RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2006. január 21., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIV. évfolyam, 3197. szám
– Magyarország is támogatja a kisebbségi törvény elfogadását – Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke Markó Béla miniszterelnök-helyettessel találkozott Marosvásárhelyen
– Erdély nemcsak a hagyomány, hanem a bátorság, az újítás, a megújulás földje is
Magyarország is támogatja a kisebbségi törvény elfogadását
Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke Markó Béla miniszterelnök-helyettessel találkozott Marosvásárhelyen
***– Magyarország számára alapvetően fontos, hogy Románia 2007-től az Európai Unió teljes jogú tagja legyen, ez ugyanis egy korszerű, európai nemzeti politika megvalósítására ad lehetőséget – jelentette ki dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke szombaton. Marosvásárhelyen, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélését követően. Az elnök asszony kétnapos erdélyi körútjának első állomásaként az RMDSZ elnökével valamint Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszterrel, Frunda György szenátorral, dr. Kelemen Atillával, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökével, valamint Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármesterrel találkozott.
Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélést követően elmondta, a találkozón főként a román-magyar viszonyról tárgyaltak, és elsősorban arról, hogy Románia számára a 2006-os év egy rendkívül fontos időszak, hiszen remények szerint ez lesz az utolsó év az Európai Unión kívül. – Az erdélyi magyarság számára alapvetően fontos az ország csatlakozása, mivel számára ez megnyitja a fejlődés útját, a magyarországi és a romániai magyarság pedig közös integrációs szervezeten belül működhet majd együtt – hangsúlyozta Markó Béla. A szövetségi elnök ugyanakkor közölte, a megbeszélésen tájékoztatták a házelnököt az RMDSZ idei prioritásairól, és különösen a román-magyar közös kormányülésen hozott döntések életbeléptetéséről. E tekintetben – mondta – nagy elégtétel, hogy a kormányülés nyomán sikerült létrehozni a csíkszeredai főkonzulátust. A kisebbségi törvény kapcsán a miniszterelnök–helyettes felhívta a figyelmet arra, Magyarországnak is érdeke, hogy Romániában mielőbb megszülessék a kisebbségi törvény, hiszen számára is fontos, hogy az erdélyi magyar közösség sorsát, jövőjét biztosítva lássa. Ez persze elsősorban a romániai magyarságon múlik – mondta a Szövetség elnöke, utalva arra, hogy a magyarországi parlamenti pártok is támogatták e törekvésében az RMDSZ-t.
Szili Katalin úgy fogalmazott: Magyarország is szorgalmazza a romániai kisebbségi törvény mielőbbi megszületését, amely a kulturális autonómiát is magában foglalja.
A házelnök a tavaszi magyarországi választásokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kárpát-medencei képviselők szeptemberi találkozóján elhatározták: a határon túli magyarok ügye ne váljon kampánytémává.
A Magyar Országgyűlés elnöke maga is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Románia 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon, hiszen az integráció alapvetően kihat az ország fejlődésére. Ezen belül is nagy jelentőséget tulajdonított az infrastrukturális fejlesztésnek, elsősorban a közműhálózat és a közutak fejlesztésének. Külön kiemelte a regionális gazdasági együttműködésnek, a két ország közötti nemzeti fejlesztési tervek harmonizációjának a jelentőségét.
Dr. Szili Katalin a délelőtt folyamán a marosvásárhelyi református temetőben koszorút helyezett el a Bolyaiak sírjánál, utána pedig részt vett a Bolyai Ház avató ünnepségén. Az elnök asszony este a város magyar művészeti, kulturális és tudományos életének vezető személyiségeivel találkozik.
Erdély nemcsak a hagyomány, hanem a bátorság, az újítás, a megújulás földje is
***Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes jelenlétében avatták fel a marosvásárhelyi Bolyai-házat
– Erdély nemcsak az ősiség, nemcsak a hagyomány, hanem a fantázia, a bátorság az újítás és a megújulás képességének földje. Erdély a Bolyaiak szellemének földje is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a marosvásárhelyi Bolyai János Tudomány és Technika Házának avatásán elhangzott beszédében. A Szövetség elnöke Szili Katalinnal, a Magyar Országgyűlés elnökével, valamint Csegzi Sándorral, Marosvásárhely alpolgármesterrel, a város magyar művészeti, kulturális és tudományos életének képviselői jelenlétében avatta fel a Bolyaiaknak emléket állító házat.
Csegzi Sándor, az intézmény létrehozásának fő kezdeményezője elmondta, az ötlet 2001 januárjában merült fel, az RMDSZ-frakció szorgalmazására a helyi önkormányzat egy 2005-ben született tanácsi döntés értelmében megvásárolta, majd az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi fiókszervezetének bérbe adta székhely céljára. Az alpolgármester úgy vélte, a ház a helyi művelődési és tudományos élet egyik központjává válik majd.
A Szövetség elnöke beszédében a határon túli magyarság önazonosságának tükrében emlékezett meg a Bolyaiakról. Úgy értékelte, számos magyarnak Erdély főként az ősiség, a hagyományőrzés, a székely balladák földje, de ez a régió ennél lényegesen többet adott az egyetemes magyar szellemiségnek. Beszédében Markó Béla kifejtette: Erdély csak a Bolyaiak szellemével alkot teljes egészet. Az erdélyi szellemiség az egyetemes magyar kultúrán belül nem csupán hagyományt jelent, nem csupán azt jelenti, hogy identitását kívánja megőrizni, hanem fantáziát, bátorságot, az újítás és a megújulás képességét is. Markó Béla úgy vélte, a jövő nemzedékek érdekében a jelenben élőknek fel kell vállalniuk, ápolniuk kell a Bolyaiak, az erdélyi tudományosság kultuszát.
Szili Katalin köszöntőjében hangsúlyozta: a határon túli közösségeiben különösen felértékelődik a természetes, alapvető közösségek szerepe, de legalább ilyen fontossá váltak a civil szerveztek, a szociális, karitatív, szakmai, tudományos, közösségek is. A MagyarOrszággyűlés elnöke méltatta azt, hogy a Bolyai Ház létrehozása érdekében számos szervezet fogott össze az Erdélyi Műszaki Tudományos Egyesület, az RMDSZ a Bolyai Alapítvány és a Bolyai iskola, a megyei és városi önkormányzat, számos segítő, adományozó szervezet és személy.
Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint egyre világosabb, hogy az európai integráció folyamatában milyen fontos a nemzeti tudatra és teljesítményre épülő következetes nemzeti érdekképviselet és érdekérvényesítés képessége. – Ha a magyar-magyar kapcsolatokban jól fogjuk egymás kezét, halljuk és értjük egymás szavát, akkor helyre tudjuk hozni jó részét annak, amit a történelem nélkülünk, előttünk elrontott – hangsúlyozta a házelnök.