RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. szeptember 23, vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3685. szám, második kiadás
Nincs magyar kultúra a Magyarországon kívül élő magyarság nélkül
Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron
– Bár a történelem számtalanszor szétszakította, földarabolta és külön-külön sorsra ítélt a magyar nemzetet, az elmúlt ezer évben a magyar nyelvet szétdarabolni nem lehetett. Nagy valószínűséggel ez tartott meg minket, ez a csodálatos összetartó ereje a mi nyelvünknek, amelyet sem török, sem tatár és sem a Trianon utáni szomszéd népek szétdarabolni, elfojtani, eltiporni nem tudtak – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Kolozsvári Magyar Operában megtartott Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok gálaestjén.
Ünnepi beszédében az elnök a magyar nyelv azon „ragyogó sajátosságára” hívta fel a figyelmet, hogy – ellentétben más népek, nemzetek nyelvével- a magyar nyelv egységes.
– Ha szétnézünk Európában, észrevehetjük, hogy minden nyelvnek megvannak a maga dialektusai, tájak, régiók szerint olyan sajátosságai, hogy egyik-másik nép meg sem érti egymást a dialektusok szerint, létre kellett hoznia egy közös irodalmi nyelvet. Minálunk ez nem így van. –Markó emlékeztetett arra, hogy bár a történelem számtalanszor szétszakított, és ez különösen így volt az elmúlt majdnem 100 évben, és Trianon után, amely éles határokkal választott el minket, csodák-csodája, sem ebben a száz esztendőben, sem azelőtt, a mi nyelvünket szétdarabolni nem lehetett. Megérti egymást a székely és a Vas megyei magyar, megértik egymást az őrségiek és a kárpátaljaiak – hangsúlyozta a költő-politikus. Úgy vélte, talán másként értjük egyik-másik szót, de ez nem akadály, hogy végig együtt legyünk abban, amit mondani akarunk és abban is, ahogyan azt mondjuk. –Csodálatos tulajdonsága ez a magyar nyelvnek. Néha arra kell gondolnom, hogy ez tartott meg minket, ez a csodálatos összetartó ereje a mi nyelvünknek, amelyet sem török, sem tatár és sem a Trianon utáni szomszéd népek szétdarabolni, elfojtani, eltiporni nem tudtak. Ez tartott minket együtt, nyelvünknek és kultúránknak ez a különös ereje – mondta az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett arra, hogy annak, akik úgy jellemzik mai állapotunkat, hogy Magyarország határain kívül is terem érték. Véleménye szerint azonban nem szabad így fogalmazni, hanem inkább úgy, hogy a Magyarország határain kívüliek nélkül nincsen kultúra. – Ha az olyan nagy nevek, mint Ady Endre, Arany János, Kölcsey Ferenc, Mikes Kelemen, vagy Kosztolányi Dezső, Bartók Béla, Munkácsy Mihály, Jókay Mór, Madách Imre, vagy helységnevek Zágon, Nagyszalonta, Érmindszent, Sződemeter, Szabadka, Sztregova, Komáromkiesnének a közösség kollektív tudatából, kiderülne, hogy a mostani határokon kívüliek nélkül nincs magyar kultúra – összegzett a Szövetség politikusa.
A kolozsvári Magyar Operában lezajlott gálaesten köszöntőt mondott Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Göncz László, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának főtitkára és Siflis Zoltán, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja is.