RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2007. január 26., péntek
elhivbuk@rmdsz.ro V. évfolyam, 3490. szám
Tartalom:
*** Az Európai Uniós csatlakozás lehetőséget nyújt egy új nemzeti együttlétre
*** Újabb magyar államtitkárt neveztek ki
*** Az RMDSZ megkezdi az Európai Parlamenti választásokon való induláshoz szükséges aláírásgyűjtést
*** Új lakásépítési-program indul
Az Európai Uniós csatlakozás lehetőséget nyújt egy új nemzeti együttlétre
Megkezdődtek a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok Marosvásárhelyen
– Az Európai Uniós csatlakozás az erdélyi magyarság számára egy nagy lehetőséget jelent egy újfajta nemzeti együttlétre, a gazdasági fellendülésre, de a közösségi önállóság, az autonómia megteremtésére is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Marosvásárhelyen, a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok elnevezésű rendezvényen. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, bár a csatlakozás már megtörtént, Románia tényleges európai integrációja csak ezután következik: gyakorlatilag a következő „sorsdöntő” években dől el, hogy az erdélyi magyarság nyertese, vagy vesztese lesz a csatlakozásnak.
Az immár hagyományossá vált két napos egyházi rendezvény-sorozaton hazai és magyarországi teológusok, politikusok és társadalom-szakemberek értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszeréről, az egyház társadalomtanításáról, valamint az erdélyi magyarság időszerű kérdéseiről. Az Európai Unió és a kisebbségek címmel tartott beszédében a miniszterelnök-helyettes úgy értékelte, az uniós csatlakozással az erdélyi magyar közösség 1989 utáni egyik legfontosabb célkitűzése teljesült, hiszen ezáltal valóban megteremthető a magyar nemzet határok nélküli együttléte.
A közösség sajátos helyzetére utalva az elnök ugyanakkor rámutatott, az integrációval egyidőben a magyarság egy másik célkitűzést is követ: az autonómia megteremtését. Úgy vélte, az Európai Unióban valós esély mutatkozik a közösségi önállóság kiteljesítésére, ugyanis a politikai döntéshozatali mechanizmusaiban tettenérhető centralizációs folyamatot ellensúlyozandó, az uniónak akarva-akaratlanul növelnie kell a régiók, a helyi közösségek önállóságát, és ez a folyamat kezdvező az autonómia-törekvések számára is.
Értékelése szerint e két alapvető cél között nincs ellentmondás, mi több, a magyarság esetében szükségszerűségről van szó: a közösség ugyanis csupán úgy tud „jól” integrálódni az európai szövetségbe, ha önállóan tud cselekedni, úgy válhat az integráció nyertesévé, ha saját maga tud dönteni az őt érintő kérdésekben.
Az elnök szerint a magyar-magyar együttlétnek igen fontos gazdasági vonatkozásai is vannak: meggyőződése szerint a határok légiesedése nyomán rövid időn belül új dinamikát kaphat a határmenti együttműködés, de felgyorsul a régionális viszonyok átrendeződése is: számos határmenti nagyváros visszanyerheti egykori regionális szerepét. Az általános gazdasági fellendülés azonban csak akkor válik valósággá, ha az ország élni tud a lehetőséggel: ehhez pedig komoly kormányzati stratégiákra, pogramokra, valamint felkészült, cselekvőképes önkormányzatokra van szükség. Rámutatott: Románia évi 3 milliárd eurós uniós támogatásban részesülhet, ennek lehívása azonban döntően attól függ, milyen mértékű az ország forrás-felhasználási képessége. Szerinte egyáltalán nem véletlen az, hogy egyes politikai körök számára pont most vált igazán kényelmetlenné az RMDSZ kormányzati jelenléte: a következő időszak ugyanis sorsdöntő abban, hogy mely régiók képesek nagyobb uniós támogatást szerezni. – Sokan gondolják úgy, hogy a csatlakozás után már nincs szükség az RMDSZ-re, sokak vallják, hogy „ a mór megtette kötelességét, a mór mehet”. Ám téved az, aki úgy látja, hogy a magyar kérdés meg van oldva, tévednek azok, akik szerint az erdélyi magyarság megszűnik politikai tényezőnek lenni Romániában és Európában – szögezte le a szövetségi elnök.
A kisebbségek európai perspektíváiról szólva arra figyelmeztetett, az Unió közvetlenül nem oldja meg a kisebbségek helyzetét, hiszen a még el nem fogadott európai alkotmány is csak egy „halovány mondattal” utalt volna a kisebbségi jogok biztosítására. A „nagy esélyt” azonban közvetve nyújtja számunkra az Unió: a tagállamoknak ugyanis előbb vagy utóbb foglalkozniuk kell a nemzetiségeket és nyelveket fenyegető globalizációs veszéllyel, és amennyiben sikerül egy jó szabályozást kidolgozni ezek védelmére, az a kisebbségek számára is komoly előrelépést hoz majd. A szövetségi elnök alapvető fontosságúnak nevezte az európai parlamenti választásokat, álláspontja szerint ugyanis az RMDSZ brüsszeli jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyarság befolyással legyen a regionális alapok leosztására, az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvének érvényesítésére, valamint a nemzetiségi és kisebbségi kérdés jövőbeni szabályozására. Az RMDSZ európai parlamenti listája kapcsán kialakult vitákra utalva ugyanakkor leszögezte: az erdélyi magyarság pluralizmusát nem az Európai Unióban, hanem itthon kell megteremteni. – Az Unióban egy kompromisszum által megteremtett, de egységes és kemény álláspontot kell képviselnünk. Brüsszelben életünk és a létünk kérdése, hogy egy állásponton tudunk-e lenni, és „halálunkat” jelenti, ha erre nem vagyunk képesek – szögezte le az RMDSZ elnöke.
A rendezvény keretében oklevelet nyújtottak át több szaktekintélynek számító előadónak, akik az elmúlt években következetesen támogaták a rangos egyházi-közéleti rendezvényt. A tanulmányi napok két napján előadást tart még többek között Borbély László és Nagy Zsolt miniszterek, dr. Kádár Béla közgazdász, Pálfy G István, a Hungária Televízió Közalapítvány tagja, valamint Dr. Sulyok Elemér biblikus professzor is.
Újabb magyar államtitkárt neveztek ki
Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök csütörtökön aláírta Horváth Anna államtitkári tisztségbe történő kinevezéséről szóló Határozatot.
Az RMDSZ által javasolt tisztségviselő az Integrációs Minisztériumban tölt be államtitkári tisztséget.
Horváth Anna a bukaresti Közgazdasági Akadémia Keresekedelmi, illetve a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett egyetemi oklevelet. 1997 és 1999 között a nemzeti kisebbségekért felelős miniszter tanácsosa volt, 1999-től pedig az Etnikumközi Hivatal kolozsvári irodáját vezette.
A miniszterelnöki határozat a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után lép érvénybe.
Az RMDSZ megkezdi az Európai Parlamenti választásokon való induláshoz szükséges aláírásgyűjtést
– Az RMDSZ megkezdi az Európai Parlamenti választásokon való induláshoz szükséges aláírásgyűjtést – jelentette be Kovács Péter ügyvezető alelnök, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének csütörtöki ülését követően. A politikus közölte, a megbeszélésen döntöttek azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják azt, hogy a Szövetség területi szervezetei megfelelő időben hozzájussanak az aláírásgyűjtő űrlapokhoz. Az addigi teendők közül az ügyvezető alelnök kiemelte a gyűjtés során használt arculati elemek véglegesítését, az aláírást gyűjtő személyek számára készülő jogi vonatkozású tájékoztató anyag összeállítását, valamint a jelölteket bemutató füzet elkészítését. A gyűjtés elkezdését megelőzően az RMDSZ minden területi szervezete kinevez egy területi szintű koordinátort – tájékoztatott Kovács Péter. A január 24-i kormányülésen elfogadott Határozat értelmében az Európai Parlamenti választásokra 2007. május 13-án kerül sor. A választásokon induló szervezeteknek március 14-éig kell összegyűjteniük és leadniuk az aláírásokat az Országos Választási Hatóságnál.
Új lakásépítési-program indul
A Területrendezési és Középítkezési Minisztérium kiemelt feladatnak tekinti a fiatalok életkörülményeinek javítását – mondta Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter pénteken, Marosvásárhelyen, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített 25 lakrészes tömbház átadásakor. A befektetés értéke meghaladja az 500 ezer eurót.
Szintén a fiatalok életminőségének javítását célozza az a nemrég életbe lépett jogszabály is, melynek értelmében a 35 évesnél fiatalabb személyek állami támogatásban részesülnek, amennyiben lakásépítés céljából jelzáloghitelt vesznek fel. A támogatás mértéke eléri az ingatlan értékének 20 százalékát, de nem haladhatja meg a 10.000 eurót. A támogatás igénylőjének saját tulajdonú telekkel kell rendelkeznie, amelyen építkezésre szakosodott vállalkozóval kell elvégeztetnie a munkálatokat. Az összeget az ingatlan átadásakor folyósítják – közölte Borbély László.
A miniszter bejelentette: 2006-ban, Maros megyében 450 milliárd régi lejt fordítottak infrastrukturális fejlesztésre, ez az összeg egyébként a megye egész éves költségvetésének a fele. 2007-ben is lesz pénz infrastrukturális fejlesztésekre, hiszen léteznek fejlesztési alapok, a Román Kereskedelmi Bank magánosításából beérkezett 2 milliárd euró nagy részét is szintén erre a célra irányozta elő a Kormány – nyilatkozta Borbély László.
A sportterem-építési program kezdetén mintegy 300 sportterem megépítésére kért finanszírozást a minisztérium, de sikerült megtakarítani több mint 17 millió eurót, így a programot sikerült további 39 sportteremmel bővíteni – emelte ki a megbízott miniszter az Országos Befektetési Vállalat által épített kövesdombi sportterem felavatásán.
Az eseményen részt vett Octavian Belu, az Országos Sportügynökség új elnöke, az Országos Lakásügynökség igazgatója is.
A kövesdombi 150 férőhelyes sportterem avatása után a kormányzati tisztségviselők megtekintették a Sportlíceum decemberben átadott sporttermét, a műjégpályát, valamint a sportcsarnokot. A látogatás során bemutatták a sportcsarnok felújítását, valamint a műjégpálya befedését célzó terveket is.
Már a nyár folyamán elkezdődnek a műjégpálya befedését célzó munkálatok – mondta Borbély László.