RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. október 15., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3414. szám, II. kiadás
Székelyföld területi autonómiáját és a székely nép egységét szorgalmazták az agyagfalvi megemlékezésen
Székelyföld területi autonómiája és a székely közösség összefogása mellett foglaltak állást az 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, valamint az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából tartott agyagfalvi rendezvényen. Az RMDSZ felhívására vasárnap többezren gyűltek össze az agyagfalvi emlékmű előtt hitet téve a székely közösség önállósága mellett.
Az eseményen részt vett az RMDSZ számos vezető tisztségviselője, a történelmi magyar egyházak, valamint civil szervezetek képviselői is. Jelen volt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, Verestóy Attila és Puskás Bálint szenátorok, Asztalos Ferenc és Kelemen Hunor, Márton Árpád és Antal István képviselők, a Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzatainak vezetői, valamint Szabó Béla Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A rendezvény keretében elsőként ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg a székelység múltjának e két fontos pillanatáról, majd a résztvevők ünnepélyes keretek között, lovas huszárok és fúvós zenekar kísértében vonultak le a az agyagfalvi emlékműhöz. Az eseményen beszédet mondott az RMDSZ elnöke, a székely székek képviseletében pedig Török Sándor Kézdivásárhely, Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Csíkszereda, Laczkó Albert Elemér Gyergyóremete, Péter Ferenc Szováta, illetve Benyovszki Lajos Székelykeresztúr polgármestere beszélt a székelységség jelenkori autonómia-céljairól.
– Székelyfölnek minden feltétel adott a területi autonómiához, ezt azonban csak közösségi összefogással, szolidaritással teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az ünnepségen.
Beszédében az RMDSZ elnöke úgy értékelte, Agyagfalva nemcsak az emlékezés, hanem a jövőtervezés méltó helyszíne is: ma olyan programot kell alkotni a Székelyföld számára, amely az itt élő közösség hosszútávú megmaradását szolgálja. Az elnök arra figyelmeztetett, az Európai Unió küszöbén a székelység érvényesülésének alapvető feltétele, hogy jól gazdálkodjon visszaszerzett javaival, erdeivel, földjeivel, ez ugyanis a gazdasági megerősödés alapvető feltétele. „Ki kezeskedik azért, hogy meg tudunk itt maradni magyarként, és hogy holnap jobban fogunk élni, mint ma! (…) Senki más, csak mi magunk! Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának! – szögezte le. A szövetségi elnök ugyanakkor sikertörténetnek nevezte a mostoha körülményekkel dacoló megmaradását. „Itt Erdély legkeletibb részén mi meg tudtuk őrizni nyelvünket és kultúránkat, és akár csodának is lehetne tekinteni, hogy valamiféle hatalmas szárazföldi szigetként, távol Budapesttől mi itt megmaradtunk – hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint a román nacionalista politikusoknak bele kell törődniük abba, hogy vége az asszimilációs álmodozásnak: a székelységet nem lehetett, és most már végképp nem lehet beolvasztani. „Hiába néznek minket úgy, mint nagy nyitott sebet az ország közepén, hiába próbálnak minket úgymond ,,begyógyítani”, mert ez már nem fog menni. Üzenjük nekik, hogy székelynek lenni nem betegség, hanem öröm és büszkeség! Aki magyar, arra, aki román, arra legyen, lehessen büszke: ilyen jövőt szeretnénk mi ebben az országban, sőt, végül is egész Európában.” – hangsúlyozta. Markó Béla szerint a múlt arra tanít, hogy a sokszínűség dacára a magyarság, ha kellett, össze tudott fogni. Összefogásból adott leckét az 1848-as agyagfalvi nemzetgyűlés is, amelyen az elnök szerint bár megingott az egység és az akkori radikálisok és mérsékeltek nem tudtak kiegyezni, az ezt követő vereség kijózanította a székelyeket.
Lecke volt ez az összefogásról, és bízom benne, hogy ezt a leckét megtanultuk mindörökre: ha (…) egyet akarunk, méltó jövőt a székelység, a magyarság számára, akkor lehetünk éppen radikálisabbak vagy mérsékeltebbek, de össze tudunk fogni.Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért. Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertet, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért! Hiszen ez a cél! Az autonómia!” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Úgy értékelte, a székelység úgy tudott megmaradni, hogy mindig önmaga döntött saját sorsáról. Rámutatott: a Székelyföldnek minden feltétel adott a területi autonómiához, ezt azonban nem az itt élő románok ellen, hanem velük együtt akarják megvalósítani: az autonómia nem bezárkózást jelent, hanem azt, hogy a román nyelv mellett a magyar nyelvnek is hivatalos nyelvvé kell válnia a régióban. Markó Béla szerint az Európai Unió az együttlét Európája is, véget ér a magyarság évszázados szétszakítottsága, végre együtt lesz a nemzet. „Az Unió az autonómiák rendszerét is jelenti. Ki-ki szabadon a maga dolgában, mindenki együtt a közös gondokban. Autonómia és szolidaritás! Ilyen Romániát, ilyen Európát akarunk.” – összegzett beszédében az RMDSZ elnöke.
A székek képviseletében felszólaló polgármesterek egyaránt a közösségi összefogás és az együttműködés fontosságát, az autonómia megvalósításának közös, történelmi feladatát emelték ki. A Székely Székek készen állnak az autonómiára – szögezték le a szónokok.
A rendezvényen felolvasták a székelyföldi polgármesterek által elfogadott, a székely települések önkormányzati társulására vonatkozó nyilatkozatát, majd leleplezték az RMDSZ által felállított emléktáblát. A megemlékezés az emlékmű koszorúzásával zárult.