RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. március 18., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3246. szám
Az RMDSZ önálló politikájának nincs alternatívája
Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Az RMDSZ önálló, következetes, a román politikai erőkkel együttműködést, de önálló partneri viszonyt szorgalmazó politikájának továbbra sincs alternatívája: ennek alternatívája ugyanis ma nem más, mint a szájhősködés, a megalkuvás, a lemondás minden radikális célról pusztán a magyarság megosztása érdekében – szögezte le Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsa, valamint a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes marosvásárhelyi ülésén.
Tájékoztatójában a szövetségi elnök az RMDSZ politikájának főbb irányvonalairól, az 1990-es véres marosvásárhelyi márciusi eseményekről, az idei március 15-i rendezvények konklúzióiról szólt. Az elnök ugyanakkor élesen bírálta az RMDSZ, az erdélyi magyarságmegosztását célzó politikai csoportosulásokat is.
A szövetségi elnök beszédében elmondta, 16 évvel a 90-es események után vissza kell tekinteni a múltba, az akkori történések konklúziói ugyanis ma is időszerűek: azt mutatják, hogy bár a békés együttélés érdekében a nemzeteknek túl kell lépniük a múlt sérelmein, nem szabad elfelejteni, hogy akkor másfele is fordulhatott volna a magyarság sorsa, ha a közösség nem rendelkezett volna felelős vezetőkkel, és ha a magyar közösség akkor nem úgy dönt, hogy egy önálló magyar programmal az együttműködést, a párbeszédet választja.
Úgy értékelte, a magyarság, az RMDSZ már 90-ben, a Bolyai iskola visszaszerzésért folytatott küzdelmével gyakorlatilag az autonómia megteremtéséért harcolt. – Bár akkoriban véresen elnyomták a ezt a küzdelmet, ezt már sikerült megvalósítani, ahogyan sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a gazdaság autonómiája terén is. – Az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell – szögezte le rámutatva, ami Székelyudvarhelyen történt, az csak arra volt jó, hogy tovább növekedjen a feszültség a románok és a magyarok között. Egyesek talán éppen azt is akarták elérni, hogy az RMDSZ nehezen haladhasson tovább a maga útján – fogalmazott. A szövetségi elnök elmondta, az erdélyi magyarság ez évben is nagyszámban és méltósággal ünnepelt, felmutatva ismét a közösségi szolidaritás, az összefogás erejét. Az elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, az idei ünnepen azonban összedőlt benne egy illúzió: az, hogy az RMDSZ-nek van alternatívája.
– Azt reméltem, hogy akik ma alternatívát hirdetnek, azok rendelkeznek egy másik programmal, egy másik eszközrendszerrel. Rájöttem, hogy van alternatíva, de ez rossz alternatíva: az RMDSZ önálló, következetes politikájának a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról: ez az alternatíva. A szájhősködés itthon, és a megcsuklott, sírós hang Bukarestben – szögezte le az elnök, aki szerint ez a politika egy nap alatt érvénytelenítheti mindazt, amit a magyarság eddig elért. Markó Béla úgy vélte, fájó, hogy Szász Jenő polgármester az államfő székelyudvarhelyi látogatása, valamint a cotroceni-i megbeszélés során egy szóval sem említette a magyarság igényeit, az autonómiát. Mi is sokszor megtettük ezt az utat a székelységből Bukarestig, de sohasem fogyott el útközben a programunk. Nekünk soha román politikus nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk. Elmondta, március-15-ét megelőzően maga is beszélt az államfővel, aki elmondta, a polgármester folyamatosan egyeztetett az államelnöki hivatallal a székelyudvarhelyi gyűlésen felolvasandó dokumentumok megalkotása során, az államfő március 15-i székelyudvarhelyi látogatása érdekében pedig a polgármester maga is mindent megtett, hogy az eseményen ne olvassanak fel semmilyen kiáltványt, vagy más autonómia-dokumentumot. A közlés szerint az, hogy végül az az ígéret nem teljesült, az nem a polgármesteren múlott, de ez is hűen jelzi, a városvezető viszonyulását mindahhoz, amit az autonómia jelent. „A mi szövegeinket nem Cotroceni-ben írják” – szögezte le az elnök, egyúttal rámutatva arra is, együtt kell működni az arra hajlandó román politikusokkal, de csakis önálló módon, egyenrangú partnerként.
Az alternatíva hiányából fakadó helyzetnek az a konklúziója, hogy itt más a magyarság problémáit megoldani nem fogja, a harcot továbbra is magunknak kell vállalnunk– hangsúlyozta.
Az elnök a román koalíciós partnerekhez és a nacionalista román erőkhöz is szólt. Hitet tett a korrupció elleni harc mellett, leszögezve, hogy e téren senki sem adhat leckét az RMDSZ-nek. Szerinte a korrupció ellen úgy kell harcolni, hogy közben nem szabad csorbítani a jogállamiság elveit, nem szabad a parlament hatáskörét korlátozni, a titkosszolgálatok mozgásterét korrupcióellenesség címén mértéktelenül megnövelni. A román parlament tekintélyét vissza kell állítani, a politikai életben valódi erkölcsi reformra van szükség – mondta Markó.
Az igazi nacionalista román politikusok számára nem a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezői jelentik az igazi veszélyt – hangsúlyozta Markó –, hanem az az RMDSZ, amelynek mérsékelt politikája valódi eredményekhez vezethet. Az a Frunda György jelenti számukra az igazi veszélyt, aki az Európa Tanácsban tudta érvényesíteni az elveket. Mindez azonban csak azoknak a románoknak jelent veszélyt, akik autarchikus, bezárkózó Romániát akarnak. „Mi nem fogunk senkit kiszolgálni, de partnerek leszünk azok számára, akik jobb országot akarnak” – szögezte le beszédében Markó Béla.