RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. október 6., Péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3407. szám
Tartalom
– A közös, határok nélküli Európában valamennyi nemzet együtt fog élni
Markó Béla aradi sajtóértekezlete
– 157. alkalommal emlékeztek az aradi vértanúk kivégzésére
– Elektronikus kormányzat – hatékony közigazgatás
– Litvánia Románia partnere lehet a lakhatóság gondjainak megoldásában
– Déván bemutatták az Országos Export Stratégiát
A közös, határok nélküli Európában valamennyi nemzet együtt fog élni
Markó Béla aradi sajtóértekezlete
*** A tizenhárom mártírhalált halt tábornok közül többen nem is ismerték a magyar nyelvet, ők nem kimondottan a nemzeti érdekekért, inkább a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjéért adták életüket, ezért rendkívüli október 6. üzenete – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, aradi sajtóértekezletén. Az idei ünnepség mégis másabb, hiszen alig néhány nappal korábban vált bizonyossá: 2007 január 1-jétől Románia az Európai Unió tagjává válik.
A közös, határok nélküli Európában valamennyi nemzet együtt fog élni, a csatlakozás egyszer és mindenkorra megold bizonyos nézeteltéréseket. De a csatlakozással nem oldódik meg az etnikai kérdés, hosszú utat kell még megtennünk, amíg az ország integrálódik az európai intézményrendszerhez.
A kisebbségi törvény kapcsán, Aradon is megismételte a szövetségi elnök: jelen pillanatban nincs a koalícióban politikai akarat arra, hogy megszavazzák a tervezetet. Politikai rövidlátásra vall az, hogy egyesek 2006-ban magyarellenes retorikával próbálnak szavazatokat szerezni.
A széleskörű decentralizáció fontosságát hangsúlyozta Aradon a miniszterelnök-helyettes: jelen pillanatban mi is befolyással vagyunk a központi pénzek elosztására, ennek ellenére, arra kell törekednünk, hogy a helyi problémákban a helyi és megyei önkormányzatok döntsenek. Nem a kormánynak kell döntenie arról, hogy melyik iskola, melyik óvoda, melyik út szorul javításra, ezekre a kérdésekre itt helyben kell választ adni, nyomatékosította.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla úgy véli, hogy főbiztosként Frunda György eredményesen helytállna. Jelezni kívántuk, hogy az RMDSZ-nek is van szava a főbiztos jelölésében.
157. alkalommal emlékeztek az aradi vértanúk kivégzésére
*** Immár 158. alkalommal tartottak szentmisét Aradon a 13 aradi vértanú emlékére. Az idei, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek által celebrált gyászszertartáson jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Dr. Göncz Kinga magyar külügyminiszter, Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete, Dr. Cseh Áron, kolozsvári főkonzul, valamint Arad megyei és Arad város elöljárói. A misét követően csaknem ezren gyűltek össze Arad vesztőhelyén, ahol az áldás, valamint a nemzeti himnusz eléneklése után koszorúkat helyeztek el a vértanúk emlékére állított obeliszknél. Koszorút helyezett el a Szövetség nevében Markó Béla és Seres Dénes parlamenti képviselő, az Ügyvezető Elnökség nevében Szép Gyula alelnök és Barta Margit, az Arad megyei RMDSZ elnöke, Király András parlamenti képviselő, Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, Göncz Kinga külügyminiszter asszony, más magyarországi politikusok, megyei és helyi tisztségviselők, számos civilszervezet képviselője.
Az ünnepség fő helyszíne immár harmadik alkalommal a Szabadság-szoborcsoport. Az alig két és fél esztendeje visszaállított emlékműnél tartott beszédet Markó Béla szövetségi elnök, aki a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének fontosságát emelete ki beszédében, valamint a változásban való hit, bizakodás erejére mutatott rá.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter rámutatott, hogy Magyarország történelme tele van szabadságharccal, nagyon sokan áldozták életüket a szabadságért, most azonban egy új történelmi korszakba érkeztünk, így Románia is hamarosan az EU tagjává válik, amely számos együttműködési lehetőségeket jelent Magyarországgal. Hamarosan felgyorsulnak a folyamatok, a közös kormányülések, a két ország fejlesztési terveinek összehangolása a két ország szoros kapcsolatára utalnak, ezen az úton kell majd haladni a továbbiakban is. – tette hozzá a miniszter asszony.
Király András Arad megyei RMDSZ elnök, parlamenti képviselő az ünnepség jelentőségéről beszélt: „A megemlékezések azért oly fontosak, mert ez a módja a ránk testált örökség megerősítésének, gyarapításának, és továbbadásának. Így erősíthetjük magunkban és utódainkban az erőt és a hitet, amit a 13 tábornok cselekedetei, önként vállalt mártíriumuk sugároz. Sokféle üzenete van Október 6-ának – aktuális és örök üzenetek -, de történelmi kortól, társadalmi rendtől függetlenül a tábornokok örök példái maradnak a helytállásnak, az összetartozásnak és az ebből eredő egységes fellépésnek. Üzenjük minden nemzettársunknak innen, Aradról, ahol visszaszereztük iskolánkat, ahol közös akarattal és összefogással mutattuk meg, hogy Erdélyben állhat újból egy olyan jelkép, mint a Szabadságszobor.”
A beszédeket követően itt is, a Szabadságszobornál is koszorút helyeztek el a jelenlévők, és tisztelettel adóztak az aradi vértanúk emléke előtt.
Este 7 órától pedig az aradi Kultúrpalotába várják az érdeklődőket, az alkalomhoz méltó műsorral.
A továbbiakban Markó Béla szövetségi elnök Aradon tartott beszédét közöljük:
Tisztelt emlékező közönség!
Kedves aradiak!
Százötvenhét esztendeje, hogy császári és cári seregek vérbefojtották a magyar szabadságharcot! Ma talán úgy mondanánk, hogy nemzetközi összefogással megmentették a fennálló rendet a magyar lázadóktól. Lehet, hogy azt is gondolták akkor azok az osztrák és orosz katonák, hogy ők a békéért, a csendért, Európa nyugalmáért öldösik le a felforgatókat. Ki tudja, még a sortüzet vezénylő tisztek vagy a kötelet az elítéltek nyakára hurkoló hóhérok is azt hihették, ők most igazságot tesznek. Árulónak tartották a tizenhárom tábornokot, úgy néztek rájuk, mint veszedelmes dezertőrökre. Nem tudhatjuk, mit gondoltak a másik oldalon, nem tudhatjuk, mit hitt a zsarnok, mit álmodott a sok kisebb-nagyobb Haynau, nincsen honnan tudnunk, hogy mivel igazolták önmaguk előtt a gyilkosságokat a bírók, hogyan mosták a kezüket a Pilátusok.
Mi ugyanis akkor is ezen az oldalon álltunk, itt a Szabadság szimbóluma mellett, amikor még nem is volt meg ez a szobor. Akkor is bizakodók voltunk, akkor is hittünk a szabadságban, egyenlőségben, testvériségben, és bizony hányszor meg hányszor kellett csalódnunk azóta ezekben az eszmékben. Hányszor hangzott el azóta is, legalább százötvenhétszer minden október 6-án, de azonkívül is számtalanszor, hogy még mindig nincsen szabadság, még mindig nincsen egyenlőség, még mindig nincsen testvériség!
Sokszor gondolok mostanában arra, hogy divat a bocsánatkérés: politikusok kérnek bocsánatot a népüktől, az egykori hódító nemzet vezetői a meghódított nemzettől, élők a holtaktól, elnyomók az elnyomottaktól, és ez végül is rendben van így. De a tizenhárom tábornoktól ki fog végre bocsánatot kérni? Azért, hogy kioltották fiatal életüket! És azért, hogy halálukban is mennyiszer, mennyien gyalázták őket azóta is!
Én azt mondom: végül is nem a bocsánatkérés számít!
A változás számít!
Az az igazi elégtétel, a változás!
Itt Aradon kezdtem én hinni igazán a változásban. Ezelőtt két és fél esztendővel. Akkor éreztem úgy először, hogy egyszer talán mégis megnyugodhat haló poraiban az a tizenhárom igaz ember, akik a mások szabad életét saját halálukkal próbálták kiváltani. Amikor a Szabadság-szobrot visszaállítottuk, akkor kezdtem igazán bízni abban, hogy talán, mégis-mégis felépíthetünk itt egy másféle világot. Ez a szépséges szobor még csak egy ici-pici jelecske, egy parányi jelkép Erdély földjén, hogy mégis lehetséges a szabadság, egyenlőség, testvériség. Kicsi ez a jel még, messze vagyunk még attól, hogy elhiggyük: minden rendben van. Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában, és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincsen rendben Európának ebben a részében. Itt Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar. De a Szabadság-szobor már szabad! Jelentjük a tizenhárom tábornoknak: egy keveset, egy egészen keveset tudtunk változtatni. Most pedig nagyobb változásra készülünk: egy közös Európában érvényesíteni azt az eszmét, amelynek ők éltek, és amelyért meghaltak, hogy nem lehet szabad az egyik nemzet, amíg rabságban sínylődik a másik, és hogy a másik ember szabadsága az én szabadságom is, a másik ember rabsága az én rabságom is.
Megvan a döntés, 2007. január 1-jén Románia is az Európai Unió tagja lesz. Hamarosan határok nélkül együtt leszünk mi magyarok is, így ér véget szétszakítottságunk, így kapunk új esélyt a történelemtől.
Mint ahogy lehetőségünk lesz arra is, hogy magyarok, románok egyenlő módon, méltóságban figyeljünk egymásra, erősítsük egymást, és ne gyengítsük.
Százötvenhét esztendő múltán ismét nyílni látszik a világ, ismét közös hazának ígérkezik, Európa. Csak el ne rontsuk újból valamivel!
A tizenhárom mártír emléke kötelez minket. Az ő haláluknak csak akkor volt értelme, ha eljő egyszer egy olyan október 6-a, amikor nem kell azt mondanunk, hogy még mindig nem igazi a szabadság, még mindig nincsen egyenlőség, még mindig hamis a testvériség.
Lehet, hogy naivak vagyunk, lehet, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk néhány változásnak, miközben ma is fel-fellángol a nacionalizmus, és már rögtön fenyegetnek is minket a román parlamentben, de mégis azt mondom: hinni kell egy olyan október 6-ban, amikor a fájdalom elcsitul, a vértanúk lelke megnyugszik, és senki sem fogja már tudni igazán, hogy miért haragudtak egymásra valamikor régen Európának ebben a részében a nemzetek.
Szép álom ez, romantikus terv, mégis meg kellene próbálni valóra váltani.
Tizenhárom vértanú tábornokra emlékezünk. Közülük néhányan magyarul sem tudtak, de halálában magyarrá lett mindahány, és most mind azt várják, hogy higgyünk ebben a szép álomban, bízzunk az európai nemzetek szabad közösségében. Annyi rossz tapasztalat után nem könnyű bízni ebben, értük mégis meg kell tennünk.
Hajtsunk fejet emlékük előtt, és cselekedjünk úgy, hogy terveik végre valóra váljanak!
Arad, 2006. október 6.
MARKÓ BÉLA
Elektronikus kormányzat – hatékony közigazgatás
*** Elektronikus kormányzat – hatékony közigazgatás – ezzel a címmel tartotta nyitóelőadását Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter az EU házhoz jön konferenciasorozat negyedik, Marosvásárhelyen zajló rendezvényén. A Távközlési és Informatikai Minisztérium egyik legfontosabb célkitűzése az e-kormányzat kialakítása, ez irányban az utóbbi időszakban több konkrét lépés is történt, többek között erről számolt be a tárca vezetője.
Az elektronikus kormányzat bevezetése jelentősen átalakítaná és javítaná a közintézmények kapcsolatát az állampolgárokkal, csökkentené a bürokráciát és a költségeket, illetve ezáltal megvalósulhatna a digitális demokrácia – kezdte előadását Nagy Zsolt miniszter. Fontos szempont, hogy hatékony, pontos, átlátható rendszert lehet vele kialakítani, így a lakosság bizalma is nőne az állami intézményekkel szemben.
A jelenlegi helyzetet elemezve Nagy Zsolt elmondta, hogy például a közlekedési bírságok befizetése elviekben már működhetne online, a technikai oldala készen áll, de életbe léptetése azért késik, mert kiderült, hogy a jogi vonatkozásokat is tisztázni kell, ez pedig törvény módosítást igényel. A kormányülések informatikai rendszere is elkészült, ám egyelőre csak a helyszínen elérhetőek az anyagok.
A tárca abban is segíteni kíván, hogy a települések is rendelkezzenek saját honlappal. Nagy Zsolt elmondta, az osztrák e-kormányzatot tekintik modellnek, amely Európában a legsikeresebben tudta életbe léptetni ezt a rendszert. A tárcavezető hozzátette, hogy Calin-Popescu Tăriceanu miniszterelnök hathatós támogatásával itthon is egyre több minisztérium ismeri fel az e-kormányzat előnyeit és kapcsolódik be az előkészületekbe is.
A Távközlési és Informatikai Minisztérium szakmai támogatásával szervezi az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány 2006. október 5-e és 6-a között az EU házhoz jön – IT&C szakkonferenciát Marosvásárhelyen, a Blue Pearl étteremben. Az EU házhoz jön rendezvénysorozat kitűnő alkalom, hogy a magyarországi és hazai érdeklődők feltárják azokat a piaci lehetőségeket, amelyek a további együttműködések alapjául szolgálhatnak.
Litvánia Románia partnere lehet a lakhatóság gondjainak megoldásában
*** „Lényeges a sajtóban is egyértelműen kijelenteni azt, hogy a lakhatóság területén európai uniós pénzeket is meg lehet mozgatni, amely a tömbházak rehabilitálását célzó befektetés megtérülését idézi majd elő” – ezt Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter Litvániában tett kétnapos hivatalos látogatásán jelentette ki.
A miniszter hozzátette: „A látottak alapján kijelenthetem, hogy Románia jó úton halad.”
Borbély László ugyanakkor elmondta, hogy néhány lakhatóságot érintő törvénykezési kérdés példaértékű Románia számára, leginkább azokon a területeken, ahol még fokozottabban lehet segíteni azokat a programokat, amelyek több lakás építését eredményezik úgy Erdélyben, mint az ország teljes területén.
Déván bemutatták az Országos Export Stratégiát
*** Az Országos Export Stratégia a Román Export programjának része és a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium kezdeményezése, mely a kivitel növekedését célozza meg azzal, hogy a megyei szintű export ajánlatot promoválja. A program kezdeményezői pénteki találkozójukon tájékoztatták az üzleti szféra képviselőit az uniós csatlakozás hatásairól, következményeiről annak érdekében, hogy a jövő év elejétől már felkínálkozó lehetőségeket megfelelő módon lehessen kihasználni.
A dévai megbeszéléseken ezek mellett napirendre került az Országos Export Stratégia életbe ültetése, az export fenntartása és ösztönzése, illetve a csatlakozást követő uniós támogatások kérdésköre.
– Jelenleg a külkereskedelem kizárólag Bukarestben összpontosul. Bukarest az első helyen áll az össz–kivitel 2o%-val, majd sorrendben következik Temes, Galac és Arad megye. A létező különbségek csökkentésének érdekében szükségszerű a Román Kereskedelemfejlesztési Központ és az Export Tanács területi képviseleteinek növelése – nyilatkozta Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter.
A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium eddig Prahova, Brassó, Bihar, Ialomita, Beszterce-Naszód, Máramaros, Konstanca, Arges, Tulcea, Hargita és Vaslui megyei exportálókkal szervezett találkozókat, ahol a helyi exportajánlatot bemutató CD összeállítását támogatta. Az Országos Export Stratégiát az elkövetkező időszakban Neamt, Dambovita, Temes, Kolozs, Giurgiu, Bákó és Maros megyében mutatják majd be.