RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. március 3, szombat
elhivbuk@rmdsz.ro V. évfolyam, 3519. szám, harmadik kiadás
A cél: Erdély legyen a Keleti Svájc!
Újraválasztották Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségre
436 igen és 42 ellenszavazattal újraválasztották Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségre szombaton, az RMDSZ 8. Kongresszusán.
A szavazás előtt tartott beszédében a szövetségi elnök mindenek előtt köszönetet mondott az őt támogató területi szervezeteknek és platformoknak. – Az Európai Uniós csatlakozással az erdélyi magyarság számára lezárult egy történelmi korszak, és kezdődik egy új, amelyben szükség van még egy ideig a folytonosságra, miközben elő kell készíteni az őrségváltást is – jelentette ki Markó Béla.
A szövetségi elnök szerint az elmúlt tizenhét év legfőbb tanulsága az volt, hogy a romániai magyar közösség sorsát egy pillanatig sem lehetett elszakítani az ország sorsától: a többség és kisebbség közti együttműködés nélkül sem egyik, sem másik nem jutott volna vissza a közös Európába. “Sok román politikus ezt máig sem akarja elismerni, pedig nélkülünk valószínűleg 2007 január elseje ugyanolyan lett volna, mint minden új év első napja: reménykedtünk volna, hogy valami megváltozik. Mondjuk ki most már utólag legalább: nagymértékben a mi érdemünk – és a velünk szövetkező román pártoké –, hogy ezúttal valami tényleg megváltozott.(…) Csakis így tehettük meg az első jelentős lépést Trianon következményeinek felszámolása, vagyis egy újfajta magyar-magyar együttlét felé” – szögezte le.
Markó Béla úgy vélekedett, az Európai Uniós csatlakozás nyomán nemhogy csökkent, de nőtt a nemzetek egymásrautaltsága – Ma már nemcsak a románokkal, hanem a németekkel, franciákkal, olaszokkal is, minden európaival együtt kell dolgoznunk.Függünk Magyarországtól, de Magyarország is függ tőlünk. Nem csupán Romániától, hanem tőlünk erdélyi magyaroktól is. Hiába dugja struccként homokba a fejét egyik-másik magyarországi politikus, mert ha mi jól intézzük dolgainkat, ez Magyarországnak is segít, ha pedig elakadunk, ez bizony országaink közti feszültségforrás lesz azonnal – hangsúlyozta.
Az elnök szerint ebben az új távlatokat nyitó helyzetben szükség van a folytonosságra, ám a legfőbb oka, indoka arra, hogy továbbra is vállalja az elnöki tisztséget az, hogy most újból lehetőség van Erdély valós felzárkóztatására, esély van arra, hogy egységes fellépéssel visszaszerezzék Erdély rangját és súlyát Romániában. – Kós Károly korában sokan álmodtak úgy a jövő Erdélyéről, mint valamiféle keleti Svájcról. Ezeket a naivnak tetsző álmokat a történelem durván porrá rontotta. (…) 2007. január elsejétől ismét lehet álmodni ezt az álmot, mert a versenyfutást a múló idővel megnyertük. Mi nyertük meg! – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint a következőkben most valóban egyenlő jogokat kell biztosítani az együttélő nemzetiségek számára, a román mellett hivatalos státust kell adni más nyelveknek is. – Nem az egységes állam eszméjét kérdőjelezzük meg ezzel, erről vitatkozni ma már egyébként is idejétmúlt az egységes Európában. Egységes Románia, egységes Erdély, egységes Székelyföld, egységes magyarság, egységes Európa: ezek már réges-rég nem állíthatók szembe egymással, ezeket ma már együtt kell elgondolni – mutatott rá. A szövetségi elnök ismételten kihangsúlyozta, az együttélő nemzetiségeknek meg kell adni a saját döntéseket szavatoló autonómiákat, a kulturális és területi autonómiát is, és ezt el kell fogadtatni Európával és a románsággal is. Markó Béla szerint ehhez továbbra is egységes, következetes RMDSZ-re van szükség. – A célt most immár könnyen összefoglalhatom: Erdély legyen a Keleti Svájc! – szögezte le.
Kifejtette, ehhez a munkához szövetségi elnökként pártatlanságot, közösség iránti hűséget, követekezetességet ígér.
– Nem ígérhetek pártosságot. Nem ígérhetek kizárólagosságot. Nem ígérhetem, hogy csakis a jobboldalnak lesz helye, (…) hogy a jobboldal legyőzi a balt, és azt sem, hogy a baloldal legyőzi a jobbot. Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem. Hűséget csak a saját közösségünknek ígérhetek. Nem ígérhetek viszont állandó háborút, viszályt, keresztes hadjáratot egymás ellen, nem ígérhetem a másféle eszmék tűzzel-vassal való irtását. De a népünket, jövőnket veszélybe sodró kalandos ötletek támogatását sem ígérhetem. Nem ígérhetek rombolást.
És legfőképpen azt ígérhetem, hogy legfontosabb politikai eszközünket, az RMDSZ-t Önökkel együtt próbálom egységben megtartani, de úgy, hogy minden tisztességes véleménynek helyet adjunk. Én ezt a szervezetet szövetségként szeretném megtartani ezután is, nem pártként. Területi szervezetek, ideológiák, platformok, ifjúsági szervezetekegyüttműködő szövetségeként, amely az egyházakat, a civil szervezeteket, a szakmai szervezeteket egyenrangú partnerének tekinti akkor, amikor jövőnket megtervezzük – szögezte le.
Módosították az RMDSZ Alapszabályzatát
Megalakulhat a Kulturális Autonómia Tanács
*** AZ RMDSZ 8. Kongresszusának küldöttei szombaton, 424 igen, 12 ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadták a Szövetség új alapszabályzatát. A Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfogadásra javasolt tervezetet.
Az új Alapszabályzat értelmében a két évente rendes kongresszusra, négy évente pedig tisztújító kongresszusra kerül sor. Megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, ennek helyét a Kulturális Autonómia Tanács veszi át. A Szövetségi Operatív Tanács helyett létrejön a Szövetségi Állandó Tanács, amely havonta legalább egyszer és a szövetségi elnök összehívására bármikor ülésezik.
Az Alapszabályzat értelmében egy platformnak 750 támogató aláírásra van szüksége ahhoz, hogy SZKT képviselettel rendelkezzen. A meghatározott támogatás megszerzése esetén egy platform két SZKT-taggal rendelkezik, ugyanakkor anyagi támogatásban is részesül a Szövetség részéről. Megyei szinten egy platformnak legalább száz támogatóra van szüksége ahhoz, hogy bekerüljön a megyei vagy területi képviselők tanácsába.
Az RMDSZ új Alapszabályzata szankciókat is előír mindazokkal szemben, akik a Szövetség ellenében indultak a választásokon: ezek négy évig semmilyen tisztségbe nem jelölhetők az RMDSZ listáin. Hangsúlyosabbá válik a számonkérés is: a megválasztott és kinevezett tisztségviselőknek évente tevékenységi beszámolót kell tartaniuk
A szavazás előtti vita során Nagy Zsolt miniszter azokat a javaslatokat méltatta, amelyek egy modern felépítésű Szövetség működését teszik lehetővé. Úgy vélte, az új alapszabályzati struktúrában eredményesebb lesz a számonkérés és a feladatleosztás, de hatékonyabbá teheti a az RMDSZ kommunikációját is Mindemellett a szakmaiság, valamint a megkezdett reformok folytatásának fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint be kell vonni a sajtót, a civil szférát és az értelmiségieket ebbe a folyamatba, annak érdekében, hogy az RMDSZ egy modern, európai szervezetként működhessen.
Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter is az alapszabályzat-módosítások védelmében szólalt fel. Szerinte az 1993-ban elfogadott alapszabályzat jó, éppen ezért kevés módosításra szorul. „Együttműködés nélkül nem mutathatunk fel egy erős szervezetet” – fogalmazott a miniszter.
Markó Béla szövetségi elnök is az egység megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a Szövetség legnagyobb érdeme, hogy minden „földrengés” ellenére, megőrizte a romániai magyarság egységét. Markó úgy vélte, a konfliktus természetes, de a romániai magyarságnak nem szabad megoszlania. Meggyőződése, hogy az egységet a kilencvenes évek elején kidolgozott alapszabályzat tette lehetővé. „Vajon nem annak köszönhetően tudtunk együtt maradni, mert jó keretet, jó szövetséget tudtunk létrehozni? Minden tapasztalat azt sugallja, hogy ezt az alapvető keretet ne változtassuk. Egységes, befogadó, nyitott, szolidáris, fegyelmezett szervezetre van szükség, de nem értenék egyet a párttá való alakulás kérdésével – fogalmazott az RMDSZ vezetője. Hozzátette, szükséges az ellenőrizhetőség, valamint a szigorú, szakmai kritériumok érvényesítése a jelölések során, de a Szövetség jellegét nem szabad megváltoztatni. „Egy párt dinamikusabb, de törékenyebb. Nem hiszem, hogy egy párt kibírná, amit egy szövetség kibír” – tette hozzá.
A Kongresszus második napján a testület elfogadta az RMDSZ Európai Parlamenti választási programját és meghallgatta a Szövetség jelöltjeit is.
Az RMDSZ 8. Kongresszusán elfogadott Határozatok
KONGRESSZUSI HATÁROZAT
a kulturális és területi autonómiáról
Az RMDSZ, az Aradi Kongresszuson módosított Programjában, megerősítette a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A közösségi önkormányzati rendszer ezen, formái biztosítékai lehetnek, a romániai magyarság nemzeti, etnikai, kulturális, és nyelvi önazonossága megőrzésének, kifejezésének és fejlesztésének, eszközei a kisebbségi jogok, a multikulturális értékek hatékony védelmének és a szülőföldön való megmaradásnak.
A Programban megfogalmazott önkormányzati formák illeszkednek a romániai alkotmányos rendhez és a változatos európai autonómia modellekhez, valamint az ezzel összefüggő uniós normákhoz és elfogadott alapértékekhez.
A különböző, kulturális és területi autonómiaformák megfelelnek a Romániában élő magyarság eltérő kisebbségi létfeltételeinek, ugyanis, míg a személyi elvű kulturális autonómia elsősorban a szórványban élő magyarság számára biztosítja a megmaradás és fejlődés lehetőségét, addig a területi autonómia, a széleskörű decentralizáció, a különleges státusú önkormányzatok alapvetően a tömbben élő magyar közösségek életkörülményeit javítják. Ezek, a közjogi megoldások kölcsönösen kiegészítik egymást.
Ugyanakkor a közösségi autonómiaformák egyben kiegészítik a létező, de a továbbiakban is, még fejleszthető kisebbségvédelmi rendszert is.
A kulturális és területi (különleges státust biztosító, vagy regionális szintű) autonómia alapvető államszervezési kérdés, következésképpen ennek törvényi szabályozása és gyakorlati alkalmazása érdekében, az RMDSZ folyamatos, következetes politikai párbeszédet szorgalmaz, úgy a román politikai osztállyal, mint a magyar és román civil társadalommal.
Az autonómiaformák létének elfogadását, illetve politikai és jogi megteremtését – az Európai Unió által is hivatalosan jóváhagyott és a tagállamok irányában szorgalmazott – önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján tartjuk lehetségesnek és igazoltnak.
A kulturális és területi autonómia közjogi keretben, a közösség által maga által választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósítható meg.
Az RMDSZ az autonómiaformák, a különböző önkormányzati struktúrák megvalósítását folyamatnak tekinti, folyamatosan alakulóban, fejlődésben lévő állapotnak, melynek egyes elemei már léteznek és működnek, mint például a széles körben, törvényesen biztosított anyanyelvhasználat, fejlődő oktatási és művelődési intézményrendszer, a működő felekezeti autonómia. Mindezekkel kapcsolatosan további jogszabályok kezdeményezése szükséges melyek, részint bővítik a létező kereteket, másrészt fokozatosan szabályozzák az önálló döntési hatáskörrel felruházott intézmények létrehozását és működését.
Az RMDSZ határozottan szorgalmazza, hogy a létező jogszabályokat a közhatóságok semmilyen eszközzel ne korlátozzák, alkalmazásukat ne akadályozzák, hanem, azokat maradéktalanul tiszteletben tartsák.
Mindaddig, míg a kulturális és területi autonómiát szabályozó, ezek működését közjogilag biztosító törvények meg nem születnek, a létező alkotmányos és törvényes lehetőségek között, kell olyan intézményi formákat kialakítani, amelyek erősítik az autonómia kialakulását.
Meggyőződésünk, és ezt az európai tapasztalat is igazolja, hogy a többség és kisebbség bölcs megegyezése alapján létrejött és szabadon működtetett autonómiaformák, nem irányulnak a többségi nemzet ellen, nem sértik a többségi nemzet érdekeit, ahogyan az ország területi egységét sem, ellenben hatékonyan erősítik és kiszélesítik a hatalom demokratikus gyakorlást, a jogállam hatékony működését, valamint az ország, a társadalom belső etnikai, nemzetiségi békéjét.
Elfogadta az RMDSZ Kongresszusa, 2007. március 3-án
KONGRESSZUSI HATÁROZAT
Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról,
a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről
Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza Románia 2007. január 1-i csatlakozását az Európai Unióhoz.
A csatlakozás történelmi esélyt teremt mind az elmaradott romániai régiók felzárkóztatására, mind a térségek közötti különbségek csökkentésére.
Románia Uniós csatlakozása az itt élő magyarság számára lehetőséget nyújt ahhoz, hogy sajátos kisebbségi helyzetünket, a magyar nemzethez való tartozásunkat mostantól fogva ne hátrányként, hanem előnyként éljük meg.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is kiemelt célja Erdély fejlesztése, és ennek érdekében a következő prioritásokat állapítjuk meg:
E cél eléréséhez hatékony fejlesztési intézményrendszer is szükséges. Az európai regionális fejlesztési politika legfontosabb eleme a fejlesztési régió.
Románia jelenlegi régiós felosztása nem tartja tiszteletben az Európai Bizottság által előírt lakosságszámot, illetve a régiókat alkotó térségek földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságait.
Az RMDSZ kezdeményezi Románia jelenlegi régiós felosztásának megváltoztatását, figyelembe véve a valós földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságokat. Ehhez a regionális fejlesztési politikákat gyakorlatba ültető intézményrendszert is minél nyitottabbá kell tenni.
A decentralizáció és szubszidiaritás jegyében a fejlesztési stratégiákat regionális szinten kell kidolgozni és megvalósítani.
Mivel a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése minden bizonnyal hosszabb időt vesz igénybe, egyrészt szükségesnek tartjuk sürgősen megszervezni a konzultációt a különböző romániai önkormányzatok és helyi közösségek képviselőivel, másrészt szorgalmazzuk a régiókon belüli kistérségi vagy megyeközi szoros együttműködési formák kialakítását, és ennek érdekében a decentralizációs kerettörvény minél hatékonyabb alkalmazását.
Elfogadta az RMDSZ Kongresszusa, 2007. március 3-án
KONGRESSZUSI HATÁROZAT
Felhívás az Európai Parlamenti választásokra
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kommunizmus bukása óta következetesen képviseli a demokratikus értékek megszilárdulását és kiállt az ország teljes körű euró-atlanti integrációja mellett. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyar nemzeti közösség jövője, a szülőföldön való boldogulás, az egyéni és közösségi jogok érvényesítése az Európai Unió keretein belül lehetséges. A magyar nemzet európai szellemű, határok nélküli újraegyesítésének is ez az egyetlen útja.
2007. január 1-től Románia és a romániai magyarság teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ez újabb feladatokat, újabb felelősséget ró ránk. Mostantól fogva jogainkért folytatott küzdelmünknek fontos színtere lesz az Európai Parlament is. Jövőnkről immár nemcsak Románia Parlamentjében, hanem az Európai Parlamentben is döntenek. Ahhoz, hogy sorsunk alakítói lehessünk, jelen kell lennünk mind a hazai, mind az összeurópai parlamentben. Nekünk mindenütt felelősségünk van, ahol közösségünk jövőjéről döntenek.
Megadatott egy újabb esély, egy lehetőség, hogy közösségünk minden problémáját, így a különböző autonómiaformákat is hitelesen képviselhessük az egyre nagyobb súlyt élvező Európai Parlamentben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőjelöltjei erre a munkára vállalkoznak. Vállalják a feladatot, vállalják a romániai magyar nemzeti közösség hiteles képviseletét, vállalják, hogy nap mint nap következetesen dolgoznak a számunkra létfontosságú megoldások érvényesítésén. Ezt helyettünk senki más nem teszi meg.
Egyetlen felelős magyar ember sem maradhat közömbös akkor, amikor a közösség jövője a tét. Hangunkat hallatnunk kell, nekünk kell elmondanunk, hogy mit várunk el a nemzetek közös Európájától.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 8. Kongresszusa azzal a felhívással fordul minden romániai magyar választópolgárhoz, hogy az Európai Parlamenti választásokon szavazatával támogassa a Szövetség jelöltlistáját.
Használjuk ki az új helyzetet, ne szalasszuk el a felkínált esélyt!
Szövetség az Unióban! Együtt sikerülni fog! Együtt minden magyarral! Együtt minden európaival!
Elfogadta az RMDSZ Kongresszusa, 2007. március 3-án
KONGRESSZUSI HATÁROZAT
a romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról
Az RMDSZ alapvető érdeke az ország Európai Uniós tagsága által nyújtott új lehetőségek kihasználása az életminőség javítása, a társadalmi felzárkózás, a jóléti csatlakozás érdekében, ezzel is biztosítva a romániai magyarság megmaradásának és szülőföldön való érvényesülésének lehetőségét.
Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében prioritásnak tekintjük: növelni a családok létbiztonságát, elősegíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, biztosítani az időseknek a méltó életkörülményeket, megvalósítani a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét, társadalmi beilleszkedését, erősíteni a szociális védőhálót az arra rászorultaknak, kialakítani egy korszerű foglalkoztatási rendszert, megteremteni a jobb egészségügyi állapotot, a teljes és magasabb színvonalú egészségügyi ellátás feltételeit.
Meggyőződésünk, hogy közösségünk jövője a család szilárdságán alapszik, ezért alapvető érdekünk a családok támogatása, a családbarát környezet kialakítása, a gyermekszaporulat ösztönzése. Családpolitikánk megvalósításában partnernek tekintjük egyházainkat és civil szervezeteinket.
Megmaradásunk alapfeltétele a fiatal nemzedék szülőföldön való érvényesülése, ezért különösen nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok képzési lehetőségeinek megteremtésére, lakásszerzési törekvéseik támogatására, egészségi állapotuk megőrzésének biztosítására.
Az időskori méltányos életkörülmények kialakítása, a biztonságos öregkor megvalósítása érdekében nem csupán a nyugdíjrendszer tökéletesítését, hanem az aktív élet mind hasznosabb ideig való fenntartását is célul tűzzük ki. Erősíteni kívánjuk a társadalmi felelősségvállalást az idősek védelmében.
Támogatunk minden olyan állami, egyházi és civilszervezeti törekvést, ami esélyt nyújt a hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésére, ugyanakkor szorgalmazzuk a társadalmi szolidaritást, a megértést ezen polgártársaink iránt.
Halaszthatatlan feladatnak tekintjük Románia foglalkoztatási stratégiájának újrafogalmazását, összhangban az EU foglalkoztatási iránymutatásaival, a Lisszaboni Stratégia szellemében.
Szövetségünk alapvető érdeke a romániai magyar közösség egészségügyi helyzetének javítása, ezért prioritásnak tekintjük a hatékony és reális egészségügyi ellátás elérhetőségének biztosítását, emelni a lakosság életszínvonalát az egészségügyi állapot javítása által, a megbetegedés veszélyének, a gyermekhalandóságnak, a rokkantsághoz vezető krónikus megbetegedéseknek a csökkentését, a biztosítottak jogait szolgáló egészségügyi rendszer kialakítását.
Az európai életminőség elérése, a jóléti csatlakozás komoly feladat elé állítja az országot, amely csak jól összehangolt állami, közösségi és egyéni erőfeszítések eredményeképpen valósulhat meg.
Elfogadta az RMDSZ Kongresszusa, 2007. március 3-án