iRMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. március 4, vasárnap
elhivbuk@rmdsz.ro V. évfolyam, 3520. szám
Európai úton
Véget ért az RMDSZ 8. Kongresszusa
Markó Bélát választották ismét az RMDSZ elnökévé szombaton, az RMDSZ 8. Kongresszusán. A szövetségi elnököt most többen támogatták, mint négy évvel ezelőtt: a titkos szavazáson a 479 küldöttből 436-on igennel szavaztak, és csupán 42-en ellene, ami 91%-os támogatottságot jelent. A Kongresszus pénteken megvitatta és elfogadta a szövetségi elnök négy éves beszámolóját, valamint az RMDSZ módosított Programját, majd másnap módosította az RMDSZ Alapszabályzatát és elfogadta az erdélyi magyarság uniós jóléti programjának nevezett Európai Parlamenti választási programot is. Az ülésen ünnepi keretek között mutatták be az RMDSZ első hét Európai Parlamenti jelöltjét, Nagy Zsoltot, Winkler Gyulát, Korodi Attilát, Sógor Csabát, Biró Rozáliát, Szabó Károlyt és Hodgyai Gézát. A terem állva tapsolta meg Domokos Gézát, az RMDSZ volt elnökét, aki szerint a szövetség jó úton jár. A kongresszuson több mint száz meghívott vett részt, köztük Tempfli József római katolikus és Adorján Dezső unitárius püspök, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Gémesi Ferenc államtitkár, Crin Antonescu, a PNL alelnöke, Újhelyi István, az MSZP alelnöke, Kasza József, az MVSZ, Bugár Béla, az MKP, valamint Gajdos István, az UMDSZ elnöke. Az RMDSZ kongresszusához üzenetet küldött többek között Traian Basescu államfő és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök is.
Erdély legyen a Keleti Svájc!
Megválasztását követően az elnök mindenek előtt köszönetet mondott az őt támogató területi szervezeteknek és platformoknak. Mint mondta, a Kongresszus legfontosabb feladata volt választ adni az Európai Uniós csatlakozás által támasztott új kihívásoknak: új lehetőségek nyíltak ugyanis az infrastruktúra-fejlesztés terén, a magyar-magyar együttlét megvalósulása, a határok megszűnése ugyanakkor a nemzeti identitástudat megtartása szempontjából új távlatokat teremtett.
Programbeszédében rámutatott, Erdélyben minden közösségnek meg kell adni a kulturális és területi autonómiát, és meg kell értetni a román többséggel, hogy ettől az immár uniós tag Románia nem gyengébb, hanem erősebb lesz. – Az Európai Uniós csatlakozással az erdélyi magyarság számára lezárult egy történelmi korszak, és kezdődik egy új, amelyben szükség van még egy ideig a folytonosságra, miközben elő kell készíteni az őrségváltást is – jelentette ki Markó Béla.
A szövetségi elnök szerint az elmúlt tizenhét év legfőbb tanulsága az volt, hogy a romániai magyar közösség sorsát egy pillanatig sem lehetett elszakítani az ország sorsától: a többség és kisebbség közti együttműködés nélkül sem egyik, sem másik nem jutott volna vissza a közös Európába. “Sok román politikus ezt máig sem akarja elismerni, pedig nélkülünk valószínűleg 2007 január elseje ugyanolyan lett volna, mint minden új év első napja: reménykedtünk volna, hogy valami megváltozik. Mondjuk ki most már utólag legalább: nagymértékben a mi érdemünk – és a velünk szövetkező román pártoké –, hogy ezúttal valami tényleg megváltozott.(…) Csakis így tehettük meg az első jelentős lépést Trianon következményeinek felszámolása, vagyis egy újfajta magyar-magyar együttlét felé” – szögezte le.
Az elnök szerint ebben az új távlatokat nyitó helyzetben szükség van a folytonosságra, ám a legfőbb oka arra, hogy továbbra is vállalja az elnöki tisztséget az, hogy most újból lehetőség van Erdély valós felzárkóztatására, esély van arra, hogy egységes fellépéssel visszaszerezzék Erdély rangját és súlyát Romániában.
Erdély legyen a keleti Svájc, gazdag régióvá varázsolható. Az itt élő más-más kultúrájú és nemzetiségű közösségeknek meg kell adni a méltó együttéléshez szükséges egyenlő jogokat, a kulturális és területi autonómiát. Meg kell értenie a románságnak is, hogy ez nem gyengíti Romániát, hogy Erdély erősebb legyen, az Románia érdeke is – így a régi-új elnök. Kifejtette, ehhez a munkához szövetségi elnökként pártatlanságot, közösség iránti hűséget, követekezetességet ígér.
– Nem ígérhetek pártosságot. Nem ígérhetek kizárólagosságot. Nem ígérhetem, hogy csakis a jobboldalnak lesz helye, (…) hogy a jobboldal legyőzi a balt, és azt sem, hogy a baloldal legyőzi a jobbot. Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem. Hűséget csak a saját közösségünknek ígérhetek. Nem ígérhetek viszont állandó háborút, viszályt, keresztes hadjáratot egymás ellen, nem ígérhetem a másféle eszmék tűzzel-vassal való irtását. De a népünket, jövőnket veszélybe sodró kalandos ötletek támogatását sem ígérhetem. Nem ígérhetek rombolást.
És legfőképpen azt ígérhetem, hogy legfontosabb politikai eszközünket, az RMDSZ-t Önökkel együtt próbálom egységben megtartani, de úgy, hogy minden tisztességes véleménynek helyet adjunk. Én ezt a szervezetet szövetségként szeretném megtartani ezután is, nem pártként. Területi szervezetek, ideológiák, platformok, ifjúsági szervezetekegyüttműködő szövetségeként, amely az egyházakat, a civil szervezeteket, a szakmai szervezeteket egyenrangú partnerének tekinti akkor, amikor jövőnket megtervezzük – szögezte le.
Erősödő sokszínűség, egységes szövetség
Módosult az RMDSZ Alapszabályzata
A Kongresszus 424 igen, 12 ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta a Szövetség új alapszabályzatát. Eszerint a jövőben kétévente tartanak kongresszust, hatékonyabbá teszik a politika és a civilek társadalom közötti párbeszédet, a szervezet a Szövetségi Képviselők Tanácsában pedig növelik a különböző ideológiájú platformok súlyát. A módosítás értelmében megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, ennek helyét a Kulturális Autonómia Tanács veszi át. A Szövetségi Operatív Tanács helyett létrejön a Szövetségi Állandó Tanács, amely havonta legalább egyszer és a szövetségi elnök összehívására bármikor ülésezik.
Az Alapszabályzat értelmében egy platformnak 750 támogató aláírásra van szüksége ahhoz, hogy SZKT képviselettel rendelkezzen. A meghatározott támogatás megszerzése esetén egy platform két SZKT-taggal rendelkezik, ugyanakkor anyagi támogatásban is részesül a Szövetség részéről. Megyei szinten egy platformnak legalább száz támogatóra van szüksége ahhoz, hogy bekerüljön a megyei vagy területi képviselők tanácsába.
Az RMDSZ új Alapszabályzata szankciókat is előír mindazokkal szemben, akik a Szövetség ellenében indultak a választásokon: ezek négy évig semmilyen tisztségbe nem jelölhetők az RMDSZ listáin. Hangsúlyosabbá válik a számonkérés is: a megválasztott és kinevezett tisztségviselőknek évente tevékenységi beszámolót kell tartaniuk
A szavazás előtti vita során Nagy Zsolt miniszter úgy vélte, az új alapszabályzati struktúrában eredményesebb lesz a számonkérés és a feladatleosztás, de hatékonyabbá teheti a az RMDSZ kommunikációját is.
Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter szerint az 1993-ban elfogadott alapszabályzat jó, éppen ezért kevés módosításra szorul. „Együttműködés nélkül nem mutathatunk fel egy erős szervezetet” – fogalmazott a miniszter.
Markó Béla szövetségi elnök is az egység megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a Szövetség legnagyobb érdeme, hogy minden „földrengés” ellenére, megőrizte a romániai magyarság egységét. Az elnök úgy vélte, a konfliktus természetes, de a romániai magyarságnak nem szabad megoszlania. Meggyőződése, hogy az egységet a kilencvenes évek elején kidolgozott alapszabályzat tette lehetővé. „Vajon nem annak köszönhetően tudtunk együtt maradni, mert jó keretet, jó szövetséget tudtunk létrehozni? Minden tapasztalat azt sugallja, hogy ezt az alapvető keretet ne változtassuk. Egységes, befogadó, nyitott, szolidáris, fegyelmezett szervezetre van szükség, de nem értenék egyet a párttá való alakulás kérdésével – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A jóléti csatlakozás programja
Korszerű, európai színvonalú dokumentum – így értékelték a felszólalók az RMDSZ Európai Parlamenti választási programját, amelyet a Kongresszus szintén elsöprő többséggel fogadott el. Nagy Zsolt miniszter a jóléti csatlakozás programjáról beszélt, amely határozott választ ad a csatlakozás nyomán megváltozott új helyzetre, számol azzal, hogy az állam által gyakorolt jogkörök egy részét az Európai Unió veszi át. – Az EU döntései mindannyiunk életét befolyásolják, ezért alapvetően fontos, hogy jelen legyünk az Európai fórumokon. Az informatikai miniszter rámutatott, a szervezet támogatja a munkaerő szabad áramlását, a kiegyensúlyozott régiófejlesztést, a tudásalapú társadalom” megteremtését és a kis- és középvállalkozások megerősítését. Nagy szerint nem kizárt, hogy Románia ne csak területi szempontból legyen az unió hetedik legnagyobb állama, hanem gazdasági növekedésben is elérje ezt a szintet. A miniszter szerint a csatlakozással esély van a reáljövedelmek emelkedésére is.
A romániai magyarok az egyik legerősebb nemzeti kisebbség az unióban, tehát az RMDSZ az egyik legerősebb szereplője kell legyen a kisebbségi jogokról szóló uniós vitáknak –hangsúlyozta.
Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke szerint a választási program elsősorban két nagy fejezeten alapszik. Ezek közül egyik a román társadalom és a romániai magyar társadalom modernizációja, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés, az életszínvonal növelése és a mentalitásváltozás terén képzelnek el. A második pedig a romániai magyar közösség személyi elvű, kulturális és területi autonómiája. „Bízunk abban, hogy az EP növekvő szerepével a nemzeti kisebbségek problematikája is egyre nagyobb szerepet kap, és abban az EU-ban, ahol mindenki kisebbségben van, a kisebbségek ügyét minél hamarabb rendezni lehet” – fogalmazott Kelemen Hunor. A küldöttek ezt követően nyilatkozatokat fogadtak el Erdély infrastrukturális fejlesztéséről, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről, különböző autonómiaformákról, a szociális politikákról, illetve arról, hogy a platformok kapjanak nagyobb szerepet az RMDSZ belső életében.
Modernizáció és versenyképesség
Módosították az RMDSZ Programját
A Kongresszus első napján 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadták el a Szövetség módosított Programját.
A programmódosító bizottság által kidolgozott javaslatok az Európai Uniós rendszerhez való alkalmazkodást szolgálják. Céljuk az életminőség felzárkóztatása, a gazdaság fenntartható fejlődése, az új regionális politika kereteinek megteremtése, az erdélyi magyar közösség modernizációja azért, hogy versenyképes lehessen a tudásalapú társadalomban. Ugyanakkor javaslatok születtek saját önkormányzatiságunk, a különböző autonómiaformák keretének kialakítása és működtetése érdekében.
A bizottság elnöke, Kötő József a változtatás szükségességéről szólva úgy fogalmazott: mintegy 90 év után Erdély visszakerült abba az európai civilizációs értékrendbe, amelynek évszázadok során alakítója és védelmezője volt. Mindemellett, az erdélyi magyarság alapvető célkitűzései nem változtak, ezért nem volt szükség új program kidolgozására, csupán a meglévő a módosítására. Egyrészt azért, hogy az megfeleljen a megváltozott társadalmi, gazdasági, politikai viszonyoknak, másfelől pedig azért, mert a politikai szerepvállalásnak köszönhetően az RMDSZ programjának egyes pontjai megvalósultak. A program szerint a csatlakozást az életszínvonal javítására lehet felhasználni, az integráció pedig társadalmi felzárkózást és jóléti csatlakozást kell hogy eredményezzen, mely egyben biztosíthatja a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségét.
Az RMDSZ kivívja az autonómiát
Elítélték a megosztó törekvéseket
A kongresszus első napján élénk vita volt az erdélyi magyarság és az RMDSZ időszerű kérdéseiről: a felszólalók egyaránt az Európai Uniós felzárkózás és a Brüsszeli képviselet fontosságát, a politikai egység megőrzését, valamint a közösség megosztására irányuló törekvések elleni határozott fellépés szükségességét hangsúlyozták. Beszámolójában az RMDSZ elnöke úgy vélte, a csatlakozással alapvetően megváltozott az erdélyi magyarság helyzete, annak ellenére, hogy mindez még nem érzékelhető a mindennapokban. – Erdély visszakerült Európába, mi magyarok máris sokkal közelebb vagyunk Magyarországhoz, bár az ottani belpolitikai konfliktusok ezt részben elfedik előlünk. (…) Szabadok lettünk immár mi is, nem csupán a Szabadság-szobor, de ettől még nem élünk igazán jobban, ettől még nem igazán megtartó föld a szülőföld, mindezt ezután kell kivívnunk magunknak – hangsúlyozta. Az elnök egyben kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak”, nevezett ellenzőket, akik román pártokkal is összefogva megkísérelték a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot. – Román oldalról, de még Magyarországon is lélegzetvisszafojtva várták egyesek, hogy hátha vége lesz az egység nehéz korszakának, hátha meg lehet minket bontani. Nem lehetett. A szövetség ugyanis az addigiaknál is jobb eredményeket ért el a júniusi önkormányzati, illetve a parlamenti és államelnöki választásokon. Markó Béla leszögezte, bár magyarság az elmúlt években precedens nélküli eredményeket vívott ki magának, a közösség most ismét válaszúton van: míg ugyanis az egyéni jogok terén sikerült megtörni a többségi ellenállást, a kollektív jogokat csak ezután kell megszereznie magának. Ezt nehezíti, hogy – feszültségektől tartva – maga az Európai Unió sem akar igazán odafigyelni a kérdésre. – Meg kell mondanunk világosan: feszültség abból lesz, ha nem lesz kisebbségi törvény, ha nem lesz kulturális autonómia, ha nem lesz területi autonómia, ha nem lesznek önálló intézményeink – figyelmeztetett. Az elnök éles szavakkal bírálta a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártokat is, akik szerinte „elfeledték”, hogy az RMDSZ támogatásának köszönhetően kerültek kormányzati pozícióba, de ezáltal került elérhetővé az uniós csatlakozás is, ezért az érdekvédelmi szervezet elvárja, hogy méltányolják az RMDSZ ez irányú szerepét, de legfőképpen azt, hogy teljesítsék a magyarsággal szemben vállalt ígéreteiket. – Ha nem kell Önöknek a magyar segítség, ha már nélkülünk is mindent tudnak, akkor hadd említsük fel: él másfél millió magyar ebben az országban, aki még nem érzi magát egyenlőnek. És aki nem érzi magát egyenlőnek, az elégedetlen. És aki elégedetlen, azzal szóba kell állni, mert egyébként baj lesz. Szóba állni pedig úgy lehet másfél millió magyarral, ha van politikai képviselete – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke.
Tempfli József római katolikus püspök köszönetet mondott az RMDSZ-nek az egyházaknak nyújtott támogatásért. Mint mondta, elkötelezett támogatója a Szövetségnek, ugyanis álláspontja szerint az RMDSZ nélkül az egyházak semmilyen eredményt nem érhettek volna el. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László felül tud emelkedni személyi ambícióin, és az erdélyi magyarság érdekében felhagy a közösség megosztásával. Borbély László miniszter szerint az aláírásgyűjtés sikere egyértelműen bizonyítja, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ mellett áll. Mint mondta, bár beszélni kell az eredményekről, a Kongresszus nem vállalkozhat ezek teljes felleltározására, viszont mindenki figyelmébe ajánlotta az RMDSZ kongresszusi kiadványait, amelyek konkrét adatokkal szolgálnak arról, mennyit tett az RMDSZ az elmúlt négy évben.
„Meg vagyok győződve arról, hogy ahogyan a kongresszus bölcs, az erdélyi magyar választópolgárok is bölcsek lesznek az Európai Parlamenti, az önkormányzati és parlamenti választásokkor egyaránt” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, akkor más pártnak jut a korábban megszerzett 6 százalék. „Nem építettek, hanem romboltak. Nem átallottak román pártok színeiben indulni” – utalt az RMDSZ-en kívüli szervezetekre Borbély. Majd Tőkés László EP-választási indulására kitérve megjegyezte: „ő is tudja, hogy nem fogja elérni a 300 ezer szavazatot, nem is ezért csinálja”. Verestóy Attila szenátor az RMDSZ sokszínűségéről beszélve úgy vélte, bár továbbra is erősíteni kell a belső pluralizmust, ma „nincs olyan dolog, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót”. A szenátusi frakcióvezető arra emlékeztetett, az RMDSZ stabilitási tényező a jelenlegi kormánykoalícióban, nélküle áthidalhatatlanná válna a román pártok közötti törésvonal. A politikus szerint az RMDSZ-nek történelmi szerepe van az Európai Uniós csatlakozás megvalósításában. „Európai úton indultunk el, és most harcos emberekre van szükségünk – mutatott rá Verestóy Attila. Takács Csaba szerint az RMDSZ elnökének beszámolója lényegében arra az igazságra mutat rá, hogy az erdélyi magyar politizálás alapvetően nem a magyar-magyar vitáról, hanem a román nacionalizmussal szembeni küzdelemről szól, arról, hogy miként lehet jogegyenlőséget teremteni egy továbbra is magyarellenességgel terhelt politikai közegben. Szerinte ugyanis az uniós csatlakozással a román nacionalizmus problematikája még nem oldódott meg. „Arra kell figyelmeztetnünk egymást, hogy itt Romániában a magyar-magyar egység nem demagógia, hanem alapvető kérdés arra, hogy milyen emberekre, civil szervezetekre, egyházra, önkormányzatokra, arculati váltásokra van szükségünk, hogy elérjük a céljainkat az Európai Unióban – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnöke.