RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. június 24, vasárnapelhivbuk@rmdsz.ro XV. évfolyam, 3609. szám
„Alapvető céljaink nem változtak, de az új kihívásoknak is meg kell felelnünk”
Kelemen Hunor ügyvezető elnök a Bihar megyei RMDSZ-szervezettel találkozott
A szervezetépítés rövid és középtávú ütemtervét mutatta be egyeztető körútja második állomásán, Bihar megyében Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Az RMDSZ ügyvivője szerint a romániai magyarság érdekvédelmi szövetségének alapvető célkitűzései továbbra sem változtak, csupán az elérésükre használt eszközökön kell változtatni, figyelembe kell venni az új társadalmi-politikai kihívásokat.
„A szervezet működésén menet közben kell javítanunk. Az új stratégiát pedig mindenképpen a romániai magyar társadalomban végbement változások szerint kell kialakítanunk. Céljaink nem változtak, ám ezek elérésére új kommunikációs eszközöket kell használnunk” – mondta Kelemen Hunor ügyvivő, aki egyeztető-körútja második helyszínén a Bihar megyei RMDSZ helyi és megyei tanácsosaival, polgármestereivel és alpolgármestereivel találkozott.
A helyi szervezet képviselői – az Ügyvezető Elnökség új struktúrájának ismertetését követően – a referendum utáni ütemtervől érdeklődtek. Szóba került továbbá a Konzervatív Párt törvénytervezete – amely a hazai magyarság állampolgárságához való jogát román nyelvtudásától tenné függővé –, és felvetődött a román idegennyelvként való oktatása is. „Ez a törvénytervezet egy abberáció, amely ma már nem kaphat széleskörű politikai támogatottságot, hiszen az Unión belül is jogsértésnek minősül. A magyar is az európai közösség hivatalos nyelve. Románul nem azért kell tudnunk, mert valaki megköveteli tőlünk, hanem, mert itthon csupán így érvényesülhetünk” – mutatott rá Kelemen Hunor ügyvezető elnök.
A Bihar megyei tanácskozáson – amelyen részt vett Cseke Attila önkormányzatokért, illetve Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök is – az RMDSZ helyi képviselői bejelentették, szeptember közepén népszavazást szerveznének a megyében. A referendum révén azt szeretnék megtudni a választóktól, mennyire elégedettek a Bihar megyei RMDSZ-szervezet munkájával.
Vallásos-kulturális központ a Barcaságban
Kelemen Hunor ügyvezető elnök a négyfalusi Keresztyén Csángó Ház felszentelésén
A hétvégén avatták fel a Brassó megyei Hosszúfaluban az evangélikus közösség vallásos-kulturális otthonát, a Keresztyén Csángó Házat. Az épület felszentelésén részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki ünnepi beszédében elmondta: a Szövetség az egyházak partnere kíván lenni abban, hogy a magyarság számára fontos épületek törvényes úton kerüljenek vissza a közösségekhez.
„Azoknak a négyfalusi evangélikus magyaroknak, akik 1938-ban ennek az épületnek a létrehozásán fáradoztak, legsötétebb jövőképei között sem szerepelhetett az, hogy az evangélikus közösségnek vissza kell vásárolnia majd jogos tulajdonát. A Keresztyén Csángó Ház az önök kitartásának és közösségi összefogásának gyümölcse, amely mindannyiunk számára példaértékű. De a magyarság számára fontos épületeknek nem szabad végigjárniuk azokat az útvesztőket, amelyeket a Keresztyén Csángó Ház végigjárt” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor ügyvivő, aki továbbá azt is elmondta, az RMDSZ ezután is partner kíván lenni abban, hogy az egyházi ingatlanok törvényes úton kerüljenek vissza a vallási közösségekhez.
„Volt olyan időszak is, amikor teljesen elbizonytalanodtunk. Egyre többen mondták, hiábavaló a fáradozás, úgy sem érünk a munka végére, nincs elegendő támogatás. Hinnünk kell a csodákban, hiszen ma azért gyűltünk össze, hogy áldást mondjunk a felújított Keresztyén Csángó Házra” – mondta Adorjáni Dezső evangélikus püspök a hosszúfalusi ünnepi istentiszteleten. A püspök beszédében az épület történetét ismertette, és beszámolt az ingatlan visszavásárlásától a felújítás befejeztéig adódott nehézségekről is.
A június 23-án felszentelt négyfalusi Keresztyén Csángó Házat 1938-ban építette a Hosszúfalu-fűrészmezei evangélikus lutheránus egyház, amely 1952-ig felekezeti iskolát működtetett az épületben. A kommunizmus idején az Electroprecizia gyár munkásklubként és moziként használta. A rendszerváltozás után a gyártól vásárolta meg az épületet egy vállalkozó, aki jelentősen megrongálta. 1998-ban az evangélikus egyház romos állapotban vásárolta vissza az általa épített ingatlant. A felújítási munkáltokat 2001-ben kezdték el egyházi alapokból, hazai és külföldi testvérgyülekezetek, valamint magánszemélyek adományaiból.