RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. február 21., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3784. szám
Tartalom:
***Az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásai
*** Románia is elfogadja az elektronikus hírközlési adatmegőrzési irányelvet
*** A távközlési tárca az e-kormányzati megoldások összehangolásán dolgozik
*** Emelkednek a politikai üldözöttek juttatásai
*** Ifjúsági tanácskozás Drobeta Turnu Severinben
*** Erdei utak Etédnek is
*** Összefogást javasolt a kézdivásárhelyi RMDSZ
Az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásai
***Winkler Gyula állásfoglalása
Üdvözlöm az Európai Unió cselekvő részvételét és felelősségvállalását a koszovói megoldáskeresésben. Elégedettséggel nyugtázom, hogy a koszovói parlament felelősséget vállalt azért, hogy Koszovó a demokrácia, az állampolgárok egyenlősége és a kisebbségek védelme alapelveit tiszteletben fogja tartani. Remélem, hogy a hatékony koszovói szerepvállalás érdekében ki fog alakulni a szolidaritás az Unió tagállamai között. A szolidaritás az EU tagállamai között Koszovó kapcsán abban kell megmutatkozzon, hogy a tagállamok minél hamarább elismerik Koszovó függetlenségét.
Az Európai Uniónak támogatnia kell Koszovót azon törekvésében, hogy európai demokratikus állammá váljon. Üdvözlöm, hogy az Unió hangsúlyos jelenlétét továbbá is biztosítani fogja, mivel így az Unió közvetlenül hozzájárul a nyugat-balkáni térség stabilitásához.
Bízom abban, hogy a Koszovóban kisebbségben levő szerbek számára a legteljesebben biztosítani fogják a szülőföldjükön való megmaradáshoz szükséges egyéni és kollektív jogokat.
Az Európai Unió koszovói felelősségvállalása példaértékű. Tudjuk, hogy minden európai kisebbség helyzete egyedi, így általános érvényű megoldások nem léteznek, viszont a kisebbségi közösségek egyéni és kollektív jogainak biztosításában az Uniónak szerepet kell vállania, a többség és kisebbség közötti demokratikus párbeszéd és politikai egyeztetés hatékonyságát erősítve meg saját befolyásával.
A tagállamokban élő kisebbségi közösségek számára elengedhetetlen az Uniós kisebbségvédelmi jogi szabályozás megalkotása.
Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő
2008. február 20., Strasbourg
***Sógor Csaba állásfoglalása
Vasárnap személyesen voltam jelen Pristinában. Ritka, hogy egy ország függetlenségének kikiáltásakor jelen legyünk. Jelenlétemet üzenetnek szántam: ha fájdalmas is sokaknak ez a döntés, olyan körülmények között hirdették ki, hogy nem féltünk.
A függetlenséget abban a szállodában jelentették be, ahol évekkel ezelőtt a bejárati ajtón a következő felirat fogadta a vendégeket: kutyáknak és albánoknak tilos a bemenet!
Azt a folyamatot, ami Koszovó függetlenségét elindította, nem az EU kezdeményezte. Szerbia indította el azzal, hogy nem garantálta az adott területen élő állampolgárai számára az alapvető emberi jogokat, egyéni és közösségi jogokat.
A Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt az álláspontot képviseli, miszerint Romániának mielőbb el kellene ismernie Koszovó függetlenségét. Akik vonakodnak elismerni a fennálló helyzetet, azoknak talán saját országon belüli kisebbségeikkel is vannak rendezetlen ügyeik.
Megalakulása óta az RMDSZ kizárólag politikai, parlamenti eszközökkel kívánt és kíván most is küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, elutasítva az erőszakos eszközöket.
Most már mindenki számára világossá válhat, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak kérdése nem lehet csupán egy ország belügye. Ideje kidolgozni az Európai Unióban (EU) egy egységes, mindenki számára kötelező érvényű, kisebbségeket is megnyugtató egyezményt.
Az Európai Unió legfőbb feladata az, hogy ne csak Koszovónak és Szerbiának, hanem az egész nyugat-balkáni térségnek nyújtson segítséget a térség stabilitása, gazdasági és társadalmi fejlődése terén.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő
2008. február 20, Strasbourg
Az állásfoglalások annak kapcsán születettek, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, szerdán, február 20-án napirendre tűzte az Európai Tanács és Európai Bizottság az újonnan alakult országról szóló nyilatkozatának megvitatását.
Románia is elfogadja az elektronikus hírközlési adatmegőrzési irányelvet
***Szerdán, február 20-án, a kormány elfogadta a magán vagy nyilvános halózatokon, rendszereken keresztül futó elektronikus információk rögzítését, tárolását és felhasználását szabályozó törvénytervezetet. A jogszabály az uniós előírásokat követi és az Európai Parlament és a Tanács irányelvét veszi át, amelyet az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelésére, feldolgozására és a magánélet védelmére dolgoztak ki.
Az Elektronikus hírközlési adatmegőrzési irányelv szerint a szolgáltatóknak nem a tartalmat, hanem kizárólag csak az információcsere útvonalát, időpontját és a használt felszerelés típusát kell kötelezően rögzíteniük. Telefonbeszélgetések esetében csak a nevet, telefonszámot és a lakcímet tárolják, valamint a beszélgetés időpontját és időtartamát. Hasonlóképpen az internet alapú telefonbeszélgetéseknél és emaileknél is csak a feladó és a címzett adatait, illetve az időpontot és a számítógép IP címét rögzíthetik. A szolgáltatók kötelesek átadni az információt a felhatalmazott hatóságoknak bűnözők utáni nyomozás esetében. Az adattárolás ideje 12 hónap, eddig kell a szolgáltatóknak megtartaniuk a rögzített információkat.
A Belügyminisztérium, a Legfelsőbb Ügyészség, a Román Bel- és Külföldi Hírszerzőszolgálat negyedévenként küld jelentést a Távközlési és Informatikai Minisztériumnak, amelyből éves statisztika készül és ezt juttatják el az Európai Bizottságnak.
A szerdán elfogadott kormányhatározat előírásainak felügyeletéért a Személyes Adatkezelést Felügyelő Országos Hatóság (ANSPDCP) felel.
A távközlési tárca az e-kormányzati megoldások összehangolásán dolgozik
***A Távközlési és Informatikai Minisztérium kezdeményezésére, kedden, február 19-én, Bukarestben, a legfontosabb, e-kormányzati megoldásokért felelős központi közintézmények képviselői tartottak megbeszélést.
Somodi Zoltán, a Távközlési és Informatikai Minisztérium államtitkára egy tanácsadó cég elemzésének következtetéseit ismertette, amely azonosította az e-kormányzati projektek koordinálási problémáit. Az államtitkár kiemelte, hogy minél hamarabb meg kell határozni a közigazgatásban a kompetenciákat és előre fel kell mérni a lehetőségeket, valamint azt, hogy milyen módon lehet az átláthatóságot biztosítani.
„Nagyon sok tisztáznivaló van az e-kormányzat kapcsán, közösen kell kidolgozni az erre vonatkozó, hosszútávú stratégiát. A cél természetesen az, hogy magas szintű elektronikus közszolgáltatásokat biztosítsunk, de mindezt az elérhető források hatékony felhasználásával” – mondta Somodi Zoltán informatikai államtitkár.
A szeminárium résztvevői többek között konkrét megoldásokat kerestek a szolgáltatások standardizálására, a különböző országos nyilvántartások összekapcsolására. Szóba került a közintézmények informatikáért felelős igazgatóinak, szakembereinek szerepe és felelőssége, valamint azt is megbeszélték, hogyan lehet az európai mintákat itthon életbe ültetni.
A találkozón részt vett Adrian Curaj, a Miniszterelnöki Hivatal államtanácsosa, Daniel Gruia, az Információs Társadalom Szolgáltatásaiért Felelős Hatóság (ASSI) elnöke, Sevil Sumanariu, a Közigazgatásban Dolgozó Informatikusok Egyesületének (ANIAP) elnöke, valamint több minisztérium informatikáért felelős igazgatója. A következő e-kormányzati szemináriumra áprilisban kerül sor.
Emelkednek a politikai üldözöttek juttatásai
***Kétszeresére szándékszik emelni a Kormány a politikai vagy etnikai alapon meghurcoltak juttatásait. Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot szerdán fogadták el a Kormány ülésén. Amennyiben a Parlament két háza is jóváhagyja, a törvény – és ezáltal az emelés – július elsejétől lép érvénybe. A javaslat az 1990/118. törvényerejű rendeletet módosítja, az alábbiak szerint:
– havonta 200 lejt kapnak minden letöltött év után azok, akiket börtönbe zártak, más településre hurcoltak, deportáltak vagy fogságban tartottak, függetlenül attól, hogy nyugdíjasok-e vagy sem;
– havonta 100 lejt kapnak minden letöltött év után azok, akiknek kényszerlakhelyet jelöltek ki vagy akiket erőszakkal elmegyógyintézetbe zártak;
– havonta 200 lejt kap adómentesen azok túlélő házastársa, akiket eltűntnek nyilvánítottak, akiket deportáltak, elmegyógyintézetbe utaltak, fogva tartottak, illetve akiket a fogságban kivégeztek – amennyiben a túlélő társ nem kötött újabb házasságot.
A juttatásokon a legutóbbi módosítást 2006-ban eszközölték. Az újabb emelés megfelel a kormányprogramban vállalt azon kötelezettségeknek is, miszerint javítani óhajtanak a politikai vagy etnikai alapon üldözöttek és elítéltek életminőségén.
Ifjúsági tanácskozás Drobeta Turnu Severinben
*** Három napos rendezvénysorozat, kezdődött szerdán Drobeta Turnu Severinben, amelyen az ifjúsági politikák hatékonyabbá tételéről, valamint az országos és helyi ifjúsági hatóságok közötti együttműködésről van szó.
Az eseményen, amelynek első része február 13-15-e között zajlott Bukarestben, jelen vannak Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Dolj, Fehér, Gorj, Hargita, Hunyad, Kovászna, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros, Máramaros, Mehedinti, Olt, Szatmár, Szeben, Szilágy és Temes megye ifjúsági tanácsosai, valamint a 2007 októberében, helyi szinten megválasztott Ifjúsági Társulási Struktúrák tagjai.
A rendezvényen az Országos Ifjúsági Hatóságot Kovács Péter elnök, valamint Dániel Csaba kabinetigazgató képviseli.
A találkozó napirendi pontjai között szerepel egy, az Ifjúsági Társulási Struktúrák (ITS) által a fiatalok helyi szintű igényeiről elkészített felmérés bemutatása, valamint az ifjúsági központok 2008-as tevékenységi tervének elkészítése. Kovács Péter szerint a fiatalokat érintő kérdéseket prioritásként kell kezelni, ezért alapvetően fontos, hogy feltérképezzék ezeket az igényeket.
*** A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Vâlcea, Gorj és Mehedinţi megyei szervezetének vezetőivel találkozott február 20-án, Kovács Péter, a Szövetség területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. A megbeszéléseken a helyi, sajátos problémák feltérképezése mellett, a tárgyalópartnerek külön kitértek az idei önkormányzati választásokra való felkészülés kérdésére is.
Erdei utak Etédnek is
***A Hargita megyei Etéden is strukturális alapokból fogják felújítani az erdei utakat, miután azok hamarosan az önkormányzat tulajdonába kerülnek, a hozzájuk tartozó területekkel együtt.
A kormány szerdai ülésén hozott határozat értelmében a Romsilva Országos Erdőgazdálkodási Vállalat 30 napon belül adja át a község tulajdonába a kilenc érintett utat. Ezek hossza összesen mintegy 30 kilométer, a hozzájuk tartozó terület pedig 15 hektár.
A szóban forgó erdei utak olyan területeken futnak, ahol – a visszaszolgáltatások következtében – a többségi tulajdon már nem az állam kezében van.
Összefogást javasolt a kézdivásárhelyi RMDSZ
***Közös lista indítását szorgalmazta a helyi RMDSZ a kézdivásárhely előválasztáson. A Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete, akárcsak négy évvel ezelőtt, ezúttal is elutasította a felkínált lehetőséget, holott Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ városi szervezetének elnöke jelezte: a listára feltüntetnék a jelöltek pártbeli hovatartozását is. A március 16-ára meghirdetett előválasztáson viszont megméretkezik a Székely Tanács megbízott széki elnöke, Bakk László, valamint a jelenleg is tanácsosi mandátummal rendelkező Laczkó Áron, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke.
A polgármesteri funkció betöltésére két jelölt tette le pályázatát: Török Sándor jelenlegi polgármester és Sükösd Ede vállalkozó. Az önkormányzat képviselőtestületének 17 helyére 38-an, a megyei tanácsosi tisztségre a korábbi évek gyakorlatától eltérően 17-en jelentkeztek.