RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. szeptember1., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3376. szám
Három éven át folyamatosan figyelte és lehallgatta Markó Bélát a hírhedt Securitate
A szövetségi elnök külön könyvben adja ki az anyagot
***– Az egykori titkosrendőrség, a hírhedt Securitate “nacionalista és irredenta” magatartás, valamint a kommunista párt és rendszer elleni izgatás jogcímén 3 éven át, 1987. és 1989. között folyamatosan követte Markó Béla tevékenységét, lehallgatta lakását éstelefonbeszélgetéseit – ez derül ki abból a vaskos dokumentum-csomagból, amelyet maga az RMDSZ elnöke mutatott be pénteki, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. A volt Securitate levéltárát vizsgáló országos bizottságtól (CNSAS) a napokban kikért, mintegy 1218 oldalas dosszié a szövetségi elnök mindennapi életéről, szerkesztőségi munkájáról, írói tevékenységéről szóló elemzéseket, az őt megfigyelő szekuritátés tisztek jelentéseit, illetve több mint ezer oldalon a telefonon keresztül, illetve a lakásán lehallgatott beszélgetései leiratát tartalmazza.
“Gazember” – ezzel a széljegyzettel illette egyik jelentésében Markó Bélát egy követőtiszt, aki az Igaz Szó akkori szerkesztőjének egyik barátjával folytatott, a rendszert bíráló beszélgetését rögzítette. A szövetségi elnök ennek kapcsán elmondta, az iratcsomó tanulmányozása során számára ez volt a legfontosabb minősítés, amelyet vele kapcsolatban használtak. Megítélése szerint a titkosszolgálati múlt feltárásában élesen különbséget kell tenni a megfigyeltek és megfigyelők, üldözöttek és üldözők között. Bár úgy véli, a magánélet durva megsértéséért, a megpróbáltatásokért senki sem fog utólag bocsánatot kérni, az mégis alapvetően fontos, hogy a múltat a maga teljes egészében felfedjék. – A titkosszolgálati dossziék feltárása nem elsőként a múlt, hanem a jövő szempontjából fontos, hiszen ez okulásként szolgálhat a jövőben arra, hogy mindez ne történhessen meg még egyszer – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki egyben úgy értékelte, hasznos az ennek kapcsán kialakult közvita, hiszen ezáltal tudatosul a társadalomban, hogy fontos a múlt feltárása, és fontos a közélet ilyetén megtisztulása is. Az RMDSZ elnöke úgy látja, a dossziék nyilvánosságra hozatala olyan személyek esetében kell hogy kötelező legyen, akik valamilyen módon, közvetlenül vagy akár közvetve ráhatással vannak a közéletre, és akiknek befolyásuk van a társadalmat érintő döntésekre. Megítélése szerint a folyamat esetleg más kategóriákra is kiterjedhet, a társadalom érdeke azonban elsősorban az, hogy a politikusokat és tisztségviselőket átvilágítsák, akiknél elengedhetetlen, hogy döntéseikben szabadok legyenek, és hogy semmilyen formában ne legyenek zsarolhatóak.
Bár álláspontja szerint az egyházfőket is át lehet világítani természetesen, de azért az egyházak esetében arról sem szabad megfeledkezni, hogy 1989. előtt ezeket a személyeket üldözte a legjobban a rendszer, és a papok többsége áldozat volt, nem pedig kollaboráns. A szövetségi elnök fontosnak tartotta, hogy e kérdés kapcsán ne csak politikusként, hanem íróként is szóljon, bejelentve: rövid időn belül külön könyvben adja ki az anyagot.