RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. november 9., Csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3436. szám
Tartalom
*** Markó Béla szövetségi elnök az EPP pozsonyi konferenciáján
*** Markó Béla beszéde a pozsonyi EPP-konferencián
*** Január elejére tervezik a “Kis MÁÉRT” összehívását
***Elutasított RMDSZ-javaslat Szenátusban
A sajátosságokban rejlő értékek sérülése nélkül kell megteremteni a különbözőség egységét – Markó Béla szövetségi elnök az EPP pozsonyi konferenciáján
„A globalizálódó világ kihívásaira egy olyan Európa fogalmazhat meg érvényes válaszokat, amely a kereszténység kulturális és erkölcsi tanításait megőrzi és továbbörökíti” – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Pozsonyban, az ortodox egyház és a Európai Néppárt párbeszéde témakörben rendezett nemzetközi konferencián. Az EPP Európai Parlamenti frakciója által kezdeményezett tanácskozáson résztvettek a térség országainak jelenlegi és volt miniszterelnökei, Konstantinos Karamanlis görögországi, illetve Ivo Sanader horvátországi miniszterelnökök, de jelen volt Mikulas Dzurinda, Szlovákia volt kormányfője is.
Markó Béla a románia Kormány miniszterelnök-helyetteseként, de ugyanakkor Európa egyik jelentős nemzeti kisebbségének képviselőjeként magyar nyelven tartott beszédet a szlovák fővárosban. Előadásában a különbözőségen alapuló egység megteremtésének lehetőségére mutatott rá, egy olyan Európában, amelyben a nemzetek nyelve, kultúrája, vallása szabadon érvényesülhet.
A szövetségi elnök továbbá az egyházak súlyának fontosságát emelte ki: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdettől fogva egyik legfontosabb célkitűzésének tekintette – felekezettől függetlenül – az egyházak súlyának, tekintélyének visszaállítását, elkobzott vagyonuknak, iskoláknak, templomoknak, műemlékeknek a visszaszolgáltatását. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben javuló tendenciát mutat a visszaszolgáltatási folyamat, különösen az erdők és a földek esetében, nem hallgathatjuk el, hogy az egyházi épületek visszaszolgáltatása terén viszont még mindenképpen gyorsítanunk kell a közeljövőben ezt a folyamatot.”
Ugyanakkor megemlítette, hogy jelenleg a román Parlament alsóházának illetékes bizottsága tárgyalja a kormány által beterjesztett felekezeti törvénytervezetet. Az oktatási törvény tervezett módosítása kapcsán úgy értékelte, a felekezeti oktatásról szóló külön fejezet nagyobb szabadságot biztosít majd az egyházak által működtetett oktatási intézmények számára.
Beszéde végén Markó Béla elmondta, bízik abban, hogy a decentralizáció és szubszidiarítás elve alapján működő Európa egyben a regionális, kulturális vagy intézményi autonómiák Uniója is lesz.
A kétnapos konferencián az RMDSZ részéről jelen volt még Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a SZET elnöke és Szász Attila államtanácsos.
Az alábbiakban közöljük Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes beszédét, amely az ortodox egyház és az Európai Néppárt párbeszéde címmel tartott pozsonyi konferencián hangzott el.
Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy Románia Kormányának miniszterelnök-helyetteseként, de ugyanakkor Európa egyik jelentős nemzeti kisebbségének képviselőjeként, az EPP társult tagjának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek az elnökeként anyanyelvemen, magyarul szóljak Önökhöz, jelezve ezzel is, hogy ennek a térségnek mennyire jellemzője a sokszínűség nemzeti, etnikai és vallási értelemben egyaránt.
A mai rendezvény témája, az ortodox egyház és az Európai Néppárt közötti párbeszéd rendkívül fontos mindannyiunk számára. Olyan időszakban élünk, amikor mindannyian hiszünk abban, hogy Európa kettészakítottságát együtt felszámolhatjuk és megteremthetjük azt az egységes Uniót, amelyben a különböző nemzetek nyelve, kultúrája, vallása szabadon érvényesülhet.
Ráadásul ma nekünk egy sokkal tartósabb történelmi cezúráról is beszélnünk kell, és az előttünk álló kihívás jelentőségét fokozza, hogy nemcsak egy évszázados, hanem egy közel ezeréves megosztottságot is fel kell egyben számolnunk, hiszen a Kelet és Nyugat között bekövetkezett nagy egyházszakadás óta eltelt 952 esztendőben a kereszténység nemcsak területileg vált el egymástól, hanem részben kulturálisan is. Ezt a közeledést kell lehetővé tennünk úgy, hogy a sajátosságban rejlő értékek sérülése nélkül teremthessük meg a különbözőség egységét. Kevesebb, mint két hónap választ el bennünket az Unió újabb bővítési hullámától, attól a pillanattól, amikor Európában az ortodox jelenlét tovább növekszik a két új állam, Románia és Bulgária belépése által. Történelmi a pillanat, hisz ennek az évezredes ciklusnak az epilógusát kell remélnünk tőle.
Románián belül olyan régióból jövök, ahol a történelem számos negatív és pozitív tapasztalatot kínál egyben az etnikai közösségek együttélésére vonatkozóan. A vallási és lelkiismereti szabadságot Erdélyben kimondó 1568-as Tordai Országgyűlés egyedülálló jelentősséggel bírt. A római katolikusok, lutheránusok, kálvinisták és unitáriusok szabad vallásgyakorlását kihirdető országgyűlés Európában először hozott olyan határozatot, amely a vallásszabadság elemeit magába foglalta. De nem hallgathatjuk el, hogy a kommunista diktatúra viszont ellenkező tapasztalatot kínált nekünk ugyancsak Erdélyben, mind az etnikai értékek lábbal tiprásával, mind az egyházak autonómiájának felszámolásával.
Ma pedig Európának ebben a régiójában tapasztalható válságjelenségek, a parlamentarizmus és a demokratikus államforma megkérdőjelezésének, a demokrácia értékeivel szembeni bizalmatlanságnak a különböző megnyilvánulásai olyan terheket rónak a mindenkori vezetésre, amivel a politikai elit önmagában nem tud sikerrel megbirkózni, s már csak ezért is nagy szükség van az egyházakkal és a civil társadalommal való párbeszédre.
Az általam képviselt szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, kezdettől fogva egyik legfontosabb célkitűzésének tekintette – felekezettől függetlenül – az egyházak súlyának, tekintélyének visszaállítását, elkobzott vagyonuknak, iskoláknak, templomoknak, műemlékeknek a visszaszolgáltatását. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben javuló tendenciát mutat a visszaszolgáltatási folyamat, különösen az erdők és a földek esetében, nem hallgathatjuk el, hogy az egyházi épületek visszaszolgáltatásának terén viszont még mindenképpen gyorsítanunk kell a közeljövőben ezt a folyamatot.
Ugyancsak meg kell említenem, hogy a jelenlegi kormány terjesztette be az új felekezeti törvény tervezetét, amelyet jelenleg a Parlament alsóházában az illetékes bizottságok vitatnak, és 1948 óta ez lesz az első törvény, amely a vallásgyakorlást egy modern, európai és demokratikus jogállam keretein belül szabályozza. Az oktatási törvény új, módosított változatában is külön fejezetet akarunk szentelni a felekezeti oktatásnak is, nagyobb szabadságot biztosítva az egyházak által működtetett oktatási intézmények számára.
Hölgyeim és Uraim!
Most, hogy egy új átrendeződés következtében ismét együtt lehetünk Európában, halaszthatatlanul fel kell tennünk a kérdést: milyen Európát akarunk?
Olyan Európát, amely az egyszínűség tégelyében egybeolvasztja a különbözőségeket, eltekintve mindentől, ami sajátos és egyedi, vagy olyant, amelyben minden másság határok nélkül együtt lehet, az értékek szabadon áramolhatnak, ugyanakkor mindenki számára megadatik az eltérő nemzeti, vallási, kulturális identitás vállalásának lehetősége?
Nyilván mindannyian ez utóbbit választjuk. Nem könnyű a feladat, de a globalizálódó világ kihívásaira egy olyan Európa fogalmazhat meg érvényes válaszokat, amely a kereszténység kulturális és erkölcsi tanításait megőrzi és továbbörökíti. Egy ilyen Európában helye van Rómának és Bizáncnak, helye van mindannak, amire egyénként és közösségként büszkék lehetünk. Bízom benne, hogy az eljövendő Európa a decentralizáció és a szubszidiaritás elve alapján működő, regionális, kulturális vagy intézményi jellegű autonómiák Uniója is lesz egyben.
Január elejére tervezik a “Kis MÁÉRT” összehívását
Markó Béla az MKP vezetőivel találkozott Pozsonyban
Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor képviselő, a SZET elnöke, valamint Szász Attila államtanácsos csütörtökön, Pozsonyban megbeszélést folytatott Bugár Bélával, az Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével, Duray Miklós alelnökkel, valamint Vörös Péter központi titkárral.
A megbeszélésen a határon tuli szervezetek vezetői kölcsönösen tajekoztatták egymást országuk belpolitikai helyzetéről, illetve az általuk képviselt magyar politikai szervezetek sajátos helyzeteről. Markó Béla ugyanakkor beszámolt az RMDSZ autonómia-törekvéseiről, illetve az ennek kapcsán felerősödött RMDSZ-ellenes, nacionalista támadásokról. Bugár Béla az MKP ellenzéki szerepéről, a szlovákiai kormány populista es magyarellenességet szító politikájáról tajekoztatta az RMDSZ képviselőit. A két elnök aggodalmának adott hangot a térségben erősödő nacionalizmus és magyarellenesség kapcsán.
A talákozó során a felek közös határon túli magyar kérdésekben is egyeztettek, és úgy értékelték: átláthatóbb és kiszámítható támogatáspolitkára van szükség. Ennek érdekében azt szorgalmazták, hogy jövő év elejére hívják össze a határon túli szervezeteket tömörítő, úgynevezett “Kis MÁÉRT” ülését, amelyre meghívják a magyar kormány képviselőit is.
Elutasított RMDSZ-javaslat Szenátusban
A Szenátus csütörtöki ülésén a bukaresti Római-Katolikus Székesegyház építését kivizsgáló szenátusi bizottság jelentését vitatta meg.
Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor, aki a kivizsgáló bizottság tagjaként szólalt fel, elmondta: a kommunizmus idején számos templomot bontottak le, és költöztettek el, nem támogatható, hogy most is templomok, műemlékek tünjenek el, vagy kerüljenek monstrum épületek árnyékába.
Szintén csütörtökön, a Szenátus plénuma elutasította az RMDSZ-szenátorok azon javaslatát, hogy a rádió- és tv-díjak fizetése ne legyen kötelező azon cégek, családi vállalkozások és kistermelők számára, akik saját felelősségükre írt nyilatkozatban elismerik, hogy a munkahelyen nem használnak ilyen készüléket.
A törvénytervezetet megfogalmazó Puskás Bálint szenátor elmondta, nem tud egyetérteni a közszolgálati rádió és televízió képviselőivel akik abból indulnak ki, hogy mindenkinek van egy rádió vagy tv-készüléke.
A törvényjavaslat elfogadása mellett emelt szót Frunda György szenátor is, aki elmondta, hogy a rádió- és tv-díj fizetése diszkrimináló jellegű, és sérti az alkotmányos jogokat. Szabó Károly szenátoris úgy vélte, egy általános díj fizetése adójelleget ad ennek a díjnak, és ez alkotmányellenes. Mindezek ellenére, a Szenátus plénuma 13 igen, 47 nem és 6 tartozkodó szavazattal elutasította a tervezetet.