2007

2007. szeptember 30, vasárnap XV. évfolyam, 3691. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája

www.rmdsz.ro                                                                           2007. szeptember 30, vasárnap elhivbuk@rmdsz.ro                                                                         XV. évfolyam, 3691. szám

Tartalom:

*** Az RMDSZ-nek valós esélye van három képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe

*** Kötelességünk megtartani mindazt, amit őseink ránk hagytak

      Hálaadó istentisztelet a visszaszolgáltatott iskoláért Püspökiben

*** Új RMDSZ-szervezet alakult a Hunyad megyei Aninószán

*** Az RMDSZ kampánya az erdélyi mindennapokról, a magyarság európai jövőről szól

      A békés együttélés szigete volt a Tordai Fesztivál

*** Jelentős környezetvédelmi beuházásokra van szükség a Gyimesekben is

*** Pénteken ülésezett az RMDSZ Alsóháromszéki és Udvarhelyszéki Küldöttgyűlése

Az RMDSZ-nek valós esélye van három képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe

***A Hunyad megyei RMDSZ álláspontja szerint Winkler Gyula megyei elnök befutó helyen található a Szövetség europarlamenti jelöltlistáján: példás kampánnyal ugyanis elérhető az a célkitűzés, hogy az RMDSZ-nek három képviselője legyen az Európai Parlamentben- hangzott el vasárnap, a megyei szervezet dévai sajtótájékoztatóján.

A sajtótájékoztatón kijelentették, hogy a Hunyad megyei RMDSZ megkezdte a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülést. A szervezet célkitűzése megtartani az önkormányzati képviseletet ott, ahol a magyarság számottevő arányban él, és növelni kell a magyarság megyei önkormányzati jelenlétét. Az 5%-os választási küszöb bevezetése miatt ugyanis a 2004-es választások nyomán Hunyad megyében, de Fehér és Temes megyében sem jutottak be RMDSZ-jelöltek a megyei önkormányzatba. Egy másik fontos célkitűzés további RMDSZ-szervezeteket létrehozni Hunyad megyében.

Az EP-választásokkal kapcsolatban Winkler Gyula kifejtette: az RMDSZ pozitív kampányt folytat majd. – Az egyik fontos téma a fejlesztési régiók átszervezése, a jelenlegi szerkezetben ugyanis ezek nem alkalmasak a hatékony európai finanszírozásra. Az a szándékunk, hogy a strukturális alapokat és a Regionális Operatív Programot használjuk fel a régiók modernizálására, valamint fejlesztésekre. Ezért olyan fejlesztési régiókra van szükség, amelyek a földrajzi és gazdasági hagyományok, valamint a kulturális összetartozás szempontjából homogének, és elősegítik a fejlődést – nyilatkozta Winkler Gyula Hunyad megyei RMDSZ-elnök, aki megerősítette, a Szövetség a következő hetekben mutatja be saját tervét a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozóan. -További szándék az, hogy egy közvitát követően módosíthassák Románia regionális felosztásának törvényes hátterét – mutatott rá a miniszter.

Kötelességünk megtartani mindazt, amit őseink ránk hagytak

Hálaadó istentisztelet a visszaszolgáltatott iskoláért Püspökiben

***Kötelességünk megtartani szülőföldünket, és kötelességünk továbbadni utódainknak mindazt, amit őseink ránk hagytak. Akkor is, ha hosszas viták és küzdelmek vezettek el oda, hogy a jogos tulajdon ismét a mienk legyen. Erről beszélt Cseke Attila államtitkár, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke vasárnap Nagyváradon, a Püspöki református templomban tartott istentiszteleten. Az államtitkár arra a folyamatra utalt, amelynek eredményeképpen a református egyház a harmadik ingatlanját, egykori iskoláját is visszakapta Püspökiben.

A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége – idézte Tamási Áron szavait Cseke Attila. Az államtitkár hangsúlyozta: nem a törvények által előírt jogokra és kötelességekre gondol, hanem elsősorban azokra, amelyeket önként vállalunk, amelyek valamely közösséghez való tartozásunkból fakadnak. „Nekünk, erdélyi magyaroknak, önként vállalt kötelességünk, hogy megőrizzük mindazt, amit őseink ránk hagytak, hogy  visszaszerezzük, amit időközben jogtalanul elvettek tőlünk, és állandóan munkálkodjunk azon, hogy elődeinkhez méltó örökséget tudjunk mi is hátrahagyni” – fogalmazott.

Szombat délután Cseke Attila a Margittai Napok megnyitóján vett részt. A várossá válás 40. évfordulóján az államtitkár hangsúlyozta: szülővárosa, Margitta a különböző nemzetiségűek együttélésének szép példája, ennek bizonyítéka az is, hogy, bár kisebbségben vannak a magyarok, a polgármester mégis közülük került ki. Cseke Attila úgy vélte, ez az ünnep nem a politikusoké, akik soha nem látott számban jelentek meg az eseményen, hanem a margittaiaké, mindazoké, akik összefogtak azért, hogy városuk egyre szebben fejlődjön.

Új RMDSZ-szervezet alakult a Hunyad megyei Aninószán

***Hunyad megyében több olyan település létezik, ahol nagyon kis létszámban élnek a magyarok, és az RMDSZ hosszabb ideje próbálkozik helyi érdekvédelmi szervezet megalakításával. Ilyen Aninósza is, ahol a helyi RMDSZ megalakulása után most az a cél, hogy a tavaszi önkormányzati választásokon egy magyar tanácsost lehessen bejuttatni a helyi tanácsba-szögezte le Winkler Gyula miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke szombaton, aszervezet megalakulását követően.

Hunyad megyében tizenöt helyi szervezet működik, ez azt jelenti, hogy minden olyan településen, ahol legalább száz magyar él, ott RMDSZ-szervezet létezik. Brádon három évvel ezelőtt, Aninószán pedig most alakult meg a helyi RMDSZ.

– Az alakuló ülésen a meghívottak jelenlétében beszámoltunk azokról a lehetőségekről, amelyek egy helyi szervezet elindításából adódnak. Az egyházakkal közösen szociális tevékenységet szervezünk. A szomszédos petrozsényi, petrilai és vulkáni RMDSZ-szervezetekkel együtt kulturális együtműködést kezdeményezünk, és segíteni fogjuk azokat a gyerekeket is, akik magyar nyelven akarnak tanulni, hogy ingázhassanak a petrozsényi magyar tagozattal rendelkező iskolába. A következő hetekben több olyan Maros-menti faluba kívánunk eljutni, ahol magyar családok is élnek-nyilatkozta Winkler Gyula Hunyad megyei RMDSZ-elnök az alakuló ülést követően.

Az RMDSZ kampánya az erdélyi mindennapokról, a magyarság európai jövőről szól

A békés együttélés szigete volt a Tordai Fesztivál

*** -Az RMDSZ kampánya az erdélyi mindennapokról és az európai jövőnkről fog szólni. Alapvetően fontos, hogy az emberekben tudatosítsuk, miért szükséges a brüsszeli képviselet, mit szeretnénk ott elérni, és hogy ez hogyan és milyen mértékben segítheti az itthon élő közösségünket -jelentette ki Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti jelöltje szombaton, a Tordai Fesztiválon. -A helyi magyarokkal folytatott beszélgetésekből kiderült, az embereket főként az érdekli, mi lesz a következő hónapokban, mikor és hogyan érezhető az uniós csatlakozás a hétköznapokban. Felelősen kell gondolkodni és szavazni – mondta az érdeklődőknek Sógor Csaba. Az RMDSZ EP-jelöltje leszögezte: a következő időszakban sokféle választásra sor kerül, el kell menni és egységesen szavazni, csak így lehet elérni, hogy az erdélyi magyarság voksai is alakítsák a romániai mindennapokat.

A rendezvényről szólva kifejtette: jó érzés volt látni, hogy a harmadik Tordai Fesztiválon nemcsak az aranyosszéki, hanem a Székelyföldről érkező kisgazdákkal is találkozni lehetett, akik szemet gyönyörködtető standokon mutatták be jellegzetes portékáikat. -Láthattunk óriás kürtőskalácsot és reméljük, megdől a tavaly felállított 134 m-es hagymakoszorú-rekord is. Jól megfértek egymás mellett és nagy érdeklődést váltottak ki a magyar és román táncegyüttesek produkciói is – mesélte Sógor Csaba. Az EP-jelölt tulajdonképpen hazatért Aranyosszékre, gyerekkorát ugyanis ezen a vidéken töltötte, édesapja a Tordai egyházmegye esperese volt és a család nagyrésze ma is ott él.

Jelentős környezetvédelmi beuházásokra van szükség a Gyimesekben is

*** A Gyimes a XXI. században című konferencián vett részt szeptember 30-án Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, amelyet Hargita Megye Tanácsa, valamint a Pogány-havas Kistérség szervezett Gyimesközéplokon.

Az elmúlt tíz évben sok környezeti változás ment végbe a Gyimesekben, a térségben is megbomlott a természeti egyensúly: ennek oka főként a túlzott fakitermelés. Következményei pedig az olyan természeti katasztrófák, mint a 2005-ben bekövetkezett árvíz, amikor négyzetméterenként 160-180 liternyi csapadék esett, és a környékbeli patakok, valamint a Tatros elárasztották a településtmondta Korodi Attila, aki arra figyelmeztetett, ennek megismétlődését elkerülendő, a helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia, hogy az ésszerű erdőgazdálkodásért akár egyenként is egyeztet minden egyes erdőtulajdonossal. Másrészt szükség van a Tatros folyó medrének rehabilitációjára, ehhez egy 12 millió euró értékű beruházásra van szükség. Ebből 2 millió euró lehívására már megítéltek egy PHARE pályázatot, és szeptember 17-én aláírták a szerződést a kivitelezési tervre. A maradék 10 millió eurót csatlakozás utáni alapokból és állami költségvetésből kell fedezni. A miniszter közölte, a közeljövőben a térség jelentős pénzösszegeket hívhat majd le a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében, amelynek lesz öko-mezőgazdálkodásra vonatkozó fejezete is. Hamarosan a Környezetvédelmi Minisztériumnak is lesz leromlott területek erdősítésére vonatkozó pályázati kiírása.

A konferencián Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke az elszigetelt közösségek, Háromkút és Kóstelek esélyeit latolgatta. Mint elmondta, az elszigetelt települések lakóinak is alapvető emberi joguk, hogy járható utakon közelíthessék meg lakóhelyüket, illetve tarthassák a kapcsolatot a külvilággal,  ezen alapvető gondok megoldását pedig megyehatárok módosítása nélkül is el lehetne érni. Borboly Csaba előadása második felében a gyimesi önszervezés fontosságáról, a térség erőteljesebb politikai érdekérvényesitő képességének megszervezéséről, a térségi párbeszédről és az Gyimesekben élő értelmiség lehetséges szerepéről beszélt.

A konferenciát követően Korodi Attila és Borboly Csaba részt vettek a Gyimesfelsőlokon tartott XXXI. Csángófesztiválon, valamint ellátogatottak az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba.

Pénteken ülésezett az RMDSZ Alsóháromszéki és Udvarhelyszéki Küldöttgyűlése

***Demeter János, Kis József, Klárik László, Olosz Gergely, Tischler Ferenc és Vajda Lajos képviseli majd az RMDSZ Alsóháromszéki Területi Szervezetét a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) – erről határozott a szervezet pénteki küldöttgyűlésén. A testület ugyanakkor aról is döntött: a Kulturális Autonómia Tanács munkálataiban Kiss Jenő, Keresztély Irma, Sztakics Éva, Demeter Zoltán, Tóth B. Krisztina és Dálnoki Lajos fog részt venni majd. A küldöttgyűlésen részt vett Winkler Gyula informatikai és távközlési miniszter is.

Szintén pénteken tartotta ülését az Udvarhelyszéki Küldöttgyűlés is. A jelenlévő 133 küldött döntése értelmében az SZKT-ba Bunta Levente-Zoltán, Sófalvi László, Bíró Enikő, Birtalan József, Ványolós Albert-István, Rafai Emil, Burus Mária-Ella, a Kulturális Autonómia Tanácsba pedig Bodó Lajos, Bodurján János, Fülöp Lajos, Gidó Csaba, Hermann Gusztáv-Mihály és Novák Károly-István nyert mandátumot.