RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. november 14., Kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3440. szám
Két nap múlva együttes kormányülés Budapesten
– Románia és Magyarország viszonyát a jövőben is a stratégiai partnerség kell meghatározza – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kedden, bukaresti sajtóértekezletén.
A kormányülés napirenjének ismertetése előtt, a szövetségi elnök értékelte a tavalyi, Bukarestben megrendezett együttes esemény eredményeit, megvalósításait. Mint mondta, több konkrét elképzelést sikerült megvalósítani, az elmúlt évben pedig a stratégiai partnerség jellemezte a két ország kapcsolatát. – Bár ma már egyre ritkábban beszélünk erről, ez csakis azért van így, mert természetesnek tekintjük ezt a partnerséget – mutatott rá az elnök hozzátéve, nagyon fontos, ha a két ország jó viszonyban van, nem csupán a szomszédság miatt, hanem a közös történelem miatt is. – Meggyőződésem, hogy a XXI. században együttműködésre vagyunk ítélve, energiánkat nem az egymással szembeni versengésre, hanem az együttműködés erősítésére kell koncentrálnunk, különösen most, amikor Románia is hamarosan az Európai Unió tagjává válik. A két ország viszonyát a jövőben is stratégiai partnerség kell meghatározza – fogalmazott Markó Béla.
Ami az együttes kormányülés tartalmi részét illeti, a szövetségi elnök elmondta, a várható politikai nyilatkozatok mellett ezúttal is számos konkrét döntést is hoznak majd a két kormány képviselői: a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, de nem utolsó sorban a Battonyai iskolának is. A csütörtöki együttes ülésen ismét szerepelnek a felsőfokú oktatási intézmények közötti együttműködésre vonatkozó napirendi pontok: a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem, a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem és más magyarországi egyetemek közötti kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó kérdéseket is megvitatnak majd az illetékes tárcavezetők.
A művelődés terén is rendhagyó döntések várhatóak: újdonságnak számít például a két ország kulturális örökségének digitalizálására vonatkozó kezdeményezés, mint ahogyan a Román illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának együttműködése is, ez utóbbi a közös történelmi szemlélet kialakítására, és egy esetleg közösen kidolgozott történelemkönyv kidolgozására irányul. A kormányülésen ugyanakkor több emlékmű restaurálásáról is születik majd megállapodás. Az infrastrukturális együttműködési lehetőségek között szerepel az észak-erdélyi autópája, a IV-es korridor, valamint a Vaja-Nagybánya-Szatmárnémeti gyorsforgalmi út építése.
A két kormány várhatóan dönt a határátkelés megkönnyítésének módjáról is. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozat értelmében Románia EU-csatlakozását követően egyetlen ellenőrzési pont lenne a román-magyar határátkelő helyeken, ahol a személyazonossági igazolvány alapján történne meg a másik ország területére való átkelés. Szintén a napirenden szerepelnek közös vámügyi, illetve biztonsági intézkedésekről szóló kérdések is.
A két ország kormánya ezúttal is számos fontos kérdésről dönt majd, ám – tette hozzá – “nem vonatkoztathatunk el attól sem, hogy, miközben a két ország partnerségéről, szoros együttműködésről beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erősítik a a nacionalista, magyarellenes retorikát” – hangsúlyozta a szövetségi elnök utalva a Szociáldemokrata Párt esedékes RMDSZ-ellenes, bizalmatlansági indítványára. Markó Béla felelőtlennek nevezte a PSD kezdeményezését, ugyanakkor jelezte, hogy az elmúlt 16 évben ezidáig egyetlen bizalamatlansági indítvány sem fogadott el a Parlament. Amennyiben valamelyik koalíciós partener megszavazná a PSD indítványát, az annyit jelentene, hogy nincs koalíció, és új képletet kellene kigondolni – tette hozzá a szövetségi elnök.
Markó Béla nevetségesnek, mi több, tragikomikusnak nevezte azt az helyzetet, hogy, miközben mindenki elfogadja a helyi közösségek, önkormányzatok egyre hangsúlyosabbá váló döntéshozatali önállóságát, egyesek megtagadnák a kisebbségi közösségek azon jogát, hogy sajátos kérdéseikről maguk dönthessenek. – Ebben az esetben arra ébredhetünk, hogy -miközben a helyi intézmények vezetése a helyi-, illetve megyei önkormányzataink hatáskörébe tartozik- a kisebbségi közösségek intézményei továbbra is minisztériumi alárendeltségben maradjanak – mutatott rá a szövetségi elnök. Hozzátette: a Parlament elfogadta a pártok finanszírozásáról szóló törvényt, és várhatóan rövid időn belül megszavazza az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezetet is, de elfelejtik azt, hogy az Unió még egy harmadik jogszabály elfogadását is sürgette: a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt. – Lassan két esztendeje tárgyalunk, vitázunk, veszekedünk, de továbbra sincs törvény, mi több, a Képviselőház bizottsági jelentése is várat magára – összegzett Markó Béla.
Az építkezés a gazdasági fejlődés hajtómotorja lehet
– A Területrendezési és Középítkezési Minisztérium az idén kilenc Călăraşi megyei település ivóvízhálózatának kialakítására összesen 1 millió új lej adott – jelentette ki Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter november 14-én, a megye polgármestereivel, parlamenti képviselőivel, és más helyi hatóságok képviselőivel folytatott megbeszélésén.
Úgy vélte, az építkezés a megye gazdasági hajtómotorja lehet. A minisztérium maga is több, jelentős beruházást indított el a megyében: Lehliu településen több, mint 185 000 euró értékű beruházással hőszigetelik a pszichiátriai kórház épületét, a program keretében azonban további 33 tömbhat is hőszigetelnek. Olteniţa-ban, illetve Călăraşi-ban összesen 126 lakrész építése van folyamatban az Országos Lakásügynökségen keresztül, emellett négy sportterem épül – számolt be Borbély László, hozzátéve, a természeti katasztrófák megelőzését célzó programban összesen 84 középület konszolidálására nyílik lehetőség.
Brazíliában népszerűsítik a romániai termékeket
Románia és Brazília közötti gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében folytat tárgyalásokat november 11 és 15 között, Brazíliában az a romániai, gazdasági küldöttség, amely mintegy tíz hazai, a kőolaj-, autóalkatrész- és gépgyártó iparban működő vállalat, valamint a Kereskedelmi Minisztérium képviselőiből áll. A küldöttséget Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter vezeti, aki az elmúlt napokban számos brazil hivatalossággal tárgyalt. A megbízott miniszter hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott többek között Armando Mello Meziat-tal, a braziliai Kersekedelmi és Iparfejlesztési Minisztérium külkereskedelemért felelős államtitkárával, valamint Tito Ryff államtitkárral.