RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. augusztus 10, péntek
elhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3647. szám
Nagy esély van a megállapodásra
Az RMDSZ és az EMNT munkacsoportjai egyetértenek a magyarság érdekei és céljai tekintetében
Az erdélyi magyarság érdekei és céljai tekintetében elvi egyetértés van, így nagy az esély arra, hogy az RMDSZ, valamint az EMNT és SZNT megállapodjon egy közös programban, és egy hosszú távú választási együttműködést alakítson ki – ez volt az egybehangzó vélemény az említett szervezetek munkacsoportjainak pénteki, marosvásárhelyi első találkozója után. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke egyaránt úgy nyilatkozott, az általuk képviselt szervezetek alapvetően fontosnak tartják az erdélyi magyarság egységét: álláspontjuk szerint a politikai pluralizmust úgy kell gyakorolni, hogy az ne veszélyeztesse, mi több, erősítse a közösség önkormányzati, parlamenti, és európai parlamenti képviseletét. A tárgyalások jövő héten, pénteken folytatódnak.
A megbeszélésen az RMDSZ részéről az ügyvezető elnök mellett jelen volt Borbély László miniszter, a Szövetség kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke és Lakatos András művelődési és egyházügyi alelnök, a nemzeti tanácsok munkacsoportjában pedig Toró Tibor képviselő, Farkas Csaba, az SZNT alelnöke és Tőkés András vett részt.
Kelemen Hunor szerint a cél és érdekazonosság egy komoly alapot biztosít a megegyezésre, fogalmazása szerint jelenleg „sokkal több az, ami összeköt, mint ami elválaszt”. Ezt támasztja alá, hogy a találkozón számos pontban, köztük a különböző autonómia-formák, a kulturális autonómia vagy a székelyföldi területi autonómia kérdései kapcsán is azonosak voltak az álláspontok. Az ügyvezető elnök közölte, nem tárgyaltak a közös európai parlamenti listáról, ugyanis az RMDSZ és az EMNT is egy hosszú távú együttműködésben érdekelt, ennek létrejötte pedig egy közös, mindenki számára felvállalható programot feltételez. Amennyiben ez a dokumentum létrejön, akkor minden feltétel adott a közös európai parlamenti jelöltlista kialakításához is – mutatott rá Kelemen Hunor, aki hozzátette, az RMDSZ továbbra is fenntartja Tőkés Lászlónak tett ajánlatát, melynek értelmében bejutó helyet biztosítana neki a jelöltlistán. – Meggyőződésem, hogy mindazok, akik számára az erdélyi magyarság érdekei a legfontosabbak, belátják, hogy csupán a közös lista biztosíthatja az erdélyi magyarság erős európai parlamenti képviseletét – hangsúlyozta a politikus.
Szilágyi Zsolt is igen derűlátóan nyilatkozott a megbeszélés eredményeiről. Mint mondta, számára is meglepetés volt, hogy milyen sok kérdésben sikerült közös nevezőre jutni: több pontban már közös szövegszerű változat is készült, más kérdések kapcsán pedig elvi megegyezés történt. Kifejtette, álláspontjuk szerint is alapvetően fontos a közösség önkormányzati, illetvebukaresti és brüsszeli parlamenti képviselete, ezért maguk is nagy reményt fűznek a megállapodáshoz.
Jelentős marosvásárhelyi beruházások kormánytámogatásból
Az RMDSZ eredményes közbenjárására, a kormány augusztus 7-i ülésén egy millió új lejnyi támogatást irányzott elő a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház számára a 2004. óta tartó felújítási munkálatok folytatására. A kabinet ugyanakkor 3 millió új lejnyi támogatást hagyott jóvá a marosvásárhelyi műjégpálya befedésére is.
Kisebbségvédelem a csatlakozás után
A Csíkszentimrei Önkormányzat és a Szent Imre Milleniumi Emlékbizottság szervezésében zajlik 2007. augusztus 6-13. között az Európa Szabadegyetem, a csíkszentimrei Büdösfürdőn.
A rendezvényen előadást tartott Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője is, aki az Európai Unió kisebbségvédelmi normahiányáról beszélt. Az államtitkár szerint az Unió pontosan e normahiány miatt képtelen előírni Romániának és még jó néhány tagállamnak, hogy miként bánjanak kisebbségeikkel – fogalmazott az államtitkár. Markó Attila kitörési lehetőségként vázolta fel egy kisebbségügyi „good practices” tár elkészítését, illetve egy átfogó kisebbségvédelmi elvrendszer megfogalmazását, amelyek alapul szolgálhatnak majd egy uniós szintű menü-szerű normarendszer kialakításában.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter arról beszélt, milyen kihívásokkal kell Romániának szembenéznie a csatlakozás után. Elmondta, a felzárkózás érdekében 2018-ig Romániának 29,3 milliárd eurót kell környezetvédelmi befektetésekre költenie, elsősorban ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére, hulladékgazdálkodásra és légszennyezés-megelőzésre.