozásoknak az európai gazdaságban betöltött központi szerepét, valamint általános keretet ad az Unió és a tagállamok kkv-politikáinak.
A dokumentum új szabályozások elfogadását javasolja olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az állami segélyek egyszerűsített és egységes szabályozása vagy a pénzügyi fegyelem növelése a szerződések kifizetése esetén. „Az európai kis- és közepes vállalkozásoknak viszont többre van szükségük, mint a Bizottság, a Parlament vagy a tagállamok politikai akarata. A kisvállalkozásoknak nemcsak az új szabályozásokra, hanem ezek alkalmazására is szükségük van” – hívta fel a figyelmet a képviselő a plénumban, majd hozzátette: „Az Európai Parlamentnek kulcsszerepet kell vállalnia ennek a folyamatnak a felgyorsításában”.
Az Európai Unióban lévő vállalkozások 99 százaléka kis- és közepes vállalkozás, vagyis kevesebb mint 250 alkalmazottal rendelkezik, és évente kevesebb mint 50 millió eurós forgalmat könyvel el. Az EU-ban több mint 23 millió kis- és közepes vállalkozást tartanak számon, ezeknek köszönhető az utóbbi években újonnan létrejött munkahelyek 80 százaléka. Romániában több mint 460.000 kis- és közepes vállalkozást tartanak nyilván, ezek közel 3 millió személytfoglalkoztatnak.
A nemzeti kisebbségeknek közösségi jogokat kell biztosítani, nem pedig kollektív bűnösség vádjával illetni őket
Sógor Csaba a kisebbségek fokozott védelmét szorgalmazta az Európai Parlamentben
– Magyarország önmagával határos: az ország az első világháború után területének 2/3-át veszítette el. A mintegy három milliós kisebbségbe szakadt magyarság az elmúlt 88 esztendőben csak békés eszközökkel küzdött jogaiért. A közel húsz politikai érdekképviseleti szervezet immár hatodik éve a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF) keretében vitatja meg a továbbra is a békés érdekérvényesítés lehetőségeit: identitás és anyanyelv megőrzése, gazdasági kapcsolatok, autonómiák. Az idén úgy döntöttünk, hogy az Unió adta lehetőségek kihasználása érdekében közös lobby-irodát nyitunk Brüsszelben.
Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a magyar közösségek békés törekvéseit egyes uniós tagállamok politikusai szélsőséges jelzőkkel illetik, miközben az országukban élő magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel vádolják, anyanyelvének használatában korlátozni akarják. – Ezúttal szeretném felhívni az Európai Parlament figyelmét ezekre a szélsőséges jelenségekre és kirohanásokra, és ismét emlékeztetni arra, hogy a nemzeti kisebbségeknek közösségi jogokat kell biztosítani, nem pedig kollektív bűnösség vádjával illetni őket. Az EU-nak ebben kezdeményező, megelőző szerepet kell vállalnia – hangsúlyozta felszólalásában Sógor Csaba.
Október 4-én ismét országos lomtalanítás
A hulladék reális profitforrás lehet: évente Romániának 364 millió tonna hulladékkal kell gazdálkodnia, ezt pedig kár lenne nem értékesíteni – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szeptember 23-án, Bukarestben, a Green Report folyóírat által szervezett konferencián.
Korodi bejelentette, a Környezetvédelmi Minisztérium, több vállalattal közösen, október 4-én ismét országos lomtalanítási napot szervez. Ezúttal – kísérleti jelleggel ugyan – a Kovászna és Arges megyei falvakban is beindul a program: a két megyét három 20 tonnás tehergépkocsival járják majd be.
Kovászna megyében az alábbi településeken fordulnak meg: Bodzakraszna, Bodzaforduló, Prázsmár, Kökös, Ilyefalva, Földvár, Előpatak, Bölön, Kőröspatak, Réty. A második útvonal Zágonbárkányt, Zágont, Kovásznát, Barátost, Zabolát, Gelencét, Ozsdolát, Berecket, Kézdilemhényt és Szentkatolnát foglalja magába. A harmadik útvonal pedig Bibarcfalvát, Barótot, Nagybacont, Málnást, Kézdiszentléleket, Esztelneket, Kézdialmást és Kézdivásárhelyt foglalja magába. A teherautók mindegyik településen 30 percet fognak állni.
A tárcavezető úgy értékelte, alapvetően fontos, hogy az értékesíthető hulladékok ne kerüljenek a szemétgödrökbe vagy esetleg a természetbe. Az értékesítés által nemcsak a gazdasági szereplők juthatnak nyereséghez, de a közhatóságok is csökkenthetnek a köztisztasági vállalatoknak fizetett borsos összegeken: a szelektív hulladékgazdálkodás révén ugyanis az értékesíthető hulladék már kiesik a köztisztasági vállalat által begyűjtött hulladékmennyiségből.
Ha megfelelően kezeljük, az elektromos és elektronikai hulladék is értékesíthető, főként újrahasznosítható. Emellett európai uniós követelmény, hogy évente lakosonként négy kilogrammelektromos és elektronikai hulladékot gyűjtsünk össze. Ennek szorgalmazásáért szervezte meg a Környezetvédelmi Minisztérium 2007. november 3-án az első országos lomtalanítást. Ezen a napon 110 városban 600 tonna hulladékot gyűjtöttek be, amely az év folyamán begyűjtött elektromos és elektronikai hulladékmennyiség felét jelentette. A kampány sikerességét az isbizonyította, hogy számos városban azóta is rendszeresen gyűjtik az elektromos és elektronikai hulladékokat. Idén tavasszal a zöld tárca folytatta kampányát: április 19-én újabb országos lomtalanítást szervezett. A tavaszi kampány során 650 tonna elektromos és elektronikai hulladékot sikerült begyűjteni.