RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. augusztus 16, csütörtök
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3651 szám
Tartalom
*** Hivatalosan is kihelyezték a Székelyföld határát jelző táblát
*** Válaszok, pontosítások Traian Băsescu államfő Hargita és Kovászna megyéről szóló beszámolója kapcsán
*** Szent István napi ünnepség Hármasfaluban
*** Az informatikai és távközlési ágazat képviselőivel találkozott Winkler Gyula miniszter
Hivatalosan is kihelyezték a Székelyföld határát jelző táblát
Csütörtökön délután, az RMDSZ országos és helyi politikusai jelenlétében, hivatalosan is kihelyezték a Székelyföld határát jelző táblát Kovászna és Brassó megye határán, Kökös község közelében. A 18 négyzetméteres, Székelyföld – Ţinutul Secuiesc –Szeklerland feliratú táblán egy székelykapu, és két, székely ruhába öltözött fiatal látható. Az ünnepi felavatáson jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Demeter János, a Kovászna megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, Albert Álmos, az RMDSZ Háromszéki, illetve Baka Mátyás, a Felső Háromszéki szervezetének elnöke, valamint Vajda Lajos alelnök is. A tábla kihelyezése elleni tiltakozásul az eseményre kiérkezett Lia Olguţa Vasilescu, a Nagyrománia Párt képviselőasszonya is, aki az etnikai alapú területi autonómia megvalósítása felé tett újabb lépésként értékelte a Kovászna megyei önkormányzat kezdeményezését.
Az eseményt követően Markó Béla szövetségi elnök úgy nyilatkozott, itt az ideje, hogy ilyen szimbólikus jelzésekkel is kifejezésre adjuk: Székelyföld egy hagyományos egység. Mint mondta, ő maga is javasolta, hogy Kovászna és Hargita megyében, és ha van rá lehetőség, akkor Maros megyében is ilyen közös szimbólumokkal jelezzék, hogy ez a régió összetartozik. Úgy vélte, a kezdeményezés nem előzménytelen, hiszen hasonló táblákat helyeztek ki a Mócok földjén és másutt is: Székelyföld esetében azonban kétségtelenül ennél többről van szó, hiszen ez jelzi azt, hogy az autonómia megvalósítása célja a székelységnek, és ez az oka annak, hogy ilyen esetben mindig „felborzolódnak az idegek” a román politikában. „Úgy látszik, még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy el tudjuk fogadtatni önálló entitásként a Székelyföldet. Azautonómia nekünk kiemelt célunk, de ezt nem a románság ellenében, hanem velük együtt akarjuk megvalósítani” – szögezte le az RMDSZ elnöke utalva a Nagyrománia Párt tiltakozására.
Válaszok, pontosítások
Traian Băsescu államfő Hargita és Kovászna megyéről szóló beszámolója kapcsán
„Üdvözlöm azt az érdeklődést, amelyet Traian Băsescu a székely megyék iránt tanusít. Ő az első román államfő, aki eddig a legtöbb időt töltötte a térségben, és így megismerkedhetett a székely emberek problémáival.
Fontos, hogy Traian Băsescu meghallotta azt, amit mi már 17 éve folyamatosan mondunk, és bízom abban, hogy Hargita és Kovászna megye gondjainak gyakorlati megoldásában az államfő támogatni fogja az RMDSZ-t” – hangsúlyozta Kelemen Hunor ügyvezető elnök, aki továbbá az államfői nyilatkozatban említett problémákkal kapcsolatban pontosított.
Augusztus 14-i nyilatkozatában az államfő Hargita és Kovászna megyei látogatásának tapasztalatait ismertette. Beszámolójában a két megye alacsony életszínvonalának és hiányos gazdasági fejlettségének előidézőjeként elsősorban az erdélyi magyarság politikai képviseletét biztosító RMDSZ-t, másodsorban pedig az erdélyi magyar politikumot nevezte meg az államfő.
„Kormányzati részvétele által az RMDSZ az elmúlt években jelentős támogatást biztosított a magyarlakta vidékek oktatási infrastruktúrájának, valamint út-, ivóvíz- és csatornahálózatának fejlesztésére. Ezek a települések az utóbbi néhány évben nagyobb támogatásban részesültek, mint az azelőtti évtizedekben összesen. Ezért visszautasítjuk azt, hogy a régió alulfejlettségéért elsősorban az RMDSZ, másodsorban az erdélyi magyar politikum egésze volna a felelős. A lassú fejlődés nem lehet kizárólag valamely politikai szervezet vagy politikus mulasztása. Először is azért mert a gazdasági fejlesztés nem tartozik kizárólag a politikum hatáskörébe” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki továbbá úgy vélte, Traian Băsescu állításainak kétségtelen valóságalapja van. Azonban az általa levont következtetések helyenként sarkítottak, politikai számításokról árulkodnak, és erőteljesen szembefordulnak az államfő Alkotmány által előírt politikai pártatlanságának követelményével.
A magyar nyelv használata nem diszkrimináció
„Romániában hatályos törvény szabályozza a magyar többségű térségek közintézményeiben való anyanyelvhasználatot. Kovászna és Hargita megye közintézményeiben tehát a közigazgatási törvény, és nem az RMDSZ »feudális fennhatósága« szellemében kövtelhetik meg az alkalmazottaktól a magyar nyelvtudást” – mondta az ügyvezető elnök, aki nyilvánvalónak tartotta, hogy a jogszabály előírásai nem alkalmazhatóak alkalomszerűen. „Nemcsak a rendőrség alkalmazottjaira, hanem más közintézmények beosztottjaira is vonatkoznak a törvény előírásai. Úgy vélem, a jogszabály alkalmazása nem minősülhet hátrányos megkülönböztetésnek, ahogy azt beszámolójában az államfő nevezte” – hangsúlyozta Kelemen Hunor
A gazdasági fejletlenség mélyebb okairól
„Hargita és Kovászna megye nem az ország két legszegényebb megyéje. Ezt fontos hangsúlyoznom. Ahogy az sem mellékes, hogy a két megye gazdasági elmaradottságának oka elsősorban a központi költségvetésből előirányozott alacsony támogatás. Sem a rendszerváltás előtt, sem azután »nem kényeztették« a két megyét olyan jelentékeny összegekkel, amelyekkel a következetes feljlesztés megvalósítható lett volna. Ennek a ténynek az elhallagtása a valóság meghamisítását jelentené. Ahogy azt sem hagyhatjuk figyelmen kívűl, hogy a kommunizmus idején történt erőszakolt iparosítás, valamint az ipari létesítmények rendszerváltás utáni felszámolása káros hatással volt mind a foglalkoztatottságra, mind a gazdasági fejlődés ütémre” – pontosított Kelemen Hunor, aki továbbá úgy vélte, a nagybefektők nem a vélt etnikai konfliktusok miatt nem vetették meg lábukat a két megyében, hanem azért, mert a robbanásszerűen fejlődő városi aglomerációkat (Temesvárt, Nagyváradot, Szatmárnémetit, Brassót, Nagyszebent) tartották vonzóbbaknak.
„Azt hiszem, hogy egy ilyen jellegű gazdasági-társadalmi összkép kialakításához nem elegendő az egyhetes székelyföldi látogatás. Választókerületeinkben heti rendszerességgel jelenlévő RMDSZ-es kollégáimmal ezt a valóságot részletesebben ismerjük. Azt is tudjuk, és itt elsősorban a szatmári kollégáimra gondolok, hogy a magyar települések fejlesztéséért való kormányzati lobbi nálunk akár bűncselekménynek is minősülhet. Ennek ellenére, és a közösség fejlődése érdekében, munkánkban ezután is felhasználjuk a rendelkezésünkre álló kormányzati és politikai eszközöket” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Autonómia és oktatás – valós igények
„Traian Băsescu azt állítja, hogy a székelyek nem akarnak autonómiat. Mi ismerjük a székelyföldi valóságot, és azt is tudjuk, hogy a közösség életszínvonalának javulása szorosan összefügg a területi autonómia jelentette önállósággal, önrendelkezéssel. Az államelnöktől eltérően, mi nem a néhány falunapon való részvételünkből állapítottuk meg, hogy szükség van az autonómiára. Természetes, hogy az embereket elsősorban a megélhetés, az életszínvonal, az egészségügyi és szociális szolgáltatások minősége érdekli. Ennek megvalósítására azonban igenis szükség van az autonómiára” – fejtette ki Kelemen Hunor, aki szerint az oktatás kérdése is sokkal hatékonyabban megoldódna, ha ezt a kérdést az illető közösségre bíznák, és nem a központosított hatalom eszközeivel próbálnák megoldani. „Az RMDSZ már régóta rendelkezik egy olyan oktatási programmal, amelyben a román nyelv idegen nyelvkénti oktatása is szerepel, és támogattuk az ilyen jellegű tankönyvek megjelenését is” – mondta az ügyvezető elnök.
„Bízom abban, hogy az államfő – igéretéhez híven – a későbbiekben is ellátogat a Székelyföldre. Így értesülhet arról is, hogy a Székelyföld autonómiaigénye nem egy »hamis probléma«. Bízom továbbá abban is, hogy e felismerés eredményeként Traian Băsescu támogatni fogja azoknak az autonómia-formáknak a megvalósulását, amelyek az általa is említett életszínvonal növkedését ténylegesen elősegítenék Hargita és Kovászna megyében” – fogalmazott Kelemen Hunor ügyvezető elnök.
Szent István napi ünnepség Hármasfaluban
Augusztus 18-án, szombaton, immár 14-ik alkalommal szervezik meg a Szent István napi ünnepséget a Maros megyei Hármasfaluban. Az egész napos rendezvénysorozat reggel 9 órakor, a székelyszentistváni gyülekezeti otthonban tartandó vidékfejlesztési konferenciával indul, majd 14 órakor, az atosfalvi templom előtt, a jelenlévők felavatják Boldog Gizella szobrát. Az eseményen részt vesz és beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, egyházi áldást D. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Dr. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Ötvös József, az Erdélyi Egyházkerület Generális Direktora mond. A rendezvénysorozat keretében 16 órától ünnepi istentisztetelet tartanak a székelyszentistváni református templomban, ezt követően pedig ünnepség lesz Szent István szobránál.
Az informatikai és távközlési ágazat képviselőivel találkozott Winkler Gyula miniszter
Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter csütörtökön, első alkalommal találkozott az ITC ágazat képviselőivel Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium székhelyén. A találkozó során napirendre kerültek az ágazat prioritásai, de felsorakoztatták azokat a problémákat is, amelyekkel jelenleg az ágazatnak szembe kell néznie. Tárgyaltak ugyanakkor az érvényben lévő törvényes keret javításáról, olyan stratégiák megvalósításáról, amelyek Románia modernizációs folyamatának felgyorsításához vezethetnek. A megbeszélésen Winkler Gyula miniszter arról biztosította a tárgyaló partnereket, hogy miniszteri munkája a folytonosságra és a csapatmunkára épül majd.
A miniszter javasolta a vállalati vezetőknek, hogy augusztus végéig tegyenek javaslatokat egy olyan intézményes keret megteremtésére és működésére, amely lehetővé teszi az állandó párbeszédet a minisztérium és az ágazat képviselői között. A találkozón jelen volt Somodi Zoltán, valamint Constantin Teodorescu, a tárca két államtitkára is.