RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. október 14, vasárnapelhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3704. szám
Tartalom:
*** Új régiókat Romániának! – Az RMDSZ bemutatta az új fejlesztési régiók kialakítására vonatkozó koncepcióját
*** Mindenkinek joga van anyanyelvéhez Európában – Sógor Csaba szenátusi felszólalása
*** Sportteremet adtak át Gernyeszegen
Új régiókat Romániának!
Az RMDSZ bemutatta az új fejlesztési régiók kialakítására vonatkozó koncepcióját
A jelenlegieknél kisebb, ám hatékonyabb, a gazdasági érdekeket, a kulturális hagyományokat és etnikai sajátosságokat tükröző fejlesztési régiókat kell létrehozni, köztük a Hargita, Kovászna és Maros megyét magába foglaló Székelyföldi régiót is – jelentették ki az RMDSZ vezetői, akikszombaton, Marosvásárhelyen tartott konferencia keretében mutatták be az új fejlesztési régiók kialakítására vonatkozó RMDSZ-koncepciót.
Markó Béla szövetségi elnök beszédében rámutatott: kisebb méretű, működőképesebb, versenyképesebb fejlesztési régiókra van szükség, amelyek meghatározott identitással és hagyományokkal rendelkeznek, és amelyeknek a jövőben önálló közigazgatási egységekké kell válniuk. Álláspontja szerint a jelenlegi fejlesztési régiók mesterségesek, kialakításuk során hagyományos történelmi régiókat szakítottak ketté: a jelenlegi felosztás gyakorlatilag az 1989 előtti kommunista államhatalom deklarált homogénizációs politikájának szemléletét viszi tovább, amely a társadalom kulturális, nyelvi elkeverésére, a régiók etnikai homogenizálására irányult. Az RMDSZ elnöke szerint, a jelenlegi régiós felosztás szinte egy megye számára sem megfelelő, ez pedig negatív módon kihat a régiók hatékony forrás-felhasználására és a térségek fenntartható fejlődésére. Az RMDSZ ezért arra vállalkozott, hogy “megtörje a jeget”, és elsőként kinyilvánítsa egyértelmű akaratát a fejlesztési régiók átszervezésére. – Az RMDSZ-nek egy józan, logikus és racionális ajánlata van: olyan régiókat kell létrehozni, amelyek figyelembe veszik az adott az adott térségek gazdasági kohézióját, de amelyek messzemenően tükrözik a kulturális, földrajzi és etnikai összetartozást is. Az RMDSZ koncepciójában gyakorlatilag autonóm régiók hálózatát kell létrehozni, amelyek önálló közigazgatással rendelkeznek, ez ugyanis a fenntartható fejlődés alapvető feltétele – szögezték le a felszólalók.
– Létre kell hoznunk az önálló Székelyföldi régiót, itt az ideje, hogy nyíltan beszéljünk mi az RMDSZ, mi a másfél milliós magyarság ajánlata a közös Európában – hangsúlyozta Markó Béla a konferencián. A szövetségi elnök szerint a jövő Európájában nincsen helye a nemzetállamoknak, az Unió léte ugyanis már önmagában is cáfolata a nemzetállami eszméknek. Úgy értékelte, az autonómia-törekvésekkel, és a régiók átszervezésével kapcsolatos ellenállás mögött gyakorlatilag az 1989 előtti homogénizációs politika szemlélete rejlik. Arra emlékeztetett,csupán 17 év telt el azóta, hogy a kommunista rendszer bukásával vége szakadt annak a nyílt állami és pártpolitikának, amely irányított munkahelyteremtéssel, több tízezrek mozgatásával a régiók kulturális és etnikai elkeverésére irányult. Bár ma már nem beszélhetünk ilyen állampolitikai törekvésekről, a jelenlegi fejlesztési régiók kialakítása azt mutatja: a szemlélet tovább él. Értékelése szerint a mostani egységeket “körzővel rajzolták meg“, ezáltal hagyományos régiókat, közösségeket szakítottak ketté, és olyan térségeket vontak össze, amelyeknek semmilyen közös vonásuk nincs. Így került egy közös régióba Csíkszereda és Gyulafehérvár, de hasonlóan kirívó Konstanca és Vrancea megye esete is. Az elnök arra is rámutatott, hogy az RMDSZ által kidolgozott koncepció gyakorlatilag egy kompromisszum eredménye: nagyon nehéz a jelenlegi közigazgatási egységekre jó fejlesztési régiókat építeni, ugyanis maguk a megyék sem tükrözik a hagyományos regionális sajátosságokat, mindazonáltal az RMDSZ által vázolt ajánlat sokkal jobb a jelenleginél. Az RMDSZ javaslata nemcsak a magyarok, hanem az egész ország számára megoldást nyújt, a hatékony forrásfelhasználás alapvető feltétele, hogy a kialakított régiók közös gazdasági érdekekkel és kulturális sajátosságokkal rendelkezzenek – hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke szerint Európa egy rendkívül gazdag és sokszínű tapasztalatot nyújt az erdélyi magyarság számára az autonómia tekintetében. – Európának egy normája van, a sokszínűség normája, a régiók szabadságának normája, amelyben maradéktalanul érvényesül a szubszidiaritás elve, mely szerint minél közelebb kell hozni a döntéshozatalt a közösségekhez – mondta.
Borbély László európai példákkal támasztotta alá azt, hogy Romániában is kisebb, ám gazdasági, kulturális kohézióval rendelkező régiókat kell létrehozni. A miniszter szerint Európában is egyre fontosabb a régió-politika, ezt bizonyítja az, hogy az Európa Tanács elfogadta az Európai államok Regionális Chartáját, amelyet az Európai Unió is átvesz. Úgy vélekedett: alapvetően fontos az, hogy a kialakítandó régiók önálló és hatékony intézményrendszerrel és saját identitással rendelkezzenek. Mint mondta, az Unió a tagországok belügyének tekinti a régiók kialakítását, Romániának azonban 2012-ig kötelező módon döntenie kell: megerősíti a jelenlegi felosztást, vagy új régiókat hoz létre.
Borbély László ugyanakkor arra is figyelmeztetett, a magyarság képviselőinek politikai és szakértői szinten is jelen kell lenniük az európai regionális politikát érintő döntések meghozatalában.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke arra mutatott rá, hogy az európai regionális koncepció nagy hangsúlyt fektet a régiók közötti fejlettségi különbözőségek felszámolására, kiegyenlítésére. Emlékeztetett: amikor Romániát az Európai Unió a kilencvenes évek végén felszólította a fejlesztési régiók kialakítására, az akkori független szakértők mindenfajta országismeret hiányában, csupán statisztikai adatokra alapozva rajzolták meg a nyolc régiót. Nem voltak tekintettel sem a helyi gazdasági potenciálra, sem a térségek hagyományaira, így az általuk kialakított felosztási rendszeren belül nagyon nehéz érvényesíteni az erős regionális önazonosság-tudatot a lakosságban.
Csutak István tanácsos, aki a koncepció részleteit ismertette, adatokkal támasztotta alá, hogy az 1998-ban mesterségesen megrajzolt nyolc fejlesztési régió túlságosan nagy ahhoz, hogy hatékonyan megpályázhassák az uniós pénzeket, túlságosan vegyes összetételűek ahhoz, hogy hatékony fejlesztési stratégiát lehessen rájuk alapozni. Az általa bemutatott tanulmány értelmében az eloszlás azt mutatja, hogy a megszerzett források nagysága erősebben kötődik a népességhez, mint az egy főre eső GDP-hez. Ez végső soron azt jelenti, hogy a regionális politika elvei nem érvényesültek, és a támogatási rendszer preferenciális alapon működik. A székelyföldimegyék emellett amiatt is hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel az ugyanabban a régióban lévő és jelentősen magasabb fejlettséget mutató Brassó megye miatt a régió kevesebb pénzt kap, ennek elosztása pedig nem az elmaradottabb, hanem a fejlettebb megyék számára kedvez.
Így az eddigi regionális fejlesztés nemcsak az elmaradott térségek helyzetén nem javított számottevően, de fejlődési gócok kialakulásának sem kedvezett. Éppen ezért az RMDSZ által javasolt pontozási rendszer – amelynek alapján a régióhatárokat újrarajzolnák – a már említett történelmi, kulturális stb. körülmények mellett javasolja a gazdasági ismérvek, vagyis a kohéziós arányok figyelembe vételét.
A konferencia végén az RMDSZ vezetői sajtótájékoztató keretében jelentették be, a koncepciót tartalmazó dokumentumot eljuttatják a kormányzati intézményeknek, a politikai pártoknak, a megyei önkormányzatoknak és az európai fórumoknak is.
Mindenkinek joga van anyanyelvéhez Európában
Sógor Csaba szenátusi felszólalása a gajdári csángók helyzetéről
Bár a helyi hatóságok nyomásgyakorlással, fenyegetéssel ezévben még meghiúsíthatták a magyar nyelv oktatását Gajdáron, ez csak ideig óráig sikerülhet, ugyanis ma már a csángó közösségek is tudják: joguk van arra, hogy anyanyelvüket tanulhassák, tudják, hogy a hatóságok merev, ellenséges magatartása legyőzhető – jelentette ki Sógor Csaba e heti politikai felszólalásában, a Szenátusban. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora a héten Gyímesbükkben járt, ahol a helyi RMDSZ-vezetőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott tájékozódó megbeszélést a csángóföldi magyar oktatás helyzetéről. A helyszíni szemlét követően a politikus a Parlament felsőházában számolt be a Gajdáron történtekről. Mint mondta, a többi csángó-magyar közösség példáját követve, a településen negyvenhárom magyar szülő kérést nyújtott be a magyar nyelv oktatása érdekében, a helyszínre érkező államtitkár pedig jogszerűnek ítélte a szülők beadványát. Az iskolakezdés napján azonban a kérvényezők indoklás nélkül visszavonták erre vontakozó igényüket. Egy helyszíni riport alapján megállapítható, a szülők lépése a helyi önkormányzat, a helyi rendőrség és az oktatók összehangolt fellépésével magyarázható, akik “meggyőzték” a szülőket, álljanak el szándékuktól. Bár a nyomásgyakorlás ezúttal még “teljes sikerhez” vezetett, ez csupán ideig óráig napolhatja el a magyar nyelv oktatásának bevezetését Gajdáron, ugyanis ma már senki sem vitathatja el a csángóközösség jogát az anyanyelv iskolai szintű oktatásához. Mindenkinek elidegeníthetetlen joga van megfelelő szinten elsajátítani anyanyelvét, a csángók esetében azt a nyelvet, amely egyébként ma az Európai Unió egyik hivatalos nyelve – szögezte le felszólalásában Sógor Csaba.
Sportteremet adtak át Gernyeszegen
– Az RMDSZ kiemelt célja a magyarok által lakott települések fejlesztése. Az idén augusztustól Gernyeszeg és Körtvélyfája lakói tisztább ivóvizet ihatnak, hiszen a nyáron elkészült az 1.464.000 dollár értékű vízhálózat. A falusi csatorna- és vízvezeték-hálózat kiépítését célzó 7-es kormányrendelet alapján a gernyeszegi önkormányzat 124 ezer új lejt kapott tervkészítésre – mondta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter szombaton, Gernyeszgen, az Országos Befektetési Társaság által épített ötven férőhelyes sportterem avatóünnepségén. Az avatóünnepségen részt vett Frunda György szenátor, Lokodi Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, valamint Lukács Vilmos, az Országos Befektetési Társaság vezérigazgatója is. A beruházás értéke közel másfélmillió új lej.