RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. november 16., Csütörtök, III. kiadás
elhivbuk@rmdsz.ro XIV. évfolyam, 3442. szám
A román-magyar stratégiai partnerség az erdélyi magyarság alapvető célja is
– Minden korábbinál szorosabb Románia és Magyarország kapcsolata, a két ország érdekei között nincs kibékíthetetlen ellentét – hangzott el csütörtökön, a Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban tartott román-magyar kormányülésen. A két ország kapcsolatában kiemelt jelentőségűnek tekintett együttes ülésen Gyurcsány Ferenc magyar-, illetve Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök mellett jelen voltak a két kormány miniszterei, köztük Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, Nagy Zsolt informatikai miniszter, Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, és részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke is. Az ülést megelőzően a román kormány tagjait a Hősök terén ünnepi keretek között, katonai tiszteletadással fogadták, majd a rövid ceremóniát követően a két kabinet miniszterei „családi fotózáson” vettek részt a múzeum Márványcsarnokában. A Gyurcsány Ferenc magyar és Călin Popescu Tăriceanu kormányfő elnökletével elkezdődött tanácskozáson elhangzott: a közös kormányülésnek az is különös jelentőséget ad az, hogy 2007. január elsejétől Románia is tagjává válik az Európai Uniónak.
Isten hozta Önöket Magyarországon, Isten hozta Önöket az Európai Unióba – ezekkel a szavakkal zárta köszöntő beszédét Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök az ülésmegnyitóján, utalva arra, hogy Románia csatlakozásával új lehetőségek nyílnak a két ország kapcsolatában. Kiemelte, hogy Magyarország támogatta Románia Európai Uniós csatlakozását, ennek eredménye is, hogy az ország mára a európai szövetség küszöbére érkezett. „Ezt akartuk, tettünk is ezért, mert Románia Európa elidegeníthetetlen része” – tette hozzá Gyurcsány Ferenc. A tárcavezető úgy értékelte: a párbeszéd helyreállt, és minden korábbinál szorosabb a viszony két ország között.
A Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség példaértékű egész Kelet- Közép Európában – jelentette ki Călin Popescu Tăriceanu. A román miniszterelnök – méltatva a román-magyar kormányülés jelentőségét – a történelmi megbékélés legszebb példájaként értékelte a két ország együttműködését. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország és Románia együttműködése a két ország jólétét és biztonságát szolgálja.
A romániai magyaroknak alapvető érdeke, hogy Románia és Magyarország között stratégiai partnerség alakuljon ki – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, magyar nyelven elmondott beszédében. Az RMDSZ elnöke maga is kiemelte, hogy egy olyan időszakban kerül sor a román-magyar kormányülésre, amikor alig másfél hónap választja el Romániát az Uniós tagságtól. Az Európai Uniós csatlakozás a romániai magyarok számára külön öröm, és elégtétel – hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke, aki egyben rámutatott: a belépés után valóban együtt lehetünk mindannyian, megszűnnek a határok, ám az a legfontosabb, hogy ezek a határok a szemléletünkben is megszűnjenek. Erre szolgálnak ezek a kezdeményezések, erre az együttműködésre van szükség az Unióban is.
Az erdélyi magyarság, a két ország viszonyában betöltött szerepére utalva az elnök Kós Károly 1921-ben megfogalmazott kiáltványából, a Kiáltó szóból idézett. ,, Mi, kétmillió dolgozó, adózó, anyagi és kultúrértékeket produkáló polgár felséges gyarapodása vagyunk Romániának. De mi, kétmillió, nem dolgozó, improduktív gyűlölködő belső ellenség: borzalmas rákfenéje vagyunk Romániának. Nyíltan és őszintén valljuk azonban: inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek.’’ Románia minszterelnök-helyettese emlékeztetett arra, hogy Kós Károly már akkor az autonómiát látta a két etnikum közötti békés együttélés feltételének.
Markó Béla szerint az országok közötti együttműködés ad értelmet az Európai Uniónak, e nélkül sem hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiákat, sem környezetvédelmet, sem korszerű európai oktatást lehet elképzelni, de a közösségek nemzeti identitása, méltóságais nagyobb biztonságban lesz egy szolidaritáson és nem konfrontáción alapuló Európában – hangsúlyozta arra figyelmeztetve, hogy a legnagyobb hiba lenne a beindult pozitív folyamatokat visszafordíthatatlanoknak hinni. Ez csak akkor válik irreverzibilissé, ha nap mint nap együtt munkálkodunk, ha szemléletünkből, a gondolkodásunkból is eltűnnek a határok – szögezte.
Az ülésen a két kormány tíz dokumentumot fogadott el, amelyeket az illetékes miniszterek az ülést követően ünnepélyes keretek között, A Múzeum Márványtermében írtak alá. Elsőként Gyurcsány Ferenc és Călin Popescu Tăriceanu látta el kézjegyével a Magyar Köztársaság és Románia Kormányának közös nyilatkozatát az Európai Unió keretében való együttműködésről.
A kormányülés egyik kiemelt jelentőségű dokumentumainak számít a két ország nemzeti fejlesztési terveinek összehangolását célzó szándéknyilatkozat, illetve a vasúti személyforgalom ellenőrzésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről és a két ország határátkelő helyein bevezetendő egy megállásos ellenőrzési rendszer bevezetéséről, szóló nyilatkozatok is. Ez utóbbi értelmében Románia EU-csatlakozását követően egyetlen ellenőrzési pont működne a román-magyar határátkelőhelyeken, ahol a két ország állampolgárai személyazonossági igazolvány alapján kelhetnének át
A Magyar Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Közlekedési, Építésügyi és Turisztikai Minisztérium összesen négy közös nyilatkozatot fogadott el, amelyek többek között a Duna-medencére és a Tisza vízgyűjtőre vonatkozó területfejlesztési együttműködésre, illetve az építőipari vállalkozások az integrált városfejlesztésre vonatkoznak. A dokumentumokat román részről Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter is aláírta.
Nagy Zsolt, román távközlési és informatikai miniszter és Kóka János, magyar gazdasági és közlekedési miniszter megerősítette, hogy a két szaktárca példaértékű együttműködését folyatni kell, hiszen az információs technológia jó lehetőséget kínál a már létező kezdeményezések és programok továbbfejlesztésére, hiszen ez az a terület, amely megteremtheti az együttműködéshez szükséges felületet, a kapcsolattartás alapjának tekinthető.
Az aláírást követően a két miniszterelnök egyaránt fontosnak ítélte a közös történelemszemlélet kialakítását, a műemlékek (köztük a kolozsvári Mátyás-szobor) közös felújítását, az infrastruktúra-fejlesztés összehangolását, a határmenti együttműködés kiszélesítését célzó egyezségek jelentőségét. Gyurcsány Ferenc kifejtette: a román-magyar kapcsolatok a legjobbak az utóbbi száz évben, az együttműködés jellege olyan, hogy ehhez egyik kormánynak sem kell feladni érdekeit. A magyar miniszterelnök megerősítette kormánya elkötelezettségét a történelmi magyar nemzet érdekeinek képviseletére, védelmére. Az erdélyi magyarság autonómia-törekvései kapcsán úgy értékelte: Európában számos autonómiaforma nyert legitimitást, ezek azonban minden esetben a többség és kisebbség párbeszéde alapján kell hogy megvalósuljanak. – Az autonómiát nem szerzik, és nem adják: az autonómiát a többség és a kisebbség közösen alkotja meg – mutatott rá. A kormányfő közölte, a magyar kormány a munkaerőpiac mérsékelt nyitását támogatja: egy olyan nyitást tart elképzelhetőnek, amely alapvetően nem veszélyezteti a magyarországi munkavállalók helyzetét.
Călin Popescu Tăriceanu az erdélyi magyarság és az RMDSZ a két ország viszonyában játszott szerepét és érdemeit méltatta, úgy értékelve, hogy az erdélyi magyarság összekötő kapocs a két ország viszonyában.
*
Híreink olvashatók és visszakereshetők az RMDSZ honlapján: www.rmdsz.ro (RMDSZ Tájékoztató)