RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. március 19., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3247. szám
*** Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács
*** A Szövetségi Képviselők Tanácsának Határozata
Az RMDSZ önálló politikájának nincs alternatívája
Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács
***Az RMDSZ önálló, következetes, a román politikai erőkkel együttműködést, de önálló partneri viszonyt szorgalmazó politikájának továbbra sincs alternatívája: ennek alternatívája ugyanis ma nem más, mint a szájhősködés, a megalkuvás, a lemondás minden radikális célról pusztán a magyarság megosztása érdekében – szögezte le Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsa, valamint a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes marosvásárhelyi ülésén.
Tájékoztatójában a szövetségi elnök az RMDSZ politikájának főbb irányvonalairól, az 1990-es véres marosvásárhelyi márciusi eseményekről, az idei március 15-i rendezvények konklúzióiról szólt. Az elnök ugyanakkor élesen bírálta az RMDSZ , az erdélyi magyarságmegosztását célzó politikai csoportosulásokat is.
A szövetségi elnök beszédében elmondta, 16 évvel a 90-es események után vissza kell tekinteni a múltba, az akkori történések konklúziói ugyanis ma is időszerűek: azt mutatják, hogy bár a békés együttélés érdekében a nemzeteknek túl kell lépniük a múlt sérelmein, nem szabad elfelejteni, hogy akkor másfele is fordulhatott volna a magyarság sorsa, ha a közösség nem rendelkezett volna felelős vezetőkkel, és ha a magyar közösség akkor nem úgy dönt, hogy egy önálló magyar programmal az együttműködést, a párbeszédet választja.
Úgy értékelte, a magyarság, az RMDSZ már 90-ben, a Bolyai iskola visszaszerzésért folytatott küzdelmével gyakorlatilag az autonómia megteremtéséért harcolt. – Bár akkoriban véresen elnyomták a ezt a küzdelmet, ezt már sikerült megvalósítani, ahogyan sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a gazdaság autonómiája terén is. – Az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell – szögezte le rámutatva, ami Székelyudvarhelyen történt, az csak arra volt jó, hogy tovább növekedjen a feszültség a románok és a magyarok között. Egyesek talán éppen azt is akarták elérni, hogy az RMDSZ nehezen haladhasson tovább a maga útján – fogalmazott. A szövetségi elnök elmondta, az erdélyi magyarság ez évben is nagyszámban és méltósággal ünnepelt, felmutatva ismét a közösségi szolidaritás, az összefogás erejét. Az elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, az idei ünnepen azonban összedőlt benne egy illúzió: az, hogy az RMDSZ-nek van alternatívája.
– Azt reméltem, hogy akik ma alternatívát hirdetnek, azok rendelkeznek egy másik programmal, egy másik eszközrendszerrel. Rájöttem, hogy van alternatíva, de ez rossz alternatíva: az RMDSZ önálló, következetes politikájának a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról: ez az alternatíva. A szájhősködés itthon, és a megcsuklott, sírós hang Bukarestben – szögezte le az elnök, aki szerint ez a politika egy nap alatt érvénytelenítheti mindazt, amit a magyarság eddig elért. Markó Béla úgy vélte, fájó, hogy Szász Jenő polgármester az államfő székelyudvarhelyi látogatása, valamint a cotroceni-i megbeszélés során egy szóval sem említette a magyarság igényeit, az autonómiát. Mi is sokszor megtettük ezt az utat a székelységből Bukarestig, de sohasem fogyott el útközben a programunk. Nekünk soha román politikus nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk. Elmondta, március-15-ét megelőzően maga is beszélt az államfővel, aki elmondta, a polgármester folyamatosan egyeztetett az államelnöki hivatallal a székelyudvarhelyi gyűlésen felolvasandó dokumentumok megalkotása során, az államfő március 15-i székelyudvarhelyi látogatása érdekében pedig a polgármester maga is mindent megtett, hogy az eseményen ne olvassanak fel semmilyen kiáltványt, vagy más autonómia-dokumentumot. A közlés szerint az, hogy végül az az ígéret nem teljesült, az nem a polgármesteren múlott, de ez is hűen jelzi, a városvezető viszonyulását mindahhoz, amit az autonómia jelent. „A mi szövegeinket nem Cotroceni-ben írják” – szögezte le az elnök, egyúttal rámutatva arra is, együtt kell működni az arra hajlandó román politikusokkal, de csakis önálló módon, egyenrangú partnerként. Az RMDSZ azért lehet eszközeiben mérsékelt, mert következetesen képvisel radikális célokat: Markó Béla szerint az RMDSZ ereje abban rejlik, hogy Bukarestben sem mond mást, mint Erdélyben
Az alternatíva hiányából fakadó helyzetnek az a konklúziója, hogy itt más a magyarság problémáit megoldani nem fogja, a harcot továbbra is magunknak kell vállalnunk – hangsúlyozta.
Az elnök a román koalíciós partnerekhez és a nacionalista román erőkhöz is szólt. Hitet tett a korrupció elleni harc mellett, leszögezve, hogy e téren senki sem adhat leckét az RMDSZ-nek. Szerinte a korrupció ellen úgy kell harcolni, hogy közben nem szabadcsorbítani a jogállamiság elveit, nem szabad a parlament hatáskörét korlátozni, a titkosszolgálatok mozgásterét korrupcióellenesség címén mértéktelenül megnövelni. A román parlament tekintélyét vissza kell állítani, a politikai életben valódi erkölcsi reformra van szükség – mondta Markó.
Az igazi nacionalista román politikusok számára nem a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezői jelentik az igazi veszélyt – hangsúlyozta Markó -, hanem az az RMDSZ, amelynek mérsékelt politikája valódi eredményekhez vezethet. Az a Frunda György jelenti számukra az igazi veszélyt, aki az Európa Tanácsban tudta érvényesíteni az elveket. Mindez azonban csak azoknak a románoknak jelent veszélyt, akik autarchikus, bezárkózó Romániát akarnak. „Mi nem fogunk senkit kiszolgálni, de partnerek leszünk azok számára, akik jobb országot akarnak” – szögezte le beszédében Markó Béla.
Az elnöki tájékoztató utáni vitában Kelemen Hunor szorgalmazta azoknak a demokratikus elveknek az erélyes védelmét, melyekért 16 év alatt a szövetség következetesen kiállt, és erélyes fellépést kért a parlament lejáratása, az intézményesített populizmus ellen. „Egység, demokrácia, autonómia – szorosan összefüggő kérdések, hiszen nincs én és te autonómiád csak a mi autonómiánk létezik. Ennek kidolgozásában az RMDSZ éveken keresztül cselekvően tett. Ma is tégláról téglára építjük az autonómiát, ami biztosíték, hogy egyszer kiteljesedik” fogalmazott Puskás Bálint. „Hogyan tovább autonómia?” kérdezte Kelemen Atilla utalva arra, hogy az újabb magyarellenességnek, melynek a parlamentben is tanúi vagyunk, könnyen áldozatául eshet az autonómia is, épp úgy, mint az elmúlt 16 esztendő is. „Március 15-ét nem szabad arra leegyszerűsíteni, hogy lenullázta magát az RMDSZ-en kívüli megnyilvánulás, de azt sem fogadom el, hogy elnöki legitimizációval megszületett az RMDSZ elleni alternatíva” mondotta Verestóy Attila. „Egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség” vetette fel a politikus. Ezt az emberközeli közvetlen munkával kell kezdeni, mint 1990-ben. Ki kell építeni azt amiben az emberek várna, hisznek, mert „nincs más esély megmaradni, mit együtt maradni” hangoztatta Verestóy.
Az SZKT-SZET együttes ülése a továbbiakban meghallgatta és elfogadta az Ügyvezető elnökség több tevékenységi beszámolóját, majd a decemberi SZKT kiemelt témájával, a falú és vidékfejlesztéssel kapcsolatosan Határozatot fogadott el ( a Határozatot mellékeljük). Zárt ülésen a romániai magyarság mini parlamentje megvitatta és megszavazta a szövetség tavalyi, illetve idei költségvetését.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa, tekintettel az SZKT december 10-i ülésének vidékfejlesztésről szóló napirendi pontjára, és az ülésen meghozott döntésre, elfogadja a következő
HATÁROZATOT:
1. Az SZKT megbízza az RMDSZ parlamenti képviselőit és szenátorait, hogy vitassák meg a Vidékfejlesztés és falupolitika munkaanyagban ajánlott és az anyag vitája során beérkezett törvényhozási javaslatokat.
2. Megbízza a megyei/területi RMDSZ szervezeteket, hogy 2006 folyamán:
a) szervezzenek fórumokat a vidéki pályázási lehetőségekről, együttműködve a Gazdasági és Európai Integrációs Főosztállyal;
b) szervezzenek tájékoztató rendezvényeket az Európai Unió vidékfejlesztési támogatásairól;
c) ismertessék az alternatív (mezőgazdaságtól eltérő) vidéki gazdasági lehetőségeket;
d) ismertessék a szövetkezetekben, társulásokban rejlő lehetőségeket vidéken;
e) nevezzenek ki kistérségi megbízottat, akiknek a feladata a kistérségi együttműködések aktivizálása, hazai és uniós fejlesztési források bevonása tekintetében.
f) mérjék fel a vidéki munkaerőt, a helyi adottságokat, lehetőségeket és ennek függvényében dolgozzanak ki befektetési ajánlatokat;
g) mérjék fel, mely települések rendelkeznek fejlesztési tervekkel, és nyújtson segítséget ezek elkészítéséhez azon önkormányzatok esetében, ahol nincsenek ilyen tervek;
h) nyújtsanak folyamatos tájékoztatást a vidéki önkormányzatoknak, vidéki civil szervezeteknek, szövetkezeteknek, társulási formáknak az őket érintő fejlesztési lehetőségekről, finanszírozási programokról, írott és elektronikus formában.
Az a)-h) pontok megszervezésével kapcsolatos ütemtervet a megyei/területi küldjék el az időpontok összehangolása céljából a Gazdasági és Európai Integrációs Főosztályra, 2006. április 15-ig.
Az a), c), d) és f) pontokban jelzett területen a koordinációs tevékenységet a Gazdasági és Európai Integrációs Főosztály, a b), e), g) és h) pontokban jelzett területen az Önkormányzati Főosztály végezze.
3. Megbízza az RMDSZ kormányzati tisztségviselőit, hogy a saját szakterületeiken vállaljanak aktív szerepet a vidékfejlesztési programok népszerűsítésében, koordinálásában, megvalósításában.