RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. március 3, szombat
elhivbuk@rmdsz.ro V. évfolyam, 3519. szám
Az uniós felzárkózás és a politikai egység megőrzésének fontosságát hangsúlyozták a kongresszusi küldöttek
Az erdélyi magyarság európai uniós felzárkózásának fontosságát, a politikai egység megőrzését, valamint a közösség megosztására irányuló törekvések elleni határozott fellépés szükségességét hangsúlyozták az RMDSZ 8. Kongresszusán felszólalók. A több mint három órás vitát követően a döntéshozó testület jelentős többséggel elfogadta a szövetségi elnök beszámolóját.
Tempfli József római katolikus püspök köszönetet mondott az RMDSZ-nek az egyházaknak nyújtott támogatásért. Mint mondta, elkötelezett támogatója a Szövetségnek, ugyanis álláspontja szerint az RMDSZ nélkül az egyházak semmilyen eredményt nem érhettek volna el. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László felül tud emelkedni személyi ambícióin, és az erdélyi magyarság érdekében felhagy a közösség megosztásával.
Nagy Zsolt miniszter üdvözölte az RMDSZ „első európai kongresszusán” résztvevőket. A tárcavezető rámutatott, 1990-ben – a közös célok megvalósítása érdekében- a magyarság megteremtett egy szövetséget, majd szövetségeseket keresett a román pártok között is. Most az a feladat, hogy Európában is szövetségeseket keressünk – mondta a miniszter.
Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kifejtette, reméli, hogy az RMDSZ a jövőben még hangsúlyosabban foglalkozik a vidék problémáival, ez meglátásában azért rendkívül fontos, mert Románia 99 százaléka ma vidéknek minősül. A képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés nem kizárólag a mezőgazdaság fejlesztését jelenti.
Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter úgy vélte, Székelyföld területi autonómiája, de a szórvány kulturális autonómiája is csupán a gazdasági feltételek megteremtése révén válik elérhetővé. „Célunk, hogy megalkossuk Erdély, Székelyföld márkanevét” – jelentette ki az RMDSZ EP képviselőjelöltje, aki kiemelten fontosnak nevezte a brüsszeli RMDSZ-képviselet megteremtését.
Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom álláspontját tolmácsolva azt hangsúlyozta, alapvetően szükséges az, hogy hitet tegyünk az egység mellett. Úgy vélte, igen fontos időszakban tartják az RMDSZ kongresszusát, mely időszakot a megosztási törekvések jellemzik. „Az egyház nem egyházi vezetők, hanem a hívők összessége. Hisszük és valljuk, hogy valamennyi magyar – hívő és nem hívő – összefogásával tudjuk csak céljainkat elérni” – hangsúlyozta a szenátor.
Lakatos Péter képviselő szerint stratégiaváltásra van szükség az RMDSZ-ben: a következőkben ugyanis a szövetség az érdekérvényesítésre kell helyezze a hangsúlyt
A Bihar megyei képviselő kiemelte: az RMDSZ szerepe döntő volt számos kisebbségi kérdés megoldását illetően: többek között a restitúció kérdéskörében sem történt volna ilyen arányú előrelépés – mondta.
Takács Csaba szerint az RMDSZ elnökének beszámolója lényegében arra az igazságra mutat rá, hogy az erdélyi magyar politizálás alapvetően nem a magyar-magyar vitáról, hanem a román nacionalizmussal szembeni küzdelemről szól: arról, hogy miként lehet jogegyenlőséget teremteni egy továbbra is magyarellenességgel terhelt politikai közegben. Szerinte ugyanis az uniós csatlakozással a román nacionalizmus problematikája még nem oldódott meg. „Arra kell figyelmeztetnünk egymást, hogy itt Romániában a magyar-magyar egység nem demagógia. Alapvető kérdés az, hogy milyen emberekre, civil szervezetekre, egyházra, önkormányzatokra, arculati váltásokra van szükségünk, hogy elérjük a céljainkat az Európai Unióban – hangsúlyozta. Az ügyvezető elnök ugyanakkor dicsérőleg szólt több területi szervezetről, amelyek az aláírásgyűjtés során akár 150-180 százalékban is teljesíteni tudtak. Meglátásában, ahol az RMDSZ területi szervezetei jól működnek, ott a megosztási kísérleteknek nincs esélyük, ám ott, ahol a szervezetek nem bizonyulnak elég erősnek, ott az emberek könnyen megtéveszthetők.
Verestóy Attila szenátor az RMDSZ sokszínűségéről beszélve úgy vélte, bár továbbra is erősíteni kell a belső pluralizmust, ma „nincs olyan dolog, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót”. A szenátusi frakcióvezető arra emlékeztetett, az RMDSZ stabilitási tényező a jelenlegi kormánykoalícióban, nélküle áthidalhatatlanná válna a román pártok közötti törésvonal. A politikus szerint az RMDSZ-nek történelmi szerepe van az Európai Uniós csatlakozás megvalósításában. „Európai úton indultunk el, és most harcos emberekre van szükségünk – mutatott rá Verestóy Attila.
Borbély László miniszter szerint az aláírásgyűjtés sikere egyértelműen bizonyítja, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ mellett áll. Mint mondta, bár beszélni kell az eredményekről, a Kongresszus nem vállalkozhat ezek teljes felleltározására, viszont mindenki figyelmébe ajánlotta az RMDSZ kongresszusi kiadványait, amelyek konkrét adatokkal szolgálnak arról, mennyit tett az RMDSZ az elmúlt négy évben.
„Meg vagyok győződve arról, hogy ahogyan a kongresszus bölcs, az erdélyi magyar választópolgárok is bölcsek lesznek az Európai Parlamenti, az önkormányzati és parlamenti választásokkor egyaránt” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, akkor más pártnak jut a korábban megszerzett 6 százalék.
„Nem építettek, hanem romboltak. Nem átallottak román pártok színeiben indulni” – utalt az RMDSZ-en kívüli szervezetekre Borbély. Majd Tőkés László EP-választási indulására kitérve megjegyezte: „ő is tudja, hogy nem fogja elérni a 300 ezer szavazatot, nem is ezért csinálja”.
Ezt követően a szövetségi elnök válaszolt a felvetésekre. Megköszönte az elhangzottakat, a dicséreteket és a kritikákat is. „Úgy gondolom, hogy bírálat nélkül nem lehetnénk demokratikus szervezet” – mondta.
Markó ismét kívánt szólni az RMDSZ és az egyház viszonyáról. „Még az RMDSZ-re is igaz az, hogy az elnök nem azonos a szervezettel. Tudom, hogy ez a kijelentés az egyházra is érvényes” – állapította meg a szövetségi elnök.
A megfogalmazott kritikákra utalva úgy vélte, több igazság is létezhet egyszerre, de az, aki azt gondolja, hogy egyedül neki nagyobb igaza van, mint az RMDSZ egészének, az sok mindent megérthet, de a demokrácia lényegét nem érti” – fejtette ki.
Hozzátette: a romániai magyarságnak vagy egyetlen igazsága lesz Brüsszelben, vagy egyáltalán nem lesz igaza.
Módosították az RMDSZ programját
Kulcsszó a modernizáció és versenyképesség
Az RMDSZ 8. Kongresszusának küldöttei péntek este 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadták el a szövetség módosított programját.
A program-módosító bizottság által kidolgozott javaslatok az Európai Uniós rendszerhez való alkalmazkodást szolgálják. Céljuk az életminőség felzárkóztatása, a gazdaság fenntartható fejlődése, az új regionális politika kereteinek megteremtése, az erdélyi magyar közösség modernizációja azért, hogy versenyképes lehessen a tudásalapú társadalomban. Ugyanakkor javaslatok születtek saját önkormányzatiságunk, a különböző autonómiaformák keretének kialakítása és működtetése érdekében.
A bizottság elnöke, Kötő József a változtatás szükségességéről szólva úgy fogalmazott: mintegy 90 év után Erdély visszakerült abba az európai civilizációs értékrendbe, amelynek évszázadok során alakítója és védelmezője volt. Mindemellett, az erdélyi magyarság alapvető célkitűzései nem változtak, ezért nem volt szükség új program kidolgozására, csupán a meglévő a módosítására. Egyrészt azért, hogy az megfeleljen a megváltozott társadalmi, gazdasági, politikai viszonyoknak, másfelől pedig azért, mert a politikai szerepvállalásnak köszönhetően az RMDSZ programjának egyes pontjai megvalósultak. Ezek közé tartozik az Európai Uniós csatlakozás, amelynek nyomán a program egyik fejezete szinte teljesen megváltozott: az eddigi Külpolitika és Európai integráció címűt felváltotta a Jelenlétünk az Európai Unióban. E téren kiemelt fontosságú a magyar közösség érdekeit szem előtt tartó önálló, aktív, kezdeményező szerepvállalás az EU intézményeiben, különös figyelmet szentelve az Európai Parlamenti munkára. A program szerint a csatlakozást az életszínvonal javítására lehet felhasználni, az integráció pedig társadalmi felzárkózást és jóléti csatlakozást kell hogy eredményezzen, mely egyben biztosíthatja a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségét.
Kötő József fontosnak tartotta kiemelni továbbá az agrártámogatásokat, a strukturális alapokból lehívható pénzösszegek felhasználását is.