RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. június 25., Vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3326. szám
Tartalom
*** Erdély nemcsak a balladák, hanem a magyar szellemiség, a tudományosság földje is
Biológiai kutató- és oktató központot avattak Szemétén
*** A lábujjhegyre állt ország – könyvbemutató Kolozsváron
Erdély nemcsak a balladák, hanem a magyar szellemiség, a tudományosság földje is
Biológiai kutató- és oktató központot avattak Szemétén
– Egy egészséges erdélyi magyar jövő megteremtéséhez elengedhetetlenül szükségünk van az értelmiségiekre, ezért a továbbiakban is kiemelten támogatni kell az erdélyi magyar szellemiséget, a tudományosságot – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Hargita megyei Szemétén, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia kara kutatási és oktatási központjának ünnepi felavatásán. A miniszterelnök-helyettes az intézmény létrehozását felkaroló Apáthy István Egyesület vezetői, az RMDSZ több vezető politikusa, valamint számos fiatal biológus-kutató jelenlétében nyitotta meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia karának kutatási központját. A korszerű intézmény az Apáczai Közalapítvány, a Communitas Alapítvány, valamint több magán- és állami vállalat támogatásával, több mint 2 milliárd lejes beruházással épült fel. Az ünnepi eseményen jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, valamint Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa is.
Dr. Sárkány-Kiss Endre, az egyetem magyar biológia-szakos oktatóit tömörítő Apáthy Egyesület vezetője elmondta, a közel ötven személy befogadására alkalmas központban az első- és másodéves biológiai szakos egyetemisták kötelező terepgyakorlata zajlik majd, de kiváló feltételeket biztosít szakirányú kutatások folytatására is.
A szövetségi elnök beszédében úgy értékelte, az elmúlt másfél évtizedben a magyarság szobrok, emlékművek révén számos alkalommal állított emléket a múltnak, most itt az idő, hogy az erdélyi szellemiség, a magyar tudományosság erősítésével a jövőnket mutassuk fel. – Erdély nemcsak a balladák, a borvizek, hanem a Bolyaiak földje is, mindazoké, akik a legmagasabb szinten képviselték a magyar tudományosságot – mutatott rá az elnök úgy vélve, a kutatási központ létrehozása is azt bizonyítja, egyre többen vannak ma Erdélyben, akik odafigyelnek, és tesznek az erdélyi magyar jövő megalapozásáért. A miniszterelnök-helyettes arról biztosította a jelenlévőket, hogy az RMDSZ a továbbiakban is támogatja az intézmény működtetését.
A lábujjhegyre állt ország – könyvbemutató Kolozsváron
Telt ház előtt mutatták be Kolozsváron Ágoston Hugó újságíró Markó Béla RMDSZ-elnökkel készült interjú-kötetét. „A lábujjhegyre állt ország” címû könyvet pénteken, a Tranzit házban Balázs Imre József irodalomkritikus méltatta. Ágoston Hugó elmondta, a könyv révén Markó Béla személyének, politikai, költői pályafutásának bemutatása mellett, keresztmetszetet kívánt adni az egész erdélyi magyar közéletről. A hét hónap alatt elkészült, 22 interjút tartalmazó kötetben többek között szó esik a költõi hivatásról, értelmiségi létrõl, az 1990-es marosvásárhelyi eseményekrõl, a politikai szerepvállalás különbözõ szakaszairól, az elsõ koalíciós kormányban való részvételrõl, majd a 2000 után kialakult helyzetrõl. Külön fejezet foglalkozik az erdélyi magyarság körein belül feszülõ ellentétekkel, a magyarországi pártokhoz fûzõdõ viszonnyal, az erdélyi magyar sajtóval, illetve az érdekvédelmi szervezet jövõjérõl alkotott elképzelésekkel. Balázs Imre József úgy értékelte a kötet egyedi a maga nemében, ugyanis nem sorolható közvetlenül semmilyen írói műfajhoz. Ágoston Hugó publicista úgy vélte a könyvnek az a célja, hogy Markó Bélában bemutassa (…) az egyedi embert, a maga sorsával, örömeivel és gondjaival, bizonyosságaival és kételyeivel. Az alkotói tevékenységrõl szólva Markó Béla elmondta, hogy mindenképpen meg szeretné még írni esszében vagy valamilyen más formában, hogy mit gondol az elmúlt évek történéseirõl. A hangsúly szerinte nem a mûfajon van, hanem azon, hogy ezeket a dolgokat el kell mondani. Erre nyújtott – részben – lehetõséget az Ágoston Hugóval közösen készített kötet.