RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. október 20., Péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3418. szám
Tartalom
– Az eszközök tekintetében van, a székelyföldi autonómia ügyében nincs nézetkülönbség az RMDSZ és az SZNT között
– Aggasztó az ultra-nacionalista retorika felerősödése
Markó Béla sajtótájékoztatója Marosvásárhelyen
– „Ne félelmet, hanem bizalmat és toleranciát vigyünk az európai közösségbe” – Markó Attila Strassbourgban
Az eszközök tekintetében van, a székelyföldi autonómia ügyében nincs nézetkülönbség az RMDSZ és az SZNT között
*** Bár az eszközök tekintetében nézetkülönbségek vannak, az RMDSZ és az SZNT között alapvetően egyetértés van a székelyföldi területi autonómia kérdésében, és ez megfelelő alapot biztosít az együttműködésre – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Marosvásárhelyen, azt követően, hogy hivatalában fogadta Csapó I. Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét, valamint Izsák Balázs alelnököt.
Az RMDSZ elnöke közölte: a megbeszélés része annak a széleskörű konzultációs folyamatnak, amelyet az RMDSZ kezdeményezett a egyházakkal, az ifjúsági-, civil-, illetve szakmai szervezetekkel, és amelyet a következő időszakban a Szövetség még intenzívebbé kíván tenni. E párbeszéd keretében hamarosan sor kerül egy megbeszélésre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel és Tőkés László püspökkel, de számos más szervezetettel is – jelentette be az elnök. A megbeszélés tartalmáról szólva elmondta: alapvetően egyetértettek a célokat illetően, abban, hogy Székelyföldnek szüksége van a területi autonómiára, ugyanakkor abban is, hogy alapvető különbség az eszközök tekintetében van. Az RMDSZ nem tudja támogatni a székelyföldi népszavazásra irányuló kezdeményezést, ugyanis a Szövetség álláspontja szerint a törvény ezt nem teszi lehetővé. – Az RMDSZ azon fog dolgozni a továbbiakban, hogy olyan törvény szülessen Romániában, amely megengedi a népszavazás megszervezésének lehetőségét – mondta Markó Béla. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy így is van lehetőség a közös cselekvésre: ennek megfelelően felkérte az SZNT vezetőit, működjenek együtt az RMDSZ-szel a székelyföldi polgármesterek Csíkszeredában elfogadott, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa által megerősített nyilatkozatban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Csapó József az SZNT elnöke megerősítette: a találkozón azonosították azokat a kérdéseket, amelyek alapját képezhetik a további együttműködésnek, és ismertették a népszavazással kapcsolatos álláspontjaikat. Közölte: az RMDSZ elnöke arról biztosította, hogy ez a találkozó csupán kezdete a párbeszédnek, amely – akárcsak a többi szervezet esetében- a jövőben folytatódni fog.
Aggasztó az ultra-nacionalista retorika felerősödése
Markó Béla sajtótájékoztatója Marosvásárhelyen
*** – 1956. nemcsak a magyar nemzet, hanem a régió összes országa számára rendkívül fontos esemény volt, ugyanis a magyar forradalom maradandó rést ütött a kommunista diktatúra falán, és ezáltal hozzájárult az egész kommunista rendszer bukásához – jelentette ki Markó Béla pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, az RMDSZ rendkívüli gálaműsor keretében emlékezik meg arra a magyarországi forradalomra, amelynek egyébként Romániában is számos értelmiségi – magyarok és románok egyaránt – diákok, papok estek áldozatul.
– A romániai politikai helyzetről szólva a miniszterelnök-helyettes aggodalmának adott hangot a román politikai életben eluralkodó ultra-nacionalista retorika miatt, egyben méltányolva azt is, hogy a romániai civil szféra, valamint a sajtó nem adott hitelt a populista és demagóg megnyilvánulásoknak, amelyeket a Nagy Románia Párt mellett legújabban a Konzervatív Párt is magáévá tett.
A szövetségi elnök nagy eredménynek nevezte azt, hogy a jövő évi állami költségvetés prioritásként kezeli az oktatás és a kultúra támogatását, de ugyanakkor elégedetlen amiatt, hogy az infrastrukturális beruházások számára nem biztosítottak megfelelő pénzügyi keretet. Ennek kapcsán reméli, hogy menet közben további pénzalapokat sikerül majd szerezni, különösen az erdélyi infrastruktúra fejlesztésére. Bejelentette, nagy előrelépés várható a szociális területen is: a kormánykoalíció ugyanis támogatja az RMDSZ azon javaslatát, hogy bevezessék a minimál-nyugdíjat, amely jelentős jövedelemnövekedést eredményez majd a kisnyugdíjasok, valamint a mezőgazdasági nyugdíjasok esetében. Az elnök szerint a minimál-nyugdíj értéke várhatóan 18o új lej lesz majd. Markó Béla megerősítette, az RMDSZ Frunda György szenátort javasolja az európai biztosnak, akit politikai és szakmai felkészültségét tekintve a legalkalmasabbnak tart a tisztség betöltésére. – Frunda György esélye a biztosi tisztség elnyerésére azonban nem a felkészültségének függvénye, hanem annak, hogy miként is áll Románia az állampolgárok esélyegyenlőségével. – Az államnak egyenlő esélyt kell biztosítania mindenki számára románnak, magyarnak egyaránt. Ki-ki döntse el most azt, hogy a romániai demokrácia jelenlegi állapotában mekkora esélye van Frunda Györgynek a tisztség megszerzésére – mondta nem kis iróniával az RMDSZ elnöke.
„Ne félelmet, hanem bizalmat és toleranciát vigyünk az európai közösségbe” – Markó Attila Strassbourgban
*** Markó Attila kisebbségügyi államtitkár október 19-20. között részt vett Strassbourgban a kisebbségi oktatás lehetőségeiről szervezett szemináriumon, valamint az Európa Tanács kisebbségi szakértői csoportjának (DH-MIN) soros ülésén. A megbeszéléseken szó esett a kisebbségeknek a döntések meghozatalában való tényleges részvételéről is.
Markó Attila hozzászólásában kifejtette: Romániában sajnos a politikai akarat és a legitim igény megértésének hiánya, valamint a felerősödő nacionalizmus miatt a kisebbségi törvénytervezet képviselőházi elfogadása egyre valószínűtlenebb, annak ellenére, hogy széleskörű hazai és európai együttműködés és közös munka eredménye. Románia néhány hónapon belül EU-tagállam lesz, és ezáltal azt szeretné, hogy a sajátos etnikai sokszínűségből fakadó értékeket és a tolerancia üzenetét vigye az európai közösségbe, és nem bizonytalanság, a félelem üzenetét. „Nézzünk önmagunkba, és válaszoljunk őszintén arra a kérdésre, hogy miért félünk bevonni a kisebbségi közösségeket azokba a döntésekbe, amelyek saját oktatásukat és kultúrájukat érintik” – zárta hozzászólását Markó Attila.
A rendezvénnyel párhuzamosan az államtitkár külön találkozott Rolf Ekeus-szal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával, Mark Wellerrel, a Kisebbségi Ügyek Európai Központjának igazgatójával, valamint Alain Chablais-vel, a Velencei Bizottság titkárával, akiket a kisebbségi törvénytervezet vitájának jelenlegi állapotáról tájékoztatott. „Úgy gondolom, hogy kötelességem tájékoztatni azokat az európai szervezeteket, amelyekkel a kisebbségi törvény előkészítésében együtműködtünk” – közölte Markó Attila.
Ugyancsak Strassbourgban Markó Attila talákozott Boris Cilevics képviselővel is, aki az ET Parlamenti Közgyűlésének megbízott raportőreként Frunda Györggyel közösen elfogadtatta a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény felülvizsgálatáról szóló ET-ajánlást.