RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2008. január 27., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro XVI. évfolyam, 3783. szám
Az RMDSZ-nek a nyitottság, a párbeszéd és az értékek jegyében kell készülnie a helyhatósági választásokra
Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT
– Az RMDSZ-nek a nyitottság, a párbeszéd és az értékek jegyében kell készülnie a helyhatósági választásokra, annak jegyében, hogy Szövetség és jelöltjei milyen értékeket képviselnek az önkormányzatokban, és ennek érdekében párbeszédet kell folytatni az erdélyi magyar társadalom minden fontos szegmensével, a civil társadalommal, az értelmiségiekkel, az egyházakkal, a pedagógusokkal – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Szövetségi KépviselőkTanácsának marosvásárhelyi ülésén. A tanácskozáson elhangzott: az RMDSZ a helyhatósági választásokon a 2oo4-es eredmények megőrzését és növelését tűzte ki célul, az idei megmérettetés ugyanakkor azért jelent az eddigieknél is nagyobb kihívást, mivel Románia immár az Európai Unió tagja, az ebből származó lényegesen nagyobb lehetőségek és előnyök kiaknázása pedig jelentős mértékben az önkormányzati képviselők felkészültségétől függ. Markó Béla közölte, a jelöltek kiválasztásában hangsúlyosan figyelembe veszik majd azt, hogy az illető személyek képesek-e kihasználni az uniós lehetőségeket, képesek-e életképes fejlesztési programokat kidolgozni, ezek révén ugyanis látványos fejlődést lehet elérni az önkormányzatokban.
Az ülésen az SZKT megvitatta és elfogadta a 2oo8-as helyhatósági választások előkészítéséről szóló Határozatot, amely rögzíti a várhatóan májusban sorrakerülő megmérettetésen induló RMDSZ-jelöltek kiválasztásának kritériumait és módszereit. Az előzetes bejelentésekkel összhangban, a dokumentum nagy figyelmet szentel a fiatalításra és a nők jelenlétének növelésére az önkormányzatokban. Rendelkezik ugyanakkor arról is, hogy a területi szervezetek maguk döntenek arról, állóurnás illetve mozgóurnás, vagy elektoros választás révén választják ki a jelöltjeiket. Az ülésen Cseke Attila ügyvezető alelnök bemutatta az RMDSZ hosszú távú önkormányzati stratégiájának tervezetét is. A dokumentumot a következő SZKT-ülésen vitatják meg.
Választások előtt, választások után – így jellemezte a jelenlegi helyzetet az RMDSZ elnöke, aki szerint 2oo8 legfőbb prioritása az, hogy az RMDSZ eredményesen szerepeljen a helyhatósági, illetve a parlamenti választásokon. Álláspontja szerint e tekintetben az a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e kamatoztatni az Európai Parlamenti választások eredményeit, sikerül-e helyesen értelmezni azt, ahogyan a különböző RMDSZ-szervezetek válaszoltak ennek a kihívásnak. Az RMDSZ sok eredményt ért el az elmúlt években, ám a társadalmi támogatottság megtartásához ésnöveléséhez nem elegendő az, hogy az elért eredményeinek felmutassuk: csak úgy győzhetünk, ha azt is elmondjuk, milyen eredményeket érhetünk el a jövőben – szögezte le. Az elnök kihangsúlyozta azt is: az RMDSZ jelöltjeit a széleskörű reprezentativitás jegyében kell kiválasztani, és e tekintetben nem a módszer, hanem a cél a legfontosabb: az, hogy a Szövetség jelöltjei olyan megbecsült és felkészült személyek legyenek, akiket az illető közösségek a legnagyobb mértékben támogatnak. – Ma már nem az a tét, hogy ki az RMDSZ jelöltje, hanem hogy a kiválasztott személy megnyerje a választásokat – figyelmeztetett a szövetségi elnök, aki kifejtette, ennek érdekében párbeszédet kell folytatni az erdélyi magyar társadalom minden fontos szegmensével, a civil társadalommal, az értelmiségiekkel, az egyházakkal, a pedagógusokkal. Az RMDSZ-szen kívül elhelyezkedő politikai csoportokkal sem hagyják abba a párbeszédet, ám ehhez mindenek előtt tudni kell kivel lehet, kivel kell tárgyalni – mutatott rá, hozzátéve, amíg az említett szervezetek a konfrontáción kívül mást nem tudnak elképzelni, addig az RMDSZ-nek igen nehéz érdemi párbeszédet folytatnia.
Caragiale él – mondta az RMDSZ elnöke, aki ezzel a román belpolitika véleménye szerint tragikomikus állapotaira utalt. Mint fogalmazott, a politikum ma rövidlátásban szenved, és vakon harcol a hatalmat adó hatáskörökért, és emiatt képtelen az ország valós problémáival, a kisebbségi kérdéssel, az egészségügy, az oktatás, a decentralizáció problémájával foglalkozni, de képtelen az odafigyelésre a Koszovó-kérdés, vagy a gazdasági szempontból oly fontos energiaügyi problémák tekintetében is.Az RMDSZ-nek azonban ebben a „folyamatos zajban sem szabad eltévesztenie az irányt, a célt, a valós prioritásokat: a magyar tisztségviselők kitartóan dolgoznak a kormányban és immár az Európai Parlamentben is – mutatott rá az elnök, aki szerint nem véletlen, hogy „22” nevű hetilapban több szaktekintélyként számontartott politológus az RMDSZ mindhárom miniszterét a leghatékonyabb tárcavezetőknek minősítette.. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a független képviselő, Tőkés László még csak a saját helyzetének megoldásáért harcol az Európai Parlamentben, az RMDSZ két képviselője, Sógor Csaba és Winkler Gyula fontos helyet és szerepet kapott a romániai EP-frakcióban, valamint az Európai Parlament szakbizottságaiban, és jelentős célokat tudtak megfogalmazni a kisebbségi jogok, a régiófejlesztés, a külkereskedelem terén. Mint mondta, Winkler Gyula máris visszhangosan felvetette a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók kérdését, jelezve azt, hogy az RMDSZ ezek átszervezésére törekszik. – Míg az RMDSZ dolgozik, és a közösség céljait, ügyeit szolgálja, addig Tőkés László még a saját helyzetéért harcol, és segítségre szorul. Tanulságosnak tartom, hogy Tőkés László továbbra is Traian Basescu-hoz és a Demokrata Párthoz fordul újból és újból segítségért és támogatásért: remélem, az az illúzió, hogy az államelnök és a DP értünk dolgozik, hamarosan szét fog oszlani – mondta a szövetségi elnök.
A testület 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett és egyértelmű többséggel megvonta Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat, mert a november 25-ei európai parlamenti választásokat megelőző kampányban az RMDSZ ellenében induló független jelölt mellett, saját szervezete ellen kampányolt. A vita során a felszólalók nagytöbbsége az azonali bizalom-megvonás, egyesek pedig a döntés halasztása mellett érveltek.Beszédében az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: „Számomra erkölcsi kérdés az, hogy Toró T. Tibor személyesen mást mondott, és nem az igazat azzal kapcsolatosan, hogy a Tőkés Lászlóval való tárgyalások hogyan zajlottak, de ez az én személyes problémám. Nem erkölcsi kérdés, politikai kérdés”. Elmondta, miután a frakció megtárgyalta a kérdést, az elmúlt SZKT-n is felvetették. Akkor halasztást kértek, de „ezt a kérdést le kell zárni”. „Nem arról van szó, hogy Nemecsek Ernő nevét kisbetűvel írjuk. Ne tévesszük össze ezt a kérdést a Pál utcai fiúkkal. Itt arról van szó, hogy valaki politikailag nem az RMDSZ mellett állt, hanem az RMDSZ-szel szemben, ennek ellenére azt szeretné, ha továbbra is élvezné a bizalmunkat”. Elismerte, a kellemetlen dolgokat a legjobb elhalasztani, az RMDSZ-ben nem is szokás megvonni a bizalmat valakitől, de már hónapokkal korábban tudták, hogy súlyos gond van egy kollégával. “Toró Tibor kollégánkkal többször beszéltünk a választási kampány után, már az európai parlamenti választások eredményeinek ismeretében. Vita volt róla a képviselőházban, s itt az elmúlt SZKT-n is. Én azt mondom, hogy az RMDSZ rugalmas, nyitott szervezet volt mindig. Tehát ha valaki tévedett, hibázott, rosszul látott dolgokat, alkalma volt ezt korrigálni. De Toró Tibor továbbra is makacsul állítja, hogy az ő helyes magatartása az, hogy ő az RMDSZ ellen kampányol, és tulajdonképpen nem az RMDSZ-t támogatja, hanem az RMDSZ-szel szemben álló csoportosulásokat. Ez ebben a pillanatban politikai kérdés is, de erkölcsi is. Hiszen, hogyan lehetne valakitől kérni, hogy dolgozzék ezért a szervezetért, a közösségért, ha ugyanakkor azokban is megbízunk, akik viszont nemhogy nem dolgoznak a szövetség mellett, hanem annak ellenében cselekszenek. Ezért gondolom, hogy ez egy politikai döntés. Nem lehet bizalmunk abban, aki tulajdonképpen nem a szövetséget támogatja – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Az ülés során megválasztották az SZKT Állandó Bizottságának, valamint a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság tagjait, az Országos Önkormányzati Tanács és az Ügyvezető Elnökség működési szabályzatát is.
Átadták az Ezüstfenyő-díjakat
A szülőföld visszaszerzéséért
„Sors nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberiségért valamit” – idézte a költőt Markó Béla szövetségi elnök, aki úgy vélte, 1989-ben „a sors teret nyitott mindannyiunk számára, hogy tehessünk a közösségünkért. Akik az idén kaptak díjat, bebizonyították, hogy ezt a teret magunknak kell megnyitni”, jelentette ki. Elmondta, 2oo2-ben, az Ezüstfenyő díjakat azért hozták létre, hogy azokat díjazzák, akik első sorban a restitúció terén értek el kiemelkedő eredményeket, ám hamar rájöttek, hogy az elkövetkezendőkben a szülőföld visszaszerzését tágabban kell értelmezni: jogokat, kulturális értékeket, hagyományokat kell visszaszerezni, hiszen „amit elvettek tőlünk, azt is tágabb értelemben vettek el”.
Szombaton a Kultúrpalota nagytermében, ünnepélyes keretek között, hatodik alkalommal adták át az immár hagyományosnak számító Ezüstfenyő Díjakat. Az RMDSZ ezt minden évben azoknak a személyeknek adományozza, akik kiemelkedő munkát végeztek szülőföld visszaszerzése, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. A díjat Markó Béla, az RMDSZ elnöke 2002. november 30-án hozott Határozatában hozta létre, a kitüntetésre érdemes személyeket pedig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, valamint a Szövetség területi szervezeteinek javaslatai alapján jelölik ki. A díjat – Gyarmati János és Kiss Levente marosvásárhelyi képzőművészek alkotását – idén 25 személy vehette át. A díjazottak: Balogh József megyei tanácsos – Gernyeszeg, Benedek Káplár Gábor felügyelő, Erdészeti Területi Felügyelőség – Négyfalu, Benke Pável, az RMDSZ Bakó megyei elnöke – Bakó, Bónis István parlamenti képviselő – Nagybánya, Borsos K. László ügyvezető alelnök – Bethlen, Czintos József színházigazgató – Szatmárnémeti, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes – Nagyvárad, Darvas Kozma József esperes – Csíkszentsimon, Dercze Ferenc ny. mérnök – Resicabánya, Farkas Sándor ny. erdész – Martonos, Farkas Zoltán Béla RMDSZ elnök – Gyergyószentmiklós, Fazakas Csaba esperes – Lugos, Józsa Miklós ny. tanár – Nagyenyed, Kun Árpád ref. lelkész – Vajdahunyad, Kun Kriza Ilona nőszövetségi tag – Vajdahunyad, Lakatos András ügyvezető alelnök – Kalotaszentkirály, Márton László polgármester – Dálnok, Molnos Lajos városi tanácsos – Kolozsvár, Nagy Sándor polgármester – Kispereg, Nemes Melinda RMDSZ irodavezető – Székelyudvarhely, Pénzes József plébános – Csíkszereda, Salamon Irén nyugdíjas – Felsővisó, Szabó Károly ny. tanító – Bolya, Szoboszlai Attila polgármester – Kémer, Török László polgármester – Nagyszalonta.
Csatornahálózat épül Remetén, Alfaluban és Szárhegyen
Jobban oda kell figyelni a 2007-2013 között lehívható uniós pénzek által nyújtott lehetőségekre – hívta fel a figyelmet Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter január 25-én, azon a találkozón, amelyen a gyergyóremetei polgármesteri hivatal és önkormányzat 2007-es évi tevékenységét értékelték.
– Nincs igaza annak, aki azt mondja, hogy a székelyföldi falvakban nincs előrehaladás: Remetén szociális lakásokat építünk, sikerült újjáépítetni a 2005-ös árvíz által megrongált hidakat, csatornahálózatot, és derítőállomás épül, felújítottuk a Fráter György általános iskola sporttermét – sorolta a miniszter.
A vezetékes víz bevezetését célzó program két új Hargita megyei helységgel bővült: Ditró és Gyergyóremete vízvezeték-rendszerének kiépítésre egy külföldi hitelből a minisztérium 5.700.000 amerikai dollárt különített el. A közeljövőben elkezdődik egy 150 férőhelyes sportterem építése is – jelentette be Borbély László hangsúlyozva: nem kell mindent a központi hatóságoktól várni, a településeknek fel kell térképezniük a közösség igényeit, rövidebb és hosszabb távú stratégiákban kell gondolkodniuk.
A 2007-2013 közötti időszakra szóló Regionális Operatív Program keretén belül a természeti erőforrásokon alapuló idegenforgalom, gyógyfürdő-turizmus fejlesztését célzó tervekkel is lehet uniós pénzekre pályázni – hívta fel a remeteik figyelmét Borbély, aki szerint a falu fellendülése a gyógyfürdők és borvízforrások adta lehetőségek kihasználásán múlik.
A miniszter Hargia megyei látogatását az alfalusi és szárhegyi beruházások megtekintésével folytatta. Mindkét falu sikeresen pályázott a vidéki infrastruktúra-fejlesztési program keretén belül. Mindkét faluban elkezdődtek a munkálatok a csatornarendszer kiépítésnél. Szárhegyen a kormány tartalékalapból kapott támogatással sikerült felújítani a kultúrotthont, Alfaluban folytatódik az utak rendbetétele, a minisztérium eddig közel 7ooooo új lejt különített el erre a beruházásra.
Szárhegyen egy egyedi terv alapján olyan sporttermet építünk a Lázár-kastély szomszédságában, amely beilleszkedik az ottani környezetbe – összegzett Borbély László.