RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. május 6, vasárnap
elhivbuk@mail.rmdsz.ro XV. évfolyam, 3565. szám
Tartalom:
*** Az RMDSZ igennel szavaz az államfő felfüggesztéséről szóló népszavazáson
*** A határ menti térségek fejlesztéséről és a munkahelyteremtésről tárgyalt Csíkszeredában Szili Katalin és Markó Béla
*** Az iskolaépítéshez nemcsak pénzre, hanem közösségi összefogásra van szükség
Felavatták a maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum új épületszárnyát
*** Székelyföld önállóságának a kultúra támogatásában is meg kell nyilvánulnia
Az erdélyi magyar színházak és társulatok vezetői tanácskoztak Gyergyószentmiklóson
*** Ünnepi keretek között nyitották meg a Munkácsy-képek Erdélyben című kiállítást Csíkszeredában
*** Ivóvízhálózat-korszerűsítés és uszodaépítés az RMDSZ kezdeményezésére
Az RMDSZ igennel szavaz az államfő felfüggesztéséről szóló népszavazáson
– Az RMDSZ álláspontja változatlan: a Szövetség nem támogatja a felfüggesztett államfőt, Traian Băsescut, és azt ajánlja a választóinak, szavazzanak igennel a demokráciára, szavazzanak igennel a népszavazáson – jelentette Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Csíkszeredában, önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel folytatott megbeszélésén. A Hargita Megyei Tanács tanácstermében tartott tanácskozáson az RMDSZ elnöke előbb a csíkszeredai városi tanácsosokkal, majd a csíkszéki települések polgármestereivel tekintette át az időszerű politikai kérdéseket, valamint a székely önkormányzatok életében felmerülő gondokat.
A megbeszélésen a szövetségi elnök mellett jelen volt többek között Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Kelemen Hunor képviselő, valamint Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere.
Az RMDSZ elnöke arra buzdította az önkormányzati képviselőket, minél nagyobb mértékben használják ki az RMDSZ kormányzati részvételéből adódó eszközöket.
– Célegyenesben vannak az önkormányzatok, hiszen alig egy év múlva helyhatósági választások lesznek, ezért nagyon fontos áttekintenünk, hogy mit tudtunk elérni, és mit lehet még a kormányzati támogatások segítségével megvalósítani a magyar önkormányzatokban – mutatott rá. Mint mondta, az RMDSZ jelentősen megerősödött a kormányban, olyan tárcákat és államtitkári tisztségeket birtokol, amelyek elősegíthetik a decentralizációs folyamatot, és amelyek révén az eddigieknél is nagyobb támogatásokra nyílik lehetőség a települések fejlesztéseire, iskolák, óvodák, utak felújítására. Az elnök egyben méltatta a székelyföldi önkormányzatok szakmai felkészültségét és a növekvő hatékonyságát a forrásfelhasználás terén. – A székelyföldi településeken érezhető a magabízás, az egészséges önbizalom és a felkészültség – hangsúlyozta az elnök.
A közelgő népszavazás kapcsán Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, tudatosítani kell a választókban, hogy a népszavazáson félre kell tenni a személyes rokonszenveket vagy ellenszenveket, a tét ugyanis ennél jóval nagyobb: arról kell dönteni, hogy milyen irányba építjük tovább az országot: az erdélyi magyarság számára egyedüliként megfelelő parlamenti, testületi demokrácia, vagy az ezzel szöges ellentétben álló, keleti típusú elnöki köztársaság irányába, amelyben az elnök szándékai és képességei függvényében születnek jó, vagy rossz döntések. Az RMDSZ elnöke élesen bírálta Traian Băsescut legutóbbi megnyilatkozásai miatt is, mely szerint az államelnök azt ígérte, visszatérése esetén feloszlatja a parlamentet és felfüggeszti a kormányt. – Az volt az érzésem, mintha az államfő egy volt szovjet köztársaság alkotmányát olvasta volna fel. Erre azonban nincs lehetősége, ugyanis az alkotmány erre nem ad lehetőséget – tette hozzá. Mint mondta, az államelnök magatartásával és tetteivel szemben megfogalmazódó alkotmányos kifogások mellett, az RMDSZ amiatt is elítéli az államfőt, hogy az elmúlt hetekben Băsescu semmit sem tett annak érdekében, hogy az elakadt román-magyar viszony kijusson a holtpontról, mi több, elnöki mandátuma alatt, a Demokrata Párt aktív hozzájárulásával megakadályozta a kisebbségi törvény, és az ebben foglalt kulturális autonómia megvalósítását. – A kormányalakítást megelőző tárgyalásokon az RMDSZ pontról pontra megegyezett az államfővel és a DP-vel a kisebbségi törvény elfogadásáról, ám később megszegte ígéretét, és ezáltal kockára tette a koalíciós együttműködést és a román-magyar viszonyt – szögezte le. Az elnöke egyúttal bírálta azokat a magyar csoportosulásokat is, amelyek az államelnök támogatása mellett foglaltak állást. Úgy vélte, minősíthetetlen, hogy ezek a csoportok, amelyek nyilatkozat szintjén harcosan követelik az autonómiát, egy olyan személyt támogassanak, aki a mégoly kompromisszumos kisebbségi törvényt sem volt hajlandó elfogadni. Arra hívta fel a figyelmet, a népszavazás során a magyarság újból olyan helyzetben van, amikor beleszólhat az ország dolgaiba, mi több a magyarok kezében van a döntés: ez annál is inkább fontosabb, mivel máris látszanak az elnöki köztársaság kialakulásának első figyelmeztető jelei: a napokban az Országos Korrupcióellenes Bizottság beidézte Erdei Doloczki István RMDSZ-képviselőt azon a jogcímen, hogy a költségvetési vita során „politikai és etnikai alapon” nyomást gyakorolt a képviselőkre, annak érdekében, hogy magyar települések számára állami támogatást szerezzenek. – Azaz tették a dolgukat – mutatott rá az elnök, aki szerint ez az eset is azt bizonyítja, az erdélyi magyarság számára csupán a parlamenti demokrácia jelent garanciát és védelmet, egy központosított, elnöki köztársaságot biztosító államberendezkedés a magyarság számára is súlyos veszélyt jelentene.
A tanácskozáson résztvevői is úgy látták, alapvetően fontos, hogy az RMDSZ minél szélesebb körben ismertesse a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Az önkormányzati képviselők ugyanakkor rendkívül fontosnak és eredményesnek nevezték az RMDSZ kormányzati munkáját: a felszólalók azt hangsúlyozták a jelentős kormánytámogatások révén felpezsdültek a székelyföldi önkormányzatok: gyakorlatilag alig van olyan település, amely nem részesült volna valamilyen támogatásban.
A határ menti térségek fejlesztéséről és a munkahelyteremtésről tárgyalt Csíkszeredában Szili Katalin és Markó Béla
A határ menti térségek közös fejlesztéséről, valamint a munkahelyeket teremtő kis- és középvállalatok és az infrastrukturális beruházások támogatásáról tárgyalt többek között szombaton, Csíkszeredában Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A két politikus – akik előző nap fővédnökként vettek részt a csíkszeredai Munkácsy-kiállítás ünnepélyes megnyitásán – szombaton találkozott a Hargita megyei városban, hogy áttekintse a magyar-román kétoldalú kapcsolatok kérdését, illetve az erdélyi magyarság érdekeit is segítő fejlesztési elképzeléseket.
Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélést követően úgy nyilatkozott, a határ menti együttműködésben, a határokon átnyúló régiófejlesztésben konkrét pénzbeli támogatási lehetőségek is rejlenek, amelyeket csak közösen lehet kiaknázni. Szerinte egyértelmű, hogy a határ menti térségnek, a Partiumnak kell megtennie először a minőségi előrelépést. A megbeszélésen felmerült egy olyan fejlesztési ügynökség létrehozásának az ötlete is, amely elősegítheti e célok intézményi hátterének a kialakítását. Mivel Magyarország jövőre már a schengeni övezet része lesz, a két politikus egyetértett abban: meg kell vizsgálni, mit jelent ez majd a két ország közötti kapcsolatrendszer szempontjából.
„Nekünk van már tapasztalatunk, hiszen a schengeni Ausztriával átéltünk már hasonló helyzetet” – mondta Szili Katalin, hangsúlyozva, hogy e tapasztalatot Magyarország átadhatja szomszédjának. Markó Béla elmondta: szorgalmazni fogja, hogy gyorsítsák fel Románia schengeni felkészülését, ugyanis közös érdek a határ légiessé válása, amely főleg Erdély és a Székelyföld számára jelent majd előnyt.
A megbeszélések után Szili Katalin elmondta: szó volt a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának előkészítéséről, amelyre a tervek szerint szeptember közepén kerül sor. A házelnök szerint olyan nemzetpolitikai stratégiát kellene elfogadni, amely a kormányzati fejlesztéspolitikán alapul. Közös érdeknek nevezték, hogy e célból támogassák a kis és középvállalkozásokat, amelyek munkahelyeket teremthetnek. Szili Katalin arról tájékoztatott, hogy a határ menti térségek fejlesztésére ebben a költségvetési ciklusban összesen kétszázmilliárd forint fordítható.
Az iskolaépítéshez nemcsak pénzre, hanem közösségi összefogásra, kitartó munkára van szükség
Felavatták a maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum új épületszárnyát
– Az iskolaépítéshez nemcsak pénzre, hanem közös erőfeszítésre, összefogásra van szükség: a maroshévízi magyarság ismét bebizonyította, hogy mindig azoknak van igazuk, akik mernek álmodni és tervezni, akik nem riadnak vissza az első nehézségektől – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a maroshévízi Kemény János elméleti Líceum új épületszárnyának ünnepi felavatásán. Az eseményen jelen volt az RMDSZ számos vezető tisztségviselője, köztük Szász Attila államtanácsos, Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Petres Sándor alelnök, Garda Dezső képviselő, Kötő József, az EMKE elnöke és Dézsi Zoltán államtitkár, de részt vett a prefektusi hivatal és a helyi önkormányzat számos képviselője is.
Az iskola épülete az RMDSZ támogatásával, teljes egészében kormánytámogatásból épült, az ingatlan kibővítéséhez szükséges közel tizenötmilliárd régi lejt is kormányzati alapokból fedezték. Az így megteremtett új oktatási intézmény mintegy 33o magyar diák számára biztosít anyanyelvű oktatást az óvodától a tizenkettedik osztályig. Az iskola vezetői és a helyi elöljárók egyaránt köszönetet mondtak a Szövetség vezetőinek a nagy értékű támogatásért, amellyel egy olyan oktatási központot sikerült létrehozni, amely nemcsak a helyi magyarság, hanem az egész régió szórványtelepülései számára is kiemelt jelentőségűnek bizonyul majd.
A rendezvény keretében díszoklevelet nyújtottak át az iskolát támogató személyiségeknek, ezt követően pedig Markó Béla szövetségi elnök leleplezte az intézmény előtt felállított kopjafát, majd elültette a maroshévízi magyar közösség megmaradását jelképező facsemetét.
Székelyföld önállóságának a kultúra támogatásában is meg kell nyilvánulnia
Az erdélyi magyar színházak és társulatok vezetői tanácskoztak Gyergyószentmiklóson
– A Székelyföld egysége, az autonómia oly módon is felmutatható, ha a három székely megye önkormányzata közösen finanszírozna a régió számára kiemelten fontos kulturális intézményeket – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Gyergyószentmiklóson, azt követően, hogy részt vett a romániai magyar színházak és társulatok vezetőinek tanácskozásán. A hagyományos megbeszélésen, amelyen ezúttal meghívást kaptak a romániai német és zsidó színházak képviselői, jelen volt még Szász Attila államtanácsos, Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Demeter András, a kulturális tárca főigazgatója, Kötő József, az EMKE elnöke, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök is.
A miniszterelnök közölte, a találkozón főként a színházak finanszírozásáról, a helyi önkormányzatokkal fenntartott viszonyról, a színházi törvényről és ennek módosításáról, valamint a további támogatási lehetőségekről esett szó. Mint mondta, az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy a kultúrával kapcsolatos döntések az érintett közösségekhez minél közelebb, az önkormányzatok szintjén szülessenek, ezért nagy eredménynek tekinthető, hogy a magyar színházi intézmények közel 8o%-a már önkormányzati igazgatás alatt van. Ez még akkor is nagy eredmény, ha a színházak és az önkormányzatok között nem mindenhol zökkenőmentes a viszony – mutatott rá az elnök. Álláspontja szerint a kultúra decentralizációjára irányuló törekvések azonban nem mondanak ellent annak, hogy bizonyos nagy költségvetésű színházi intézmények, mint a kolozsvári nemzeti színház és opera, valamint a marosvásárhelyi színház továbbra is a kulturális tárca hatáskörébe tartozzanak. Közölte, a tanácskozáson felmerült a támogatás egy harmadik lehetősége is: pontosabban az, hogy a három székelyföldi megye közösen finanszírozzon olyan intézményeket, amelyek az egész régió számára kiemelt jelentőséggel bírnak: ez a megoldás kiváló lenne egy székelyföldi filharmónia fenntartása esetében, melynek ötlete szintén a tanácskozáson fogalmazódott meg. Az elnök ugyanakkor jó döntésnek nevezte a székelyföldi városokban működő kisszínházak fenntartását is, ezek ugyanis helyi kezdeményezés nyomán jöttek létre, és egészséges versenyhelyzetet teremtenek az erdélyi magyar művelődési életben.
Munkácsy letagadhatatlanul magyar és kétségtelenül egyetemes
Ünnepi keretek között nyitották meg a Munkácsy-képek Erdélyben című kiállítást Csíkszeredában
A csíkszeredai Munkácsy-kiállítás fontos lépés egy valamikor egységes, azután szétszakított, de tulajdonképpen soha különálló darabokra nem esett kultúra újabb egyesülése felé – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök pénteken, a Munkácsy-képek Erdélyben című kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A miniszterelnök-helyettes és Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke, az esemény két fővédnöke mintegy háromszáz meghívott jelenlétében nyitotta meg a Csíki Székely Múzeumban megrendezett tárlatot. A rendezvényen jelen volt dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, valamint Pákh Imre műgyűjtő. A résztvevőket a rendezvény házigazdája, Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója köszöntötte. – Az egyesült Európában meg kell tanulnunk büszkének lenni az egész magyar kultúrára, de semmiképpen nem mások ellenében. Ebben a térségben meg kell tanulnunk úgy szeretni saját nemzetünket, hogy ez ugyanakkor ne távolítson, inkább közelítsen egymáshoz – mondta a szövetségi elnök, aki arra hívta fel a figyelmet, bár Erdély mindig is egy külön világnak számított, ahova a magyar kultúra nagyjai is inkább látogatóba jöttek, a kultúra mégis egy volt. – Mégis összetartozunk mindannyian, és el kell jutnunk oda, hogy egy Munkácsy-tárlat fontos, jelentős, ünnepi esemény legyen ugyan, de ne legyen rendkívüli, ne legyen annyira szokatlan, amennyire ma még annak kell tartanunk.(…) Munkácsy a miénk. És egyúttal mindenkié. Letagadhatatlanul magyar, és kétségtelenül egyetemes – mondta a rendezvény fővédnöke.
Európai szintű, világszínvonalú kulturális eseménynek nevezte a kiállítást Szili Katalin, az országgyűlés elnöke is. A rendezvény másik fővédnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy Munkácsy Mihály – aki életében nem jutott el Erdélybe – most legalább festményei révén – megérkezhetett erre a tájra. Mint mondta, politikusi pályája csillagórájának tekinti, hogy e nagyszerű kiállítás fővédnöke lehet. Megállapította: e kiállítást olyan időszakban rendezték meg, amikor e székelyföldi város a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúra készül, így a zarándokoknak is lehetőségük lesz megtekinteni e gazdag gyűjteményt.
Szili Katalin parlamenti aranyérmet adott át Pákh Imrének, Ráduly Róbertnek, Csíkszereda polgármesterének és Gyarmati Zsoltnak, a múzeum igazgatójának. Beszédében dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója úgy vélte, a bemutatott festmények egy hiteles keresztmetszetet adnak a művész életművéről. Munkácsy élete egyébként olyan mint a mesehősöké: az élet periférájáról indult és még életében egy világszínvonalú, elismert festővé vált – mondta a Nemzeti Galéria vezetője. Szombattól kezdődően naponta látogatható reggel 9 és este 21 óra között a kiállítás, a csíksomlyói búcsú időszakában (május 23–29.), valamint az Ezer Székely Leány Találkozó (július 6–8.) idején is megtekinthetők a festmények. (Csatoljuk Markó Béla szövetségi elnök beszédét)
Ivóvízhálózat-korszerűsítés és uszodaépítés az RMDSZ kezdeményezésére
Az ötvenezernél kevesebb lélekszámú városok ivóvízhálózatának korszerűsítésére és uszodaépítésre indul program az elkövetkező időszakban – erről döntött pénteki ülésén a kabinet.
A kormányülést követően Borbély László fejlesztési és középítkezési tárcavezető nagy eredményként értékelte, hogy jóváhagyták a két törvénytervezetet, hiszen mindkettő a helyi közösségeket érinti. – Ez azt jelenti, hogy a jövő héttől megkezdjük az előkészületeket az uszómedencék tervezésére. Összességében hetven úszómedence épül, közülük tíz olimpiai méretű, 1ooo-13oo férőhellyel, amely kül- és belföldi versenyek megszervezésére is alkalmas lesz majd. Közepes méretben húsz uszoda épül, hozzávetőlegesen 3oo férőhellyel, és alkalmas lesz mind uszó mind pedig vízilabda mérkőzések megszervezésére, iskolák mellett negyven uszoda épül.
Ugyanakkor indul az ötvenezernél kevesebb lélekszámú városok ivóvízhálózatának korszerűsítésére irányuló program is. Tíz megye szerepel ebben a programban, és egyelőre 16o millió euróról van szó abból a 34o-ből, amelyet az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától kapunk a következő négy évben. Az erdélyi megyék közül Bihar, Beszterce, Maros és Hargita is jelen vannak ebben a programban, ami megyénként körülbelül 15 és 25 millió euró közötti beruházást jelent. Reményeink szerint mindkét programot szeptemberben vagy októberben elkezdhetjük – nyilatkozta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter.