RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. szeptember 8., Péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3382. szám
Tartalom
Nem szabad az integrációs önámítás bűnébe esni
– Budapesten zajlik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
– 1.438 jelentkező a Tudásalapú Gazdaság projektre
– Megerősítik a segesvári várfalat
– Borbély Károly olasz ifjúsági képviselőkkel találkozott
Nem szabad az integrációs önámítás bűnébe esni
Budapesten zajlik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
*** „Míg országainkra egyfajta integrációs önelégültség jellemző, magunknak azt ajánlom, hogy ne essünk egyfajta integrációs önáltatásba.” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Budapesten, a harmadik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. A magyar Országgyűlés Vadásztermében tartott tanácskozást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint a magyar Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Szilvásy György nyitotta meg. Az RMDSZ elnöke beszédében rámutatott, nem szabad azt gondolni, hogy ezekben az országokban az integrációval politikai küldetésünk és politikai céljaink megvalósulnak. Markó Béla a nemzetpolitika újragondolása mellett foglalt állást, hiszen a térség országainak helyzete az elmúlt másfél évtizedben jelentős változáson ment át. Egyes országok már tagjai az Európai Uniónak, mások a csatlakozás küszöbén állnak, míg mások még nagyon sokáig kell várakozzanak.
A nemzeti önazonosság megőrzése kapcsán példaként egy közelgő romániai eseményt említett: a Frankofónia-csúcsot, amelyre hatvan államelnököt és miniszterelnök-helyettest várnak. „Míg Franciaország a világ különböző részein hatalmas összegeket fordít kizárólag kultúrája és nyelve megőrzésére (…). A nemzetpolitika átgondolásának csak akkor van értelme, ha ez nem jelenti majd a figyelem és az anyagi támogatás csökkentését. Másrészt a figyelem és a támogatás mellett nem láttunk elég hangsúlyozottan egy harmadik prioritást: a magyar pluralizmus fenntartásának támogatását – mondta az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint Magyarországnak a szomszédsági politika eszközeivel is támogatnia kell az egységes magyar politikai képviseletet, illetve a pozitív diszkrimináció gyakorlását.
A megbeszélésen a szövetségi elnök a Románia és az EU-tagállamokra érvényes munkavállalási lehetőségekről szólva reményét fejezte ki arra nézve, hogy a romániai magyaroknak az ország EU-csatlakozása után is lehetősége nyílik majd munkát vállalni Magyarországon.
Markó Béla hangsúlyozta, a KMKF nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet, ám bizonyos funkciókat átvehet ettől. Minden jel arra utal, hogy konkrétabb, közös megoldásokat felmutató fórummá válik. A tanácskozást követő sajtóértekezleten elmondta azt is, hogy a Szülőföld alapra támaszkodva szélesebb körű egyeztető fórum is létrejön, ugyanakkor úgy véli, hogy meg kell találni azokat az együttműködési formákat is, amelyek lehetővé teszik a parlamenti képviselettel nem rendelkező szervezetekkel való kapcsolattartást is. „Fontosak a kétoldalú kapcsolatok, ám szükség van olyan fórumok megrendezésére is, amelyeken mindannyian jelen lehetünk.” – vélte Markó Béla.
A Márton Áron Szakkollégium Balassi Bálint Intézetbe történő beolvasztásáról szóló újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, reméli, hogy csupán az átláthatóság, az ésszerűbb működés érdekében tervezik az átszervezést, amely nem vezet majd a támogatások csökkentéséhez. Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a találkozó célja megtalálni a közös minimumot a nemzetpolitikában, fontos, hogy elinduljon egy érdemi közeledés a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között. A tervek szerint a résztvevők elfogadnak majd egy állásfoglalást, amely többek között négy albizottság – gazdasági, oktatási- és kulturális, alkotmányügyi és emberjogi, valamint külügyi és Európa-ügyi albizottság létrehozását is kimondja. Ebben a rendszerben a KMKF tagjai hatékonyabban vehetnek részt vehetnek az Országgyűlés által tárgyalt szakpolitikák, valamint a jogszabálytervezetek véleményezésében. A KMKF ugyanakkor egy stratégiai vitaanyag elkészítését is tervezi, amely az európai integráció eddig kihasználatlan lehetőségeit, a jó szomszédságon alapuló regionális együttműködések lehetőségét tekinti majd át, valamint a Kárpát-medencében sorsközösségben élő népek problémamentes kapcsolatainak hatékonyabb érvényesítési lehetőségeit tartalmazza.
Az Országgyűlés elnöke az ülésen bejelentette, szeptember 27-28.-án újabb találkozó lesz, ezúttal Marosvásárhelyen.
1.438 jelentkező a Tudásalapú Gazdaság projektre
*** A Távközlési és Informatikai Minisztérium által meghirdetett Tudásalapú Gazdaság nevű projektre 1.438 település polgármesteri hivatala küldte el részvételi szándéknyilatkozatát. Nagy Zsolt tárcavezető szerint ez egy olyan számadat, amely arra enged következtetni, hogy a helyi közösségek valós igényt támasztanak a modernizáció, a fejlesztés iránt.
A legtöbb szándéknyilatkozat erdélyi megyékből érkezett, összesen 357 kérés, a listát Temes megye vezeti, itt 69 település kíván pályázni, azt követi Maros (63) és Bihar (52) megye. Az 1.438 szándéklevél közül 1.278 vidéki, 160 pedig kisvárosi településről érkezett.
A pályázat következő lépésében azok, akik részvételi igényüket jelezték, megkapják a teljes dokumentációt, az űrlapok kitöltésében a minisztérium folyamatos segítséget nyújt. „Célunk, hogy minden pályázó település egy valós, gyakorlatba ültethető projektet dolgozzon ki, amelyet a későbbiekben hasznosítani lehet” – fejtette ki Nagy Zsolt miniszter.
A Világbank által támogatott Tudásalapú Gazdaság projekt célja 200, hangsúlyos kommunikációs hátránnyal küszködő település önkormányzatának, oktatási és kulturális intézményeinek, vállalkozásainak távközlési infrastruktúra-fejlesztése. Ezeken a településeken létrehoznak egy nyilvános információs központot, ahol a lakosok megismerkedhetnek és kipróbálhatják a távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetőségeket. Emellett a polgármesteri hivatalokat és az iskolákat számítógép hálózattal szerelik fel.
Megerősítik a segesvári várfalat
*** A segesvári középkori vár falának megerősítését célzó projekt elkészült, hamarosan elkezdődnek a konszolidálási munkálatok – erre a Területrendezési és Középítkezési Minisztérium hat milliárd lejt ad – mondta Borbély László szeptember 8-án, marosvásárhelyi sajtóértekezlete alkalmával.
A jelek szerint Marosvásárhelyen ezen a télen nem emelkedik a hőszolgáltatás ellenértéke, hiszen hathatós közbenjárásunkra a kormány az Energomur modernizálására az elmúlt két évben összesen 310 milliárd régi lejt utalt ki, így sikerült a távhőszolgáltató veszteségeit csökkenteni. A hőenergia támogatás megállapításával kapcsolatosan 16 év után, az idén első alkalommal sikerült az ország területén különböző hőmérsékleti övezeteket megállapítani. A hidegebb vidékek – Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzatai – nagyobb értékű fűtéstámogatásban részesülnek – hangsúlyozta a megbízott miniszter.
A vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó 7-es sürgősségi rendelet értelmében 2oo6-ban közel 700, az elkövetkező 3 év alatt pedig összesen 2000 önkormányzat kap majd 1 millió euróig terjedő pénzösszeget infrastruktúrát érintő beruházásokra – összegezett a területrendezési és középítkezési miniszter.
Borbély Károly olasz ifjúsági képviselőkkel találkozott
*** Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke 2006 szeptember 4 – 7 között Romában, az olaszországi Ifjúságpolitikák és Sporttevékenységek Minisztériumánál tett hivatalos látogatást, melynek fő témája a két ország közötti ifjúságpolitikai együttműködés jelenlegi helyzete, illetve a jövőbeli lehetőségek felmérése volt. Ugyanebben a periódusban a romániai delegáció és az olaszországi Külügyminisztérium, illetve a Szociális Minisztérium képviselői több tanácskozást is folytattak.