RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. március 15, csütörtök
elhivbuk@rmdsz.ro V. évfolyam, 3530. szám
Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök üzenete a romániai magyar közösséghez március 15-e alkalmából
Románia kormánya köszönti március 15-e ünnepét, amely a magyar nemzet történelmének fontos dátuma. 1848-ban a szabadság eszméje fogta egységbe a románokat és a magyarokat. Most, 2007-ben, minket, románokat és magyarokat összekötnek a megvalósítások, de azok a célok is, amelyeket közösen magunk elé tűztünk, Románia állampolgáraiként, illetve új, Európai Uniós állampolgárokként.
Románia európai identitását a nemzetiségi harmónia és az állampolgárok közötti szolidaritás erősíti. A helyi közösségek fejlesztése az ország egész területén, a fejlesztési programok komoly és felelősségteljes megvalósítása az európaiságnak olyan jellemzői, amelyekhez többségnek és kisebbségnek egyaránt igazodnia kell.
A román társadalom összhangja és az állampolgárok közötti viszonyok európai szellemisége olyan támpontok, amelyekre a jobb életkörülmények megteremtéséhez mindannyiunknak szükségünk van.
A mindennapok európai normalitásának tükrőződnie kell a kisebbségek nemzeti és kulturális identitása kifejezésében és fejlesztésében is, ezen belül a magyar közösségnek fontos szerepe van a román társadalom alakításában.
Miniszterelnökként több alkalommal kinyivánítottam a Kormány eltökéltségét a kisebbségek jogainak védelmében és érvényesítésében. Hangsúlyoztam a kisebbségi törvény fontosságát, és a kormány el is fogadta ennek tervezetét.
A romániai magyar közösség képviselői jelentős mértékben hozzájárulnak a kormányzati munkához és az ország érdekeinek érvényesítéséhez Európában és a világban egyaránt. Azok a fontos eredmények, amelyeket az RMDSZ képviselői elértek a kormányban, a parlamentben, hazai és európai fórumokon, azt bizonyítják, hogy a romániai magyarok szavát meghallgatják és tisztelik, és hogy olyan hozzáértő emberek, akik országuk becsületére válnak.
Március 15-e a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe is, egy olyan országé, amellyel összekapcsol minket a közös Európa eszméje, ugyanannak az európai és euro-atlanti családnak tagjaiként.
Éppen ezért ezúttal is elégtétellel emelem ki a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerségi viszony fejlődését, amely 2005-ben és 2006-ban két közös kormányülés sikeres megszervezésének alapja volt. Az Európai Unió tagállamaiként továbbvisszük ezt a partnerséget, és ezáltal közösen hozzájárulunk az európai szolidaritás kifejezéséhez és megerősödéséhez, illetve a közös politikák sikeréhez.
Románia és Magyarország bebizonyította, hogy ki tudjuk használni az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ezáltal az elmúlt évtizedben a román-magyar viszony példaértékűvé vált a térségben. Ezt a különböző hatóságok közös erőfeszítésével, a parlamentek és a civil társadalom hozzájárulásával, de különösen a magyarországi román közösség és a romániai magyar közösség közreműködésével érhettük el.
Mint minden év március 15-én, nyilvánítsuk ki együtt, románok és magyarok, hogy közös célunk a harmónia nyitott szellemiségének megerősítése, és közös szándékunk európai jövőnk fölépítése.
Boldog ünnepet kívánok!
2007. március 15
Călin Popescu Tăriceanu
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenete a határon túli magyaroknak március 15-e alkalmából
Tisztelt Határon túli Honfitársaim!
Sok szempontból különbözik az idei március 15-e a korábbiaktól. És e szempontok között van egy örömteli is, amely számomra fontosabb minden másiknál: azzal, hogy január elsejével Románia is az Európai Unió tagja lett, az erdélyi, partiumi magyar közösség és az anyaország kapcsolata előtt is új távlatok nyílnak meg.
Az országhatárok egyre inkább összekötnek, és nem elválasztanak minket, ezzel párhuzamosan azonban egyre inkább a miénk, e határok egyik és másik oldalán élő magyaroké a felelősség, hogy ne húzzunk újabb, lelki-politikai választóvonalakat magunk közé.
Abban hiszek, hogy az anyaország minden felelős politikusának elsőrendű kötelessége tenni azért, hogy a magyar kül- és nemzetpolitika ne a magyarországi politika megosztottságának exportjáról, hanem a nemzeti összefogás képességének behozataláról szóljon.
Az uniós tagság, illetve az európai integráció folyamata történelmi lehetőség, amely kötelez minket a felelős hazafiságra. 1848 öröksége pedig emlékeztethet minket minderre.
Nekünk, a korábban csatlakozott országok magyarjainak, illetve az idén csatlakozó Románia magyar közösségének az idei, első, immár uniós határok között ünnepelt március 15-e hadd legyen a sikeres nemzeti érdekérvényesítés ünnepe!
A most még uniós határokon kívül maradó honfitársainknak – a kárpátaljai, vajdasági magyaroknak – pedig hadd legyen az idei március 15-e, a folytatódó, és immár egyre erősebb magyar közösségtől ösztökélt európai integrációnak az ünnepnapja!
Megosztottság nélküli, békés, nyugodt nemzeti ünnepet kívánok minden honfitársamnak!
Gyurcsány Ferenc
Egységgel megteremthető a svájci mintájú Erdély
Ünnepi díszelőadás Kolozsváron
– Az elmúlt százötvenkilenc év „lázálmos” társadalmi berendezkedései után, az Európai Unióban egy új esély kínálkozik az erdélyi magyarság számára: egységes politizálással, szolidáris cselekvéssel megteremthető egy svájci mintájú Erdély, amely a szabadság, egyenlőség, testvériség földje lehet – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szerdán, a magyar nemzeti forradalom és szabadságharc százötvenkilenc éves évfordulója alkalmából megrendezett kolozsvári díszelőadáson. Az RMDSZ által szervezett eseményen jelen volt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is. A szövetségi elnök úgy vélte, az 1848-as nemzeti forradalom céljai ma is érvényesek, ugyanis szabadságból, egyenlőségből és testvériségből ma sincs elég. „1848-ban valóban felfutott az európai börzén a szabadság-részvények, egyenlőség-részvények, testvériség-részvények ára, de aztán a huszadik században a mélypontra zuhant ezeknek az értéke, a szabadság azt jelentette, hogy szabad a többségnek a kisebbséget deportálni, börtönbe zárni vagy legalább anyanyelvétől megfosztani, az egyenlőség azt jelentette, hogy hosszú korszakokon át egyenlő módon éhezhettek errefelé a nemzetek, a testvériség pedig annyi volt, hogy volt egy nagy testvér(…), aki mindent tudott, mindent látott, és egyoldalú testvéri szeretetébe majdnem belepusztultunk. Ennyi jutott nekünk sokáig a szabadságból, egyenlőségből és testvériségből” – mondta.
Az elnök szerint a nemzetállamok megszületésével végzetes dolog történt az itt élő közösségek életében: a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket. – A nemzetállam egy olyan ravasz találmány, amely hosszú távon a győzteseket is vesztessé teszi, őket is függőségbe taszítja, ők sem lesznek boldogok, mert állandóan félnek a kisebbségtől, állandóan attól reszketnek, hogy elveszi tőlük valaki ezt a történelmi kitalációt, ezt a csillogó-villogó bóvlit, amit úgy hívnak, hogy nemzetállam. Úgy értékelte, most esély van arra, hogy lezáruljon a történelem ezen „lázálma”, de véget érhet egy fejezet az elmúlt tizenhét év történelméből is, amelyben emberek haltak meg a nemzeti himnuszért, az anyanyelvért, az iskolákért, amikor még elképzelhetetlen volt, ami ma már szokványos: hogy a román miniszterelnök üzenetben üdvözli az ünneplő magyarságot. – Most új esély kínálkozott számunkra. Igen, végre elérhető távolságra van tőlünk egy új állameszme, egy új nemzetfelfogás az Európai Unióban. Végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint az Európai Unió nagy kihívás, lehetőség és egyben felelősség is a magyarság számára. – Könnyen válhatunk valamiféle fogyatkozó, egzotikus népcsoporttá mi, erdélyi magyarok, ha nem leszünk szolidárisak, de ha van bennünk erő, képesség az egységre, akarat és hűség az összefogáshoz, akkor végre talán megvalósíthatjuk a sok elvetélt terv után azt, amelyik fel-felbukkant, aztán háttérbe szorult, de ma ismét lehetségesnek látszik: felépíthetünk egy svájci mintájú Erdélyt! – szögezte le Markó Béla.
Az alapvető alkotmányos és szabadságjogok tiszteletben tartása, egy átfogó és egységes nemzetstratégia, a kisebbségi jogok érvényesítése, az autonómiaformák, illetve a nemzeti konszenzus megteremtése mellett foglalt állást beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Úgy vélte: az egyesülő Európában rohamosan épül a kisebbségvédelem joga, a kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, Románia Európai Eniós csatlakozásával a magyar nemzet túlnyomó többsége ismét az európai jog- és értékközösség része lett. Az Európai Unió minden tizedik polgára – nemzetállami szemszögből nézve – valamely kisebbséghez tartozik – folytatta Sólyom László, aki szerint Magyarország kitartásának köszönhető, hogy a kisebbségi jogok védelme bekerült az Alkotmányos Szerződés szövegébe. Hangsúlyozta: a kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig – ott, ahol minden feltétel és az igény megvan – a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja.
Az európai államok többsége a kulturális nemzet fogalmát immár a politikai nemzetével egyenrangúként ismeri el, és elismerik ma már azt is, hogy az anyaországnak joga van a más államokban kisebbséget képező nemzetrészei identitásának és kultúrájának támogatására – mondta Sólyom László. Hangsúlyozta: a kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig – ott, ahol minden feltétel és az igény megvan – a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja. Úgy értékelte, az autonómiának számos konkrét megoldása lehetséges. Ezért mindenek előtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról” – mondta az elnök.
Az esemény keretében a köztársasági elnök magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek.