RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. március 15, csütörtök, 2. kiadás
elhivbuk@rmdsz.ro V. évfolyam, 3530. szám
Eljött az ideje egy új kiegyezésnek
Zilahon zajlott az RMDSZ március 15-i központi rendezvénye
Bár sokat vitatkoztak rajta, az 1867-es kiegyezés közel ötven év nyugalmat és építkezést hozott Magyarország életében. Most itt az ideje egy új, egy jó kiegyezésnek itt, Erdélyben, Magyarországon, itt az ideje a kiegyezésnek az együttélő nemzetek között – hangsúlyozta Markó Béla csütörtökön, Zilahon, az RMDSZ március 15-i központi rendezvényén. Wesselényi Miklós szobránál több, mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848-as magyar nemzeti forradalom hőseiről. Az ünnepségen a szövetségi elnök mellett jelen volt Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete, Cseh Áron főkonzul, a Szövetség helyi szervezeteinek számos képviselője, de részt vett Andrei Todea, Szilágy megye prefektusa, valamint a megyei és helyi önkormányzat több vezetője is.
Ünnepi beszédében a szövetségi elnök úgy vélte, nem véletlen, hogy az 1848-as forradalom egyik legfőbb üzenete úgy fogalmazható meg: bár sokfélék vagyunk, mégis egyek. Hiszen az 1848-as forradalom, a reformkor nagy személyiségei is sokfélék voltak, sokféleképpen látták a világot, ám mégis a történelemnek ennek a ragyogó pillanatában össze tudtak fogni, eggyé váltak a történelemben. Hangsúlyozta: Kossuth Lajos forradalma nem lett volna eredményes Széchenyi reformelképzelései nélkül, de Deák Ferenc sem valósíthatta volna meg a kiegyezést Kossuth forradalma nélkül. „Petőfi nem alkuszik” – idézte Ady Endrét az elnök – , ahogyan nem alkudott meg Kossuth, Deák, vagy Széchenyi sem, mert hittek a nemzet jobb sorsában, a nemzetek békés együttélésében. Ma is az a megalkuvó, akiben nincsen remény, aki lemond arról, hogy lehet jobb jövőt építeni a magyarság számára, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek – szögezte le. Úgy fogalmazott, az Európai Uniós csatlakozás nyomán óriási változás megy végbe a magyarság életében: megszűnnek a határok magyarok és magyarok között, de a nemzetek között is, annak érdekében, hogy mindannyian testvérként létezhessenek együtt a közös Európában. – Egy új kiegyezés, egy új Európa, egy új együttélés hajnalán vagyunk, ezt kell megvalósítanunk, és ezért nekünk sem szabad megalkudnunk – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Terényi János nagykövet Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét olvasta fel. – 1848 a világ magyarságának, a magyarok együvé tartozásának ünnepe – jelentette ki a nagykövet. “Sok szempontból különbözik az idei március 15-e a korábbiaktól. És e szempontok között van egy örömteli is, amely számomra fontosabb minden másiknál: azzal, hogy január elsejével Románia is az Európai Unió tagja lett, az erdélyi, partiumi magyar közösség és az anyaország kapcsolata előtt is új távlatok nyílnak meg – szögezte le üzenetében a miniszterelnök, aki szerint az anyaország minden felelős politikusának elsőrendű kötelessége tenni azért, hogy a magyar kül-, és nemzetpolitika ne a magyarországi politika megosztottságának exportjáról, hanem a nemzeti összefogás képességének behozataláról szóljon. Megosztottság nélküli, békés, nyugodt nemzeti ünnepet kívánok minden honfitársamnak – zárta üdvözletét a magyar kormányfő.
Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök üdvözletét a megye prefektusa tolmácsolta. – 1848-ban a szabadság eszméje fogta egységbe a románokat és a magyarokat. Most, 2007-ben, minket, románokat és magyarokat összekötnek a megvalósítások, de azok a célok is, amelyeket közösen magunk elé tűztünk, Románia állampolgáraiként, illetve új Európai Uniós állampolgárokként – jelentette ki a miniszterelnök, aki egyben méltatta az erdélyi magyarság, az RMDSZ szerepét a romániai társadalom fejlődésében. Tăriceanu kiemelte: március 15-e a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe is, egy olyan országé, amellyel összekapcsol minket a közös Európa eszméje. „Mint minden év március 15-én, nyilvánítsuk ki együtt, románok és magyarok, hogy közös célunk a harmónia nyitott szellemiségének megerősítése, és közös szándékunk európai jövőnk fölépítése” – jelentette ki a miniszterelnök. Az eseményen felszólaltak a magyar történelmi egyházak képviselői is, ezt követően pedig a résztvevők ünnepi keretek között megkoszorúzták Wesselényi Miklós szobrát.