RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. február 1., péntek
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3788. szám
Tartalom:
*** Sógor Csaba EP-képviselő Brüsszelben vonta kérdőre a román államfőt
*** Borbély László: a földrengés által veszélyeztetett lakóházak szerkezeti megerősítése legyen a polgármesteri hivatalok szívügye is
*** Horváth Anna: Ki kell alakítanunk egy regionális identitást
Sógor Csaba EP-képviselő Brüsszelben vonta kérdőre a román államfőt
***Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az amerikai The German Marshall Fund január 31-én megtartott brüsszeli beszélgető estjén tisztázó kérdéseket tett fel az esemény meghívottjának, Traian Băsescu román elnöknek, aki többek között a délkelet-európai helyzettel kapcsolatos román álláspontot ismertette. Előadásában az államfő kifejtette: „a legnagyobb figyelemmel kell követnünk a koszovói helyzetet, ami teljesen átértelmezheti a nemzeti kisebbségek területi követeléseit. A politikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a közösségi jogok elismerése ellentmond az európai és nemzetközi standardoknak, és kockázatos precedenst jelenthet”. Băsescu nyíltan kisebbségellenes kijelentésére reagálva Sógor Csaba megkérdezte: „Elnök úr, amikor ön veszélyről beszél, a romániai magyar kisebbségre is gondol?”
Băsescu válasza szerint Románia alkotmánya és intézményei védik az országban élő kisebbségeket, ezért ő nem fél a magyar kisebbségtől. Koszovó precedense nem Románia belügyeire, hanem a Romániát környező országokra lesz kihatása. „Kollektív jogokról beszélni nevetséges” – ismételte meg Băsescu.
Sógor Csaba EP-képviselő az államelnök nyilatkozatára reagálva rákérdezett arra, hogy mi a véleménye a Finnországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában érvényben levő kollektív kisebbségi jogokról. A „hagyományos” román hivatalos álláspontot képviselve Băsescu elmondta: „akkor fogok gratulálni ezeknek az országoknak, amikor elérik Románia szintjét kisebbségvédelem terén”. „Várható válaszok voltak” – összegezett Sógor Csaba EP-képviselő.
Borbély László: a földrengés által veszélyeztetett lakóházak szerkezeti megerősítése legyen a polgármesteri hivatalok szívügye is
***Ideje, hogy az önkormányzatok is szívügyüknek tekintsék a földrengés veszélyének lakóházak szerkezeti megerősítését – jelentette be január 31-én Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter bukaresti sajtóértekezletén.
A minisztérium eddigi tevékenységével kapcsolatosan Borbély László hangsúlyozta, biztosított a program gyakorlatba ültetésére vonatkozó jogi keret: most már polgármesteri határozattal is el lehet kezdeni a konszolidálási munkálatokat. Ehhez a minisztérium komoly anyagi támogatást nyújt a tulajdonosoknak: a műszaki vizsgálatok, valamint a terv elkészítését teljes egészében központi pénzekből fedezik. Az átlagfizetésnél kisebb jövedelmű lakóknak nem kell fizetniük, az átlagfizetésnél nagyobb jövedelemmel rendelkezők 25 évre szóló alatt, kamatmentes kölcsönben részesülnek.
Borbély kiemelte: Bukarestben 2006-ban 10 földrengés veszélyének kitett lakóház szerkezeti megerősítésének tervét finanszírozták, 2007-es költségvetésében pénzt különítettek el a munkálatok elkezdésére. A versenytárgyalási procedúrák elhúzódása, valamint az építkezési cégek érdektelensége miatt azonban az erre elkülönített költségvetésből több mint másfélmillió új lejt irányoztak át más programokra. A munkálatok hátráltatása miatt a módosított törvény szerint Bukarest Polgármesteri Hivatalára 5 és 15 ezer új lej közötti büntetés vár.
Nem játszhatunk az emberek életével – mondta a miniszter: a veszély tudatosítása érdekében a tavaly elrendelték, hogy a polgármesteri hivatalok azon lakóházak homlokzatára, melyek egy speciális műszaki vizsgálat során a földrengés veszélyességi első kategóriába soroltatnak, tegyenek egy jól látható táblát, ennek ellenére Bukarest hat körzetéből az egyes körzet polgármesteri hivatala egyetlenegy lakóházra sem tette ki a táblát. A lakóknak, az esetleges vásárlóknak joguk van tudni a fennálló veszélyről – mondta a miniszter. – Az idén 10 millió új lejt különítettünk el a földrengés-veszélyes lakóházak szerkezeti megerősítésére. Országszerte összesen 69 lakóház vesz részt a programban, Bukarestben eddig 6, az országban 3 lakóháznál kezdődtek el a konszolidálási munkálatok – összegzett a miniszter.
Horváth Anna: Ki kell alakítanunk egy regionális identitást
***Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára január 30-án látogatást tett Brüsszelbe, melynek során szakmai megbeszélést folytatott a Európa Bizottság szakértőivel és találkozott az Európai Parlament romániai képviselőivel is.
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselővel együtt találkozott Galeotte Gerardóval (EPP), az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának (REGI) elnökével. A találkozón Horváth Anna tájékoztatta a REGI elnökét a romániai regionális fejlesztéspolitika alakulásáról és elmondta, hogy a gazdasági fejlesztési régiók működésének hatékonyabbá tételéhez az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága is hozzá tud járulni.
„Csak akkor beszélhetünk az európai pénzalapok hatékony elköltéséről, ha sikerül kialakítanunk egy regionális identitást, amelynek alapját egy átfogó regionális gondolkodás, koherens és megalapozott regionális fejlesztési stratégiák képezik. Ennek érdekében szükség van a jelenlegi jogi és intézményes keretek újragondolására, oly módon, hogy a régiók jogi státusszal rendelkezzenek, saját választott szerveik, és önálló intézményrendszerük legyen.” – nyilatkozta az államtitkár.
Horváth Anna államtitkár megbeszélést folytatott a REGI bizottságban dolgozó romániai EP- képviselőkkel is, amelynek során a felek hangsúlyozták a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium és az Európai Parlament közötti szoros együttműködés szükségességét, és kijelölték azokat a konkrét módozatokat, melyek mentén ez megvalósulhat.
A brüsszeli látogatás alkalmával Horváth Anna államtitkár találkozott Roberta Anastase romániai EP-képviselővel, a Külkapcsolatok Bizottságának tagjával. A megbeszélés fő témája Románia lehetőségeinek elemzése volt, figyelembe véve azt, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament érdeklődése megnövekedett a Fekete-tenger, mint stratégiai térség iránt, Románia ugyanis a Fekete-tenger térség területi együttműködési programjainak irányító hatósága. A program alacsony költségvetését tekintetbe véve a két fél egyetértett abban, hogy javasolni kell apénzalap jelentős növelését.