RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. szeptember 30., Szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3401. szám
Az autonómia nem egy szimbólikus, hanem egy konkrét, gyakorlati cél Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa
– 16 év politikai küzdelem után az RMDSZ teljesítette közösségével szemben vállalt egyik alapvető célkitűzését: Románia, és ezzel együtt az erdélyi magyarság Európai uniós csatlakozását- jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén. A tanácskozás első napirendi pontjaként szereplő, hagyományos politikai helyzetértékelésében az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a csatlakozás a magyar-magyar nemzeti együttlét új formáját teremti meg a magyarság számára, ezáltal ugyanis megszűnik a szinte egy évszázados nemzeti szétszakítottság. – Az integráció jelentősége ma még fel sem mérhető igazán, az integráció ugyanis eddig nem látott új esélyeket, lehetőségeket kínál Erdély számára, és egyben új egységet, új együttlétet is teremtve Magyarországgal – mutatott rá. A szövetségi elnök leszögezte, bár erről ma sokan szívesen megfeledkeznének, az RMDSZ – amely a kezdetekben szinte egyetlen következetes képviselője volt az integrációs erőfeszítéseknek – döntő módon hozzájárult Románia uniós csatlakozásához azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan politikát folytatott, amely lehetőséget biztosított a párbeszédre, az együttműködésre a román pártokkal. E politika vezetett oda, hogy az RMDSZ 1996-ban előzménytelen módon szerepet vállalt az ország kormányzásában, és ezáltal hozzájárult egy olyan országkép kialakításához, amely megteremtette a Románia uniós csatlakozásának alapjait. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyosan felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy mindemellett a nemzetiségi kérdés tekintetében még számos súlyos hiányosság van. Mint mondta, a Romániáról szóló országjelentés is megállapítja, hogy a kisebbségi kérdésben igen kevés előrehaladás tapasztalható, és ezért az Unió a következőkben is szoros figyelemmel követi a kisebbségi törvény elfogadását. Az elnök szerint az integrációval kapcsolatos feladatok legjava azonban csak ezután következik: ma az a legnagyobb kihívás, hogy miként csatlakozunk az unióhoz, hogy mennyire sikerül felkészíteni, versenyképessé tenni az erdélyi magyarságot a csatlakozásra. Ehhez értékelése szerint továbbra is egy felelős, aktív az országos szintű döntéseket befolyásolni képes politikára van szükség, hiszen csak kormányzati pozícióból van lehetőség arra, hogy folytatni lehessen az erdélyi megyékben elindított nagy infrastrukturális beruházásokat, biztosítani a további költségvetési támogatásokat. Úgy vélte, a jelenlegi kormánykoalíciót csupán az integrációs cél tartja össze, mely cél álláspontja szerint a csatlakozással megszűnik. Az elért eredmények ellenére RMDSZ-nek is az az álláspontja, hogy –bár alapvető érdeke a koalíció fenntartása- újra kell tárgyalni a koalíciós megállapodást, és meg kell vizsgálni a sajátos nemzeti célok erén elért eredményeket.
A székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozója nyomán kialakult vitáról szólva Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a román politikum évtizedes beidegződésekkel terhes, vehemens megnyilvánulásai dacára a sajtóban és a román civil társadalom részéről elgondolkodó, mi több, egyetértő vélemények is elhangzottak a székelyföldi területi autonómia kapcsán, ami meglátásában azt jelzi, hogy ezügyben is van esély a mentalitás megváltoztatására, és ezáltal a területi autonómia megvalósítására is. Úgy vélte, a Csíkszeredában elfogadott nyitakozatnak fontos üzenete van a román társadalom, de a magyarság számára is. A nyilatkozat ugyanis arról szól, hogy Romániában egy másfajta társadalmat kell fölépíteni. Az elnök szerint a dokumentum másik fontos üzenete, hogy – bár az autonómiát csak hosszú távon lehet megvalósítani – nem lehet karba tett kézzel ülni: lehet és kell cselekedni – szögezte le az elnök. – Az autonómia nem egy egzotikus, romantikus téma, hanem egy nagyon is gyakorlati, konkrét feladatokat előrevetítő célkitűzés, amely az erdélyi magyarság döntési szabadságát kell biztosítania – szögezte le. Az elnök ezek között említette a decentralizáció folytatását, és ennek egyik legfontosabb elemeként a különböző ügynökségek, hivatalok megyei önkormányzati hatáskörbe való utalását, az egységes székelyföldi kulturális, oktatási és gazdasági fejlesztési stratégia kidolgozását, Székelyföld egységes arculatának kialakítását, vagy a magyar nyelv hivatalos államnyelvi státuszának megteremtését is. A szövetségi elnök közölte, az RMDSZ már elkezdte a székelyföldi önkormányzati társulás létrehozására irányuló munkát, és felkérte az SZKT tagjait, nyilatkozatban támogassák a csíkszeredában elindított kezdeményezést.