RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. július 9., szerda
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3894. szám
Tartalom:
*** Európai magyarságpolitika
Nyilatkozat
*** Pénteken, Marosvásárhelyen ülésezik az Állandó Tanács és a TEKT
*** A reform, a változás, a fiatalítás az RMDSZ-ben van
*** Rulettet modellez az új választási törvény
Kelemen Hunor ügyvezető elnök előadása az 5. EU-tábor megnyitóján
*** A fejlesztési minisztérium finanszírozza a világörökség részét képező műemlékek
területrendezési terveit
Európai magyarságpolitika
Nyilatkozat
2007 után a tudományos igényű magyarországi stratégiai tervezés nem hagyhatja figyelmen kívül az együttműködést a szomszédos államokkal, és nem hagyhatja figyelmen kívül a határokon túl élő magyar közösségek szempontjait. Ezért is az új társadalmi és természetgazdálkodási programok készítésekor számolni kell a határokon túli magyar politikai és értelmiségi elittel.
2007 után a határokon túli politikai pártok és szervezetek kiegészítik programjaikat. Igazodni készülnek az EU politikai lehetőségeihez és jogi normáihoz, és igazodni kívánnak az új regionális politikai programokhoz. Programjaik jellegét és célrendszerét is újravizsgálják.
Erről az új történelmi helyzetről folytatott az elmúlt év során konzultációkat Glatz Ferenc, az MTA Stratégiai Tanulmányok vezetője Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével, Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. Megállapodtak, hogy ez év július 8-án, Budapesten szűk körben, szakértők jelenlétében közös baráti eszmecserére jönnek össze.
A szűk körű konferenciát az MTA Társadalomkutató Központ épületében tartották. A házigazda bevezetőjét a három határokon túli szervezet elnökének előadása, majd szakértői vita követte. A vitára az akadémiai Stratégiai Tanulmányok vezető kutatóit, intézetigazgatókat és az EU-ban a kisebbségi kérdésben illetékes magyar parlamenti képviselőket hívtak meg. A találkozón a következő tézisekben született egyetértés.
1. Nemzetpolitikai alapokról. Mind a magyar állam, mind a határokon túli kisebbségi magyar politikai szervezetek legyenek továbbra is elkötelezettek az európai kontinens etnikai-nemzeti sokszínűségének megtartásában és modernizálásában. E sokszínűség fenntartója korunkban elsősorban az állam, illetve a nemzeti alapon politizáló politikai szervezet. Ezért is a kisebbségi magyarság politikai szervezeteinek – de ugyanígy a magyar államnak – továbbra is fontos feladata a kisebbségek közösségi érdekérvényesítése és a magyarok nemzeti-szokásrendi önazonosságának erősítése.
2. Igazodás az EU pártszerkezetéhez. Úgy látjuk, hogy a határokon túli politikai szervezetek programjainak megújításakor figyelnünk kell a tágabb haza, az Európai Unió politikai rendszerére. Olyan magyar nyelvű politikai szervezeteket tartunk kívánatosnak, amelyekben mind a nemzeti, mind a világnézeti-szociális önazonosságok megférnek.
3. Törekvés a nemzeti ellenségeskedés hagyományainak felszámolására. Úgy látjuk: a kelet-közép-európai térségben élő népek történelmében most erősebbek a közös érdekek, mint az ellenérdekek. Kívánatosnak tartjuk, hogy a térség magyarsága az itt élő különböző népek egymásrautaltságának megfogalmazója és az együttműködés ösztönzője legyen.
4. Regionális szakpolitikák az új programokban. Egyrészt kívánatosnak tartjuk, hogy a tudományos igényű magyarországi stratégiai tervek – mind a természetgazdálkodásról, mind a kultúráról, mind a közlekedésről, informatikáról stb. – számoljanak a határon túli magyar politikai és értelmiségi elit együttműködésével. És ajánlatosnak tartjuk, hogy a határokon túli magyar politikai pártok új programjaikba vegyék fel a szakpolitikai aktivitást. A kisebbségi érdekérvényesítés mellett, az európai politizálás világnézeti szempontjai mellett kapjanak helyet az egész kelet-közép-európai térség modernizációját célzó szakpolitikai szempontok. Legyen a térség magyarsága a regionális modernizációs stratégiai programok tervezésének és végrehajtásának motorja. Határokon belül és határokon túl.
5. Új tematikák, új készségek a politikai gyakorlatban. Új szövetséget kell találni a párt- és szakértelmiség között. Tudomásul kell venni: a szakpolitika is része a nemzetpolitikának. A határokon túli magyar politikusok többek között szakpolitikai felelős beosztásokban vívták ki a kisebbségi magyarság iránti őszinte elismerést a többségi nemzetek körében. Erősebb készség szükséges a párbeszédre, mind a határokon túli magyar közösségeken belül, mind a többségi nemzet politikusaival és értelmiségével. A határokon túli magyarok egyszerre lehetnek a határokon átnyúló magyar kultúrnemzet tagjai és hazájuk jó polgárai.
6. A magyar állam lehetőségeiről. A magyar állam politikai aktivitását a határokon túli magyarság érdekében mindig értékeltük és továbbra is fontosnak tartjuk. Úgy gondoljuk, a 2007 után kialakult új helyzetben, az új típusú politizálás segítésére számba kell venni a magyar-magyar politikai kapcsolatok eszköztárát és intézményeit. Úgy látjuk, hogy a magyar-magyar politikában együtt kell jelen lennie a két törekvésnek: a szociális esélyegyenlőség megteremtésének és az érzelmi-tudati kötődés erősítésének.
7. Cselekvési program lehetőségéről. A budapesti találkozón megegyezés született konkrét témakörökben szakmapolitikai stratégiai tervező testületek létrehozására. Amely testületekbe meghívjuk a 8 államban élő magyarok közösségeinek szakértőit. Ezen testületek helyzetfelmérés után konkrét cselekvési programokat fogalmazhatnak meg mind a magyar kormány, országgyűlés, mind a határokon túli magyar politikai szervezetek számára. Négy stratégiai szakpolitikai tervező testületet hívnak létre szeptember 15-ig. Ezek:
A programok előkészítő munkálatait az MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága koordinálja.
Csáky PálGlatz FerencMarkó BélaPásztor István
Budapest, 2008. július 8.
Pénteken Marosvásárhelyen ülésezik az Állandó Tanács és a TEKT
*** Markó Béla szövetségi elnök 2008. július 11-én, pénteken 11 órára, Marosvásárhelyre, a Bernády-Házba összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését. Az ülésen a parlamenti választásokkal kapcsolatos teendők megbeszélésére, valamint a Szövetségi Állandó Tanács jelölési eljárásra vonatkozó határozatának előkészítésére kerül sor.
Az ülést követően az RMDSZ elnöke 14 órakor sajtótájékoztatót tart.
Szintén pénteken, a Bernády Házban tartja ülését a Szövetségi Állandó Tanács. A 15 órakorkezdődő ülés napirendjén a parlamenti választások előkészítésére, a szenátorok és képviselők jelölési eljárására vonatkozó szabályzat megbeszélése szerepel.
A reform, a változás, a fiatalítás az RMDSZ-ben van
***Az elmúlt tizennyolc évben mindvégig sikerült fenntartani a folytonosságot, az egységes politikai képviseletet az erdélyi magyarság, az RMDSZ célkitűzései tekintetében, és ez úgy volt fenntartható, hogy a Szövetségben folyamatosan jelen volt a változás, a reform, a fiatalítás – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Tusnádfürdőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Programirodája és a Sapientia EMTE kolozsvári kara által szervezett EU-táborban. A „reform és folytonosság az erdélyi magyar politikában” címmel tartott előadásában az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a júniusi helyhatósági választások is bebizonyították, hogy nem vált kétpólusúvá a romániai magyar politika, a magyar közösségen belül nincs igazi kettészakítottság, annak dacára, hogy sokan próbálták ennek ellenkezőjét elérni. Az RMDSZ jó választási eredményei a jó jelölteknek, a jó programnak, a tapasztalatnak köszönhetőek, de ehhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a magyarság tudatában van annak, olyan sorsdöntő időkben, amikor Erdély, Székelyföld fellendülését, az európai felzárkózást, az autonómia megteremtését érintő fontos kérdések dőlnek el, a közösség nem engedheti meg magának a pártokra szakadást. – Minket Trianon kisebbségi sorsba taszított, amelyet másként kezelni, mint egységes fellépéssel, nem lehet – szögezte le a szövetségi elnök.
Úgy értékelte, az egységes politikai érdekképviselet megőrzése szempontjából az is alapvetően fontos volt, hogy az RMDSZ-t, a magyarságot a közösségi célkitűzések tekintetében is a folytonosság, ugyanakkor a folyamatos változtatás, az újítás jellemezte az elmúlt több mint másfél évtizedben: már a kilencvenes évek elején megfogalmazott, a nemzeti önazonosság megőrzésére irányuló célkitűzések mindmáig irányadóak, ez a program azonban időközben folyamatosan kiegészült az ország általános reformjára, az euro-atlanti integrációra, és a gazdasági felemelkedésre irányuló célokkal. Így jutott el az RMDSZ arra a felismerésre, hogy a nemzeti identitás garanciáiként kezelt célok nem választhatók szét az általános érdekű törekvésektől: a Szövetségnek egyszerre kell az autonómiáért és Erdély általános modernizációjáért küzdenie – mutatott rá Markó Béla.
Arra is felhívta a figyelmet, a jó választási eredmények gyakorlatilag igazolják azt, hogy az igazi reform, a változás, a fiatalítás nem a Szövetségen kívül, hanem a szervezeten belül zajlik. Mint mondta, egy belső számítás szerint az RMDSZ önkormányzati jelöltjei átlagban legalább tíz évvel fiatalabbak a versenypárt jelöltjeinél, a fiatalítás eredményességét mutatja ugyanakkor az is, hogy az RMDSZ három jelenlegi minisztere között kettő ma is a MIÉRT tagja, és ugyanez az arány az államtitkárok esetében is.
Az elnök szerint a MIÉRT-nek jelentős szerepe volt az RMDSZ-ben elindított fiatalítási folyamat sikerében, a számos ifjúsági szervezetet tömörítő szövetségnek ma valós súlya van az RMDSZ-ben, egy olyan szervezet, amely képes érvényesíteni álláspontját a Szövetségen belül. Hozzátette, az RMDSZ és a MIÉRT együttműködése leginkább egy belső koalícióhoz hasonlítható, amely – bár nem tekinthető analógiának – bizonyos értelemben példa lehet a Szövetségen kívüli csoportokkal kialakítandó együttműködésre is.
Kihangsúlyozta, a Szövetségen kívüli csoportokkal folytatandó együttműködést nem a parlamentbe való bejutási kényszer diktálja, hiszen a mostani választási eredmények alapján az RMDSZ egymaga is bejutna a Parlamentbe – hanem az a törekvés, hogy az erdélyi magyarságnak minél erősebb képviselete legyen. – Az RMDSZ-nek, a magyarságnak nem 85%-ra, hanem 100%-ra van szüksége, amikor fel kell lépnie a parlamentben vagy az EP-ben: ezért ajánlottunk tárgyalópartnereinknek egy belső koalíciót, azt, hogy az RMDSZ-en belül arány szerint alakítsunk ki egy közös listát, amelynek keretében mindenki megőrizheti identitását, önálló arculatát – mondta a szövetségi elnök.
Rulettet modellez az új választási törvény
Kelemen Hunor ügyvezető elnök előadása az 5. EU-tábor megnyitóján
***Az új választási rendszer nem vezet a politikai osztály reformjához. Az őszi parlamenti választásokon érvényes törvény a népszerű és jelentős anyagi hátérrel rendelkező jelölteknek kedvez, nem a fiatal és szakképzett, hozzáértő politikusoknak, akik ugyan nem tettek szert a parlamenti bejutáshoz szükséges népszerűségre, de akik a politikum valódi reformját megvalósíthatnák – állapította meg Kelemen Hunor ügyvezető elnök július 8-án, az 5. EU-tábor Politikai perspektívák: mi várható a politika háza táján 2008 után? című nyitóelőadásában.
Az ügyvezető elnök szerint egy olyan időszakban, amelyben egyik választás a másikat éri, nagyon fontos arról beszélni, mi várható 2008 után. A hathavonta megszervezett választások ugyanisújabb és újabb komoly erőpróbák elé állítják a politikusokat, ezekről pedig részletesen tájékoztatni kell a választókat.
Kelemen Hunor ismertető és értékelő előadásában részletesen kitért az őszi parlamenti választásokon hatályos választási törvény újdonságaira, a jelöltállítás lehetőségeire és a várható választói részvételre, és beszélt a parlament várható összetételéről, ennek alapján pedig a számba vehető kormányalakítási perspektívákról.
„Nem volt szükség a választási rendszer reformjára” – szögezte le az ügyvezető elnök, aki szerint a 2004 után bizonyos civil szervezetek részéről jövő, a sajtó által is felkarolt és erősített nyomás hatására alkották meg a politikai pártok az egyéni választókerületes rendszerre vonatkozó törvénytervezeteiket. „Az eredeti elképzelés az volt, hogy a politikai osztály reformja csak egy új, egyéni választókerületes választási rendszerrel lehetséges, amelyben a választó nem listára, nem a listán megbúvó, rejtőzködő személyekre szavaz, hanem az egyéni választókerületek képviselő- és szenátorjelöltjeire, akik lehetnek a pártok jelöltjei vagy függetlenek” – ismertette az új választási rendszer létrejöttének előzményeit az ügyvezető elnök, majd azt hangsúlyozta, az eddigi híresztelésekkel ellentétben, a törvény végső változatát az RMDSZ nem támogatta, nem szavazta meg a Parlamentben.
„A kormány által elfogadott, és az RMDSZ által is támogatott változat olyan vegyes választási rendszerre vonatkozott, amelyben a parlamenti mandátumok felét az egyéni választókerületek, a másik felét pedig országos lista alkotta volna. Ennek a rendszernek az volt az előnye, hogy – az arányosság elve alapján – lehetővé tette volna a kis pártok parlamenti bejutását. Ezen kívül pedig megteremtette volna azt a lehetőséget, hogy az országos listára olyan emberek kerüljenek, akikre amúgy szükség van a parlamentben, egyéni választókerületet azonban nehezen tudnának megnyerni” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki szerint a törvény végső változata általában, és valamennyi párt esetében az „ismert és pénzes” jelölteknek kedvez, akik semmiféle pártfegyelemre nem hallgatva, könnyen korrumpálhatóvá és megvásárolhatóvá válnak.
„A pártfegyelemben semmi furcsa nincs. A politika Európa-szerte a politikai pártok dolga, ez alapján kiszámíthatóak a fontosabb döntések, megegyezés születik a közösségi prioritások tekintetében” – állapította meg az ügyvezető elnök, aki továbbá azt is elmondta, a törvény végleges változata tulajdonképpen a véletlent modellezi, a rulettet kódolja, hiszen fontos szerepet juttat a szerencsének. A politikai pártok és alakulatok nagy része ugyanis véletlenül sem tudja megállapítani, hogy jelöltjei melyik választókerületben szerezhetnek mandátumot, és az is megtörténhet, hogy olyan kerületből jut be a párt jelöltje, ahol az illető a jelöltek közül a legkevesebb szavazatot szerezte meg. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ valamivel előnyösebb helyzetben van, ugyanis – a magyar lakosság földrajzi megoszlása alapján – 60-70 %-ban megállapítható, jelöltjei hol szereznek mandátumot.
A jelöltállítás legfontosabb kritériuma, Kelemen Hunor szerint, az ismertség, a hitelesség és a választói bizalom elnyerésének lehetősége lesz. „Ilyen tekintetben ez a rendszer hasonlít a polgármester és a megyei tanácselnök választásra, amelyben ugyan a párt jele alatt indul a jelölt, de az ő személye is nagyon fontos a sikerhez” állapította meg az ügyvezető elnök, aki úgy vélte, a felsorolt kritériumok mellé – a magyar képviselet szempontjából – társulnia kell a magyarság céljai maradéktalan felvállalásának, valamint a szaktudásnak és az idegen nyelvek ismeretének.
„Ha a parlamenti választások eredményét – az utóbbi négy évet tekintve mindenképpen – előrevetítő önkormányzati választások eredményeiből indulunk ki, négy párt alkotja majd az új parlamentet: a PSD, a PD-L, a PNL és az RMDSZ” – állapította meg az ügyvezető elnök, hozzátéve, hogy az említett négy párt, politikai alakulat lépte át legutóbb azt az 5%-os választási küszöböt, amelyet az új törvény előír.
–Az RMDSZ-listára a Magyar Ifjúsági Értekezlet hozzávetőlegesen száz képviselőjelöltet állít, a szenátorjelöltek megnevezése pedig a Szövetségi Állandó Tanács feladata lesz – válaszolta Kelemen Hunor a Szövetség listájának összetétele kapcsán megfogalmazott kérdésre.
A Parlamentben várhatóan egyetlen pártnak sem lesz többsége, ezért többpárti koalíció várható a kormányalakításkor, a kisebb politikai alakulatok – így az RMDSZ – a mérleg nyelvét jelentik majd. Egy másik – kevésbé kedvező változat – a kisebbségi kormány. „Az is elképzelhető, hogy az államfő, ismerve affinitását egy bizonyos párt iránt, azt a bizonyos pártot kéri majd fel a kormányalakításra, kisebbségi kormányt erőszakolhat ki, amelyet a parlament második próbálkozásra akár meg is szavazhat. Ebben az esetben már most fogadni lehet arra, hogy a következő parlament bárkit, akár az itt látható tusnádfürdői ásványvizes üveget is megválasztja kormányfőnek, hiszen olyan személyekből fog állni, akik nem kockáztatják meg a törvényhozó testület feloszlatását, mert előrehozott választások esetén nem szereznének újabb mandátumot” – vázolta a kormányalakítás lehetőségeit és veszélyeit előadása végén az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A fejlesztési minisztérium finanszírozza a világörökség részét képező műemlékek
területrendezési terveit
*** A kormány július 9-i ülésén jóváhagyta, hogy a fejlesztési minisztérium finanszírozza azon helyszínek területrendezési és urbanisztikai dokumentációjának kidolgozását vagy aktualizálását, ahol a világörökség részét képező műemlékek találhatók.
A megyei tanácsok minden év szeptember 31-ig kell elküldjék a szaktárcának azon elsőbbséget élvező helyszínek listáját, amelyek területrendezési és urbanisztikai fejlesztése a következő évben megvalósul. A beérkezett javaslatok alapján a minisztérium kidolgozza a világörökség részét képező műemlékek helyszíneire vonatkozó urbanisztikai és területrendezési dokumentumokat.
A dokumentumoknak tartalmazniuk kell azon jellegzetes szabályozásokat, amelyek hozzájárulnak a világörökség részét képező műemlékek védelméhez, ugyanakkor a terveket úgy kell kidolgozni, hogy megkönnyítse az egész térség integrált fejlődését.
Románia világörökségi helyszínei: az erdélyi szász falvak erődtemplomokkal, a hurezi kolostor, a külső falfestésű moldvai templomok, a máramarosi fatemplomok, a dák várak a Szászsebesi Havasokban, Segesvár központja, valamint a Duna Delta.