RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2009. március 23., hétfőelhivbuk@rmdsz.ro VII. évfolyam, 4084. szám
Tartalom:
*** Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Winkler: Megtisztelő számomra a SZÁT bizalma
*** Az IMF hitel-megállapodás mellé összehangolt és gyors intézkedésekre van szükség
*** Tisztújítás a Bihar megyei ifjúsági tanácsban
Négy év után leköszönt Cseke Attila
*** Székely kapu program Székelyföldön
Csatolva közöljük Sógor Csaba EP- képviselő beszámolóját Európai Parlamenti tevékenységéről.
Szerkesztőségek figyelmébe!
*** Markó Béla szövetségi elnök március 25-én, SZERDÁN, 13 órától sajtótájékoztatót tart Bukarestben, a Szövetség Silvestru utca 4. szám alatti székházában.
Április 4-én ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** Markó Béla szövetségi elnök 2009. április 4-én, szombaton délelőtt 10 órára, a marosvásárhelyi Kultúrpalotába összehívta a Szövetségi Képviselők Tanácsát.
A tanácskozás napirendjén szerepel: a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, a kongresszusi alapszabályzat-módosító tervezet jóváhagyása; a kongresszusi dokumentum-tervezetek jóváhagyása; az önkormányzati ügyvezető alelnök megerősítése; az európai parlamenti jelöltlista megerősítése.
Az Egyeztető Kerekasztal ugyanaznap 9 órától ülésezik ugyanott.
Winkler: Megtisztelő számomra a SZÁT bizalma
*** „Megtisztelő számomra a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) bizalma, amely által a tanács döntésének értelmében a második helyen szerepelek a Magyar Összefogás Listáján, amely az RMDSZ európai parlamenti választási listája” – nyilatkozta Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője a SZÁT ülését követően, március 20-án.
„Úgy értékelem, hogy az eddig bizonyított szakmai tapasztalatom, valamint az a következetes munka, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseinek megvalósításáért az erdélyi magyarság szolgálatában végeztem, hozzájárult a döntés meghozatalához.
Az elkövetkezőkben is közösségem, a romániai magyar nemzeti közösség érdekeit fogom képviselni az Európai Parlamentben ” – emelte ki Winkler Gyula.
„Sorsdöntő számunkra, az erdélyi magyarok számára, az elkövetkező öt év, hiszen az uniós csatlakozás megtörtént, de az európai integráció kihívásai még előttünk állnak. Közösségünk versenyképessége, régióink modernizációja, a különböző autonómiaformák kivívása mind olyan célkitűzések, amelyek megvalósításáért konok, összehangolt munkára van szükség Erdélyben, a Székelyföldön, Bukarestben és Brüsszelben” – hangsúlyozta az EP képviselő.
Az IMF hitel-megállapodás mellé összehangolt és gyors intézkedésekre van szükség
*** „Nem biztos, hogy a hitel-megállapodás megkötése a Nemzetközi Valutaalappal meghozza a várt eredményeket, vagyis a gazdasági és pénzügyi krízis hatásainak csökkentését Romániában, hacsak ez nincs alátámasztva olyan belső döntésekkel, amelyeket sürgősen meg kell hozni’’– jelentette ki vasárnap Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője Déván tartott sajtótájékoztatóján. A képviselő szerint a kormánynak a költségvetési törvényt és az adótörvénykönyvet sürgősen módosítania kellene, és szükség lenne újból megerősíteni az euró 2014-es bevezetésének dátumát, valamint átláthatóbbá tenni a kormányzás tevékenységét.
Winkler összességében azonban úgy látja, az IMF-vel való egyezmény Románia javát szolgálná. „Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy Romániának jót tett, ha egy kevés nemzetközi nyomás nehezedett rá, az IMF-való szerződés megkötése és az ebben foglalt kitételek pedig egy ilyenfajta nyomást teremtenének az ország számára. A szerződés kitételeinek betartása sokkal nagyobb pénzügyi fegyelmet és költségvetési kiegyensúlyozottságot követelne meg Romániától, mindezek nélkül az ország nem tudna a gazdasági válság hatásai ellen védekezni, amely az EU országainak többségét sújtja” – véli az EP képviselő.
Ugyanakkor a Románia és az IMF közötti megállapodás megkötése pozitív hatással lenne a romániai gazdaságban az európai és nemzetközi befektetési bizalom újjáépítése területén. „Nemcsak a megállapodás által hozott pénz fontos az ország számára, hanem a gazdaságba vetett bizalom helyreállítása, amelyet az elmúlt három hónap során veszélyeztetett a jelenlegi kormány döntéshozatali képtelensége, valamint az, hogy a kormány által bemutatott költségvetési és adóügyi prioritásokból nem születtek határozatok vagy törvények, hanem inkább a közvélemény tesztelését szolgálták, felborítva teljesen a vállalkozói réteg megítélését” – emelte ki a képviselő.
A képviselő szerint a hitel-megállapodás megkötésének akkor van értelme, ha ezt sürgősen meghozott, konkrét döntések támasztják alá a kormány részéről. „Úgy látom, hogy három irányban kell a kormánynak cselekednie. Először is az állami költségvetést kell módosítani, olyan értelemben, hogy meghatározzák a prioritásokat az ország gazdasági fejlődésére vonatkozóan. Példának említem a kis- és középvállalkozók vagy az exportőrök tevékenységének támogatását, valamint az infrastruktúrát, mezőgazdaságot és új technológiák fejlesztését. Ezek mind olyan területek, amelyeket jelentős összegekkel kell támogatni a költségvetésből, nemcsak nyilatkozatok szintjén” – mutatott rá Winkler.
A második cselekvési terület – a képviselő szerint – az adótörvénykönyv módosítása, amelyeknek hatásai legalább az év második felében érezhetőek kell, hogy legyenek. „Itt a vállalkozói szféra két javaslatát kellene figyelembe venni, amelyek a szakágazatot segítenék: gondolok egyrészt a visszafektetett profit adómentességére, másrészt pedig a hozzáadott értékadó (TVA) rendszerének egyszerűsítésére” – magyarázta Winkler. Az EP-képviselő elmondta, a harmadik irány lenne a kormány, a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank tevékenységének összehangolása, kiemelten az euró bevezetésének 2014-re tervezett időpontjának tartása.
„Ezek az intézkedések, a Nemzetközi Valutaalap által elvárt adóügyi és költségvetésifegyelemmel együtt, megteremthetik a gazdasági válság hatásainak csökkentéséhez szükséges kiindulási pontot” – összegezte Winkler. Az EP-képviselő hozzátette, hogy minden kormányzati döntést átláthatóan kell meghozni. „A nálunk tapasztalható média-kormányzás paradox módon épp az átláthatóságot szüntette meg. Például az állami tulajdonban levő vállalatok támogatási rendszerénél nem hozták nyilvánosságra a feltételrendszert, vagyis, hogy ki miért kap támogatást. Ez az üzleti szférában bizalmatlanságot és szkepticizmust szült. A befektetők bizalmát, vagy a bankok hitelezési kedvét nem lehet parancsra megváltoztatni, ezeket csakis átlátható, gazdasági szempontból koherens intézkedések során lehet elérni” – mondta Winkler Gyula.
Az EP-képviselő emlékeztetett, hogy az Európa Unió Tanácsának utóbbi ülésén Brüsszelben fontos, Romániát is érintő intézkedéseket fogadtak el, amelyek a gazdasági válság hatásainak enyhítésére az első lépést jelenthetik. „Az EU csúcson döntöttek az EU válságkeretének megkétszerezéséről, amely kiemelt fontossággal bír a közép- és kelet–európai országok számára, hiszen ebből az alapból segítik az euró–övezeten kívüli tagországokat. A jelzések szerint Románia és Litvánia is várhatóan segítségért folyamodik. A várható összeg Románia esetében 4 milliárd eurót tesz ki” – mutatott rá Winkler, aki elmondta, hogy eddig Magyarország részesült ebből az alapból 6,5 milliárd euróval és Lettország 3,1 milliárd euróval, mindkét ország pénzügyi csomagok formájában az IMF felügyelete alatt.
Tisztújítás a Bihar megyei ifjúsági tanácsban
Négy év után leköszönt Cseke Attila
***Ismét sikeres mandátumot zárt Bihar megye ifjúsági ernyőszervezete, de eljött az őrségváltás ideje – nyilatkozta Cseke Attila, aki négy évig, két mandátum idejéig látta el a Bihar megyei Területi ifjúsági Egyeztető Tanács (BTIET) elnöki tisztéségét. A szenátor a pénteki tisztújításon bejelentette: nem indul újabb mandátumért.
Az elnöki beszámolóban elhangzott: az elmúlt kétéves mandátum ideje alatt a megye ifjúsági szervezetei számos sikeres országos és nemzetközi pályázatot nyújtottak be, és jelentősen fejlesztették a tagszervezetek infrastrukturális felszereltségét.
A szenátor elmondta, az ifjúsági szervezetek a választási kampányokból is kivették a részüket. Több mint ezer fiatal dolgozott a kampányban és sok fiatal került önkormányzati tanácsosi tisztségbe, illetve helyi vagy körzeti RMDSZ-elnöki funkcióba. Emellett, Bihar megyének van a legtöbb elnökségi tagja a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) vezetőségében, hiszen innen került ki a MIÉRT Önkormányzati Tanács elnöke, a szakmai és kulturális tevékenységért, a közoktatásért, valamint a felsőoktatásért felelős alelnök. A tisztújításon a BTIET elnökévé Debreczeni Sándort, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség vezetőjét választották. A titkári tisztséget továbbra is Dulau Dianna tölti be.
Székely kapu program Székelyföldön
*** Hargita és Kovászna megye tanácsa összehangolja fejlesztési stratégiáit – többek között erről döntött a hétvégén a két megye tanácselnöke Borospatakon. Mint ismeretes, a két megye vezetője és a városok polgármesterei rendszeresen egyeztetnek székelyföldi kérdésekben.
A március 21-22-ei találkozón részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere, és Albert Álmos szenátor, Olosz Gergely képviselő, Páll Árpád képviselő. Az egyeztetésekbe a Maros megyeieket is bevonják, a kapcsolatfelvétel már megtörtént.
Mindkét megyének van már elkészült fejlesztési stratégiája, ezeket kell összehangolni és közösen kidolgozni az ágazati stratégiákat, hogy ez alapján közös projekt-portfoliót lehessen összeállítani – hangsúlyozta a két megyei tanácselnök. A fejlesztési stratégiák összehangolását a két megyemenedzser végzi el.
Fel kell mérni Székelyföld épített örökségét – hangzott el Borospatakon, ahol az önkormányzati vezetők abban is megegyeztek, hogy „Székely kapu” programot indítanak: évente100 székely kapu rendbetételét és/vagy megfaragását támogatják. Első lépésben a szakemberek segítségével azonosítják a műemléknek nyilvánítható székely kapukat, ezeknek a rendbetételére pályázatot is állítanak össze. Ugyanakkor a két megyei tanács kidolgoz egy olyan támogatási rendszert, amely az új, hagyományőrző kapuk felállítását ösztönzi. Hargita megyében ezt a programot már elkezdték – tájékoztatott Borboly Csaba, aki elmondta: Hargita Megye Tanácsának közbenjárására Máréfalva és Zetelaka önkormányzata támogatja azokat, akik székely kaput faragtatnak és állítanak. Borboly és Tamás arról is határozott, hogy szakembereket kérnek fel a székelyföldi műemlékek leltározására, hogy egységes megjelölést tudjanak bevezetni.
Az 1968-as megyésítés hatásai mai napig is meghatározzák az önkormányzatok munkáját – éppen ezért az önkormányzati vezetők az MTA Pécsi Regionális Kutatási Központjának munkatársait egy átfogó tanulmány elkészítésére kérik fel a megyésítés és a decentralizáció témakörben. Az erdélyi kutatók bevonásával elkészített tanulmány célja olyan érv- és javaslatrendszer kidolgozása, amelyet az erdélyi magyarság érdekképviseleti vezetők használni tudnak a romániai közigazgatási decentralizációs megoldások kidolgozásában. Cél az is, hogy konkrét decentralizációs törvényjavaslatok is megfogalmazódjanak, amelyeket az RMDSZ frakció benyújthat a román parlamentben.
Augusztus elsején és másodikán első alkalommal kerül sor a Székelyföld Napok rendezvénysorozatra, amelynek alkalmából együttes tanácsülést szervez a két megyei tanács. „Az első ilyen együttes ülést Sepsiszentgyörgyön tartjuk a megyei könyvtár Gábor Áron termében, ahol elhangzott 1848-ban, hogy lesz ágyú. Ezt megelőzően a Nyergestetőn szervezünk közös programot a nagyközönségnek” – tájékoztatott Tamás Sándor.
Közös költségvállalással indítják el a „Székely termék” és a „Székelyföldi termék” minősítési folyamatát és a márka bevezetését. Cél az, hogy a „Székely termék” és a „Székelyföldi termék” segítse elő egy tudatos fogyasztói magatartás kialakulását Székelyföldön, környezetbarát, egészséges és minőségi termékek előállítását szorgalmazzák.
A hétvégi találkozón felmerült, hogy a Hargita Háló nevet viselő teleházas programot Székelyföld Hálóvá alakítják, amelyhez Háromszék is csatlakozik. Elhatározták, hogy turisztikai és egyéb szakvásáron közös standdal jelennek meg, Székelyföldi Legjobbak programot indítanak, közös díjat alapítanak, támogatják a Székelyföldi Hagyományőrzők Szövetségének létrehozását, konzultációsorozatot kezdeményeznek Sikeres Székelyföld címmel, közös pályázati figyelőt készítenek, és egységes elképzelés mentén fejlesztik a Szent Anna tó környékét érintő turisztikai beruházásokat.